Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1. szám
1997. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 tani. A privatizáció ehelyett az azonnali devizabevételek szerzésének. valamint a vagyon szűk csoportok kezére való juttatásának lett az eszköze. Minderre a villamosenergia-ipar elhibázott eladása tette fel a koronát. Ugyanezek a körülmények tették lehetetlenné a racionális vállalati, valamint vállalkozás- és műszaki fejlesztési politikát is. Elmulasztották az állami vállalatok szanálását, hitelrendezését és talpra állítását, és ezzel hatalmas vagyonvesztést idéztek elő. Az új v állalkozások támogatásáv al, a beruházásra és a műszaki fejlesztésre sincs lehetőség, és ezzel már a későbbi fejlődés is lehetetlenné válik. Végül ugyanezek a körülmények vezettek a jóléti és kulturális intézményrendszerek válságára. A rendszerváltást követő években elmaradt az intézményrendszer szükséges mértékű reformja, most pedig a kényszerű megtakarítások kerültek a kérdés központjába. Mindez az ország egészségügyi és kulturális szintjének lemaradásával fenyeget, márpedig ha ez bekövetkezik, még a későbbi felemelkedés reménye is elvész. A gazdaságpolitikai fordulat Félreérthetetlen nyíltsággal ki kell mondanunk, hogy a gazdaságpolitikai fordulat és újrakezdés első előfeltételének a politikai fordulatot tartjuk. A jelenlegi politikai vezetés el van kötelezve mind a jelenlegi gazdasági vezetés, mind az elhibázott gazdaságpolitika fenntartása mellett. Ezért nem remélhető gazdaságpolitikai fordulat politikai fordulat, a politikai és gazdasági vezetés leváltása nélkül. A fordulat következő előfeltétele a gazdaságpolitikai irányváltásnak az átszervezése és társadalmi ellenőrzésének megteremtése. Követeljük a gazdasági csúcsminisztérium felállítását, a PM feladatkörének szűkítését, az MNB önállóságának korlátozását, és az NGKM és az OMFB önállóságának megalakítását és az ÉT bevonását a gazdaságpolitikai döntéshozatalba. A gazdaságpolitika irányítására és társadalmi ellenőrzésére hivatott szervek első feladata konzisztens távlati gazdaságpolitikai koncepció és számszerű program kidolgozása. Ebbe a munkába be kell vonni a társadalmi szervezeteket, a sajtót és a társadalom egészét. Ezekhez a döntésekhez meg kell szerezni a társadalom támogatását, mert a kormány ezekben a kérdésekben nem dönthet a közv élemény ítélete ellenére. A program legfontosabb eleme a nemzetközi fizetési kötelezettségeink rendezésére, az exportképesség fokozására és az importigényesség korlátozására vonatkozó konzisztens és számszerű elemzés készítése. Fel kell tárnunk, hogy7 a jelenlegi külgazdasági peremfeltételek lehetővé teszik-e a kereskedelmi és fizetési mérleg elfogadható pozíciójának kialakítását az ország és népe számára elviselhető feltételek mellett. Ezek a számítások előreláthatólag azt fogják bizonyítani, hogy a magyar külkereskedelmi és nemzetközi fizetési problémák a jelenlegi peremfeltételek fenntartásával és az eddig alaklamzott eszközökkel nem rendezhetők. Elkerülhetetlennek látszik tehát ezeknek a peremfeltételeknek a felülvizsgálata. ennek érdekében a probléma legmagasabb külföldi politikai szintre vitele, és új feltételek kialakítása. Ennek legfontosabb elemeként, külgazdasági és pénzügyi partnereinkkel együttműködve, új adósságszolgálati és finanszírozási feltételeket kell kialakítanunk. Ezeknek többéves időszakra és a belföldi felhasználás csökkentése nélkül lehetővé kell tenniük tényleges fejlesztésre felhasználható többlet- források megszerzését Csak így finanszírozható a szerkezet- váltás, és alapozható meg az ország tartós fizetőképessége. Azt kell feltételeznünk, hogy a magyar pénzügyi vezetés, amely az eddigiekben is elutasította új külgazdasági peremfeltételek kialakítását, ezt fogja tenni ezután is. Ez esetben azonban a kormánynak bizonyítania kell. hogy7 a gazdasági növekedés e peremfeltételek módosítása nélkül is megindítható. és indokolnia kell, hogy miért nem foly amodik a nemzetközileg bevett eljárások alkalmazásához. A gazdasági növekedés nem indítható meg az export- képesség növelése nélkül és az importigényesség csökkentése nélkül. E kettő közül az exportképesség növelése az elsődleges, mert nem gazdasági elzárkózásra, hanem a világgazdaságba való integrálódásra kell törekednünk. Fel kell használnunk, elmenve a lehetőségek szélső határáig, a gazdasági diplomácia, az exporttámogatás és a piacvédelem minden elfogadott eszközét. Valóságos megoldást csak az exportcélú és az importhelyettesítő termelés fejlesztésétől várhatunk. A hazai termelés visszaesése és a privatizácó folytán a fogyasztás és a termelés importigényessége olyan méretű, hogy lehetetlenné teszi a növekedés megindítását: a tudatos struktúrapolitika nélkülözhetetlen. Elkerülhetetlen az is, hogy nemzeti üggyé tegyük a hazai termelés és munkahelyek védelmét. A külföldi tulajdonban lévő cégek nagy súlya miatt alapv ető fontosságúvá vált a külföldi vállalatokkal való együttműködés. Enélkül nem remélhető a magyar külkereskedelmi mérleg megfelelő pozíciójának kialakítása és más problémáink megoldása Gazdaságpolitikai együttműködést kell tehát kezdeményeznünk e vállalatokkal a hazai értéktermelés növelése és a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében. A növekedési folyamat megindításának feltétele még a belföldi eladósodás és a bankkonszolidáció problémájának újszerű kezelése. Az ország a jelenlegi belföldi adósságszolgálati terhek fizetésére képtelen, és ezek fenntartása esetén nincs lehetőség a gazdasági növekedés megindítására. Elkerülhetetlen tehát ennek a problémának a felülvizsgálata és új szellemű megközelítése. Az eddig tárgyalt feltételek megteremtése esetén és az ezáltal lehetővé tett mértékben fokozatosan fel kell oldani a monetáris, fiskális és jövedelempolitikai restrikciót, és ezzel lehetővé kell tenni a növekedés megindulását. A növekedési folyamat által megteremtett eszközöket elsősorban a kínálat bővítésére, mindenekelőtt az exportképesség fejlesztésére kell fordítani. Ezzel tehető tartóssá a növekedés. A privatizációt ezekkel az intézkedésekkel meg lehet és kell szabadítani az azonnali készpénzbevétel szerzés kényszerétől, és ezért racionális módon kell lebonyolítani. A közműveket és a bankokat nemzeti tulajdonban kell tartani A konszernek kérdését gazdaságpolitikai szempontok szerint kell rendezni. A kisvállalatokat lehetőleg vezetőik és dolgozóik kezére kell adni. A bővülő eszközöket aktív vállalati és műszaki fejlesztési politikai kezdeményezésre lehet és kell felhasználni Rendezni kell az állami tulajdonban lévő vállalatok helyzetét, támogatni kell a hazai magánvállalkozásokat és új magánvállalkozások alapítását, vállalkozásbarát klímát kell kialakítani, be kell fejezni a piacgazdaság intézményrendszerének kialakí
