Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-05-01 / 5. szám
1997. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONILÓGLÁJA I. rész (Az előző számunkkal végére értünk az ismeret- terjesztő rovatunkban, immár XXXIII. folytatásban "MAGYARORSZÁGI VÁRAK" címmel közölt sorozatunknak. Az ismeretterjesztő rovatunkat "Magyar tájak — Magyar történelem" címmel 13 évvel ezelőtt 1984. májusában indítottuk útjára. Kezdetben az 1700-as és 1800- as évek történeteiből közöltünk időrendben eseményeket, majd körutazást tettünk Erdélyben, a Felvidéken, utána körbejártuk a Balatont, végül a magyarországi várakat ismertettük. E számmal új rovatot indítunk. Kronológikus sorrendben tallózni fogunk a magyar történelem, sokszor viharos évezredéből, kezdve Szent István királlyá való koronázásával.) 1000 december 25. előtt István fejedelem Asztrik (szerzetesi nevén Anasztáz) meseritzi apátot királyi koronáért és egyházszervezéssel kapcsolatos intézkedéseinek jóváhagyásáért Rómába küldi II. Szilveszter pápához. 1000 körül Szent István király kijelöli az első püspöki és várispáni székhelyeket. E székhelyek körül alakulnak ki utóbb a királyi vármegyék és a több vármegyét magukban foglaló egyházmegyék. (Az államalapító király uralkodása alatt mintegy 50 vármegye és tíz egyházmegye létesül. Az egyházmegyék székhelyei: Bihar, Csanád, Eger, Esztergom, Győr, Gyulafehérvár, Kalocsa, Pécs, Vác és Veszprém. Közülük Esztergom alapításától fogva érseki székhely, Kalocsa pedig röviddel alapítása után lesz azzá.) Szent István kibocsátja a bajor mintára Magyar- országon vert első pénzeket. Eltemetik azt a kijevi előkelőt, akinek sírjából a berakásos díszű, ún. Hojnovszkij-szablya előkerült. E pompás fegyver — csakúgy, mint közeli párhuzama, a Bécsben Őrzött ún. Attila kard -- minden bizonnyal magyar mester munkája. 1000 után Szent István kiadja I. törvénykönyvét. (Törvénycikkelyei: 1,: biztosítja az egyházi vagyon királyi védelmét; 2.: meghatározza a püspökök feladatát és világiakkal való kapcsolatát; 3-5.: intézkedik az egyházi személyek bíráskodási kiváltságáról és munkájáról; 6-7.: kimondja a magántulajdon feletti szabad rendelkezést és a királyi vagyon sérthetetlenségét; 8-13., 19.: rendelkezik a vasárnap, a böjt és a keresztény vallás megtartásáról, a betegek gyónásáról és a templomi viselkedésről; 14-17., 27-28., 31- 35.: bünteti a gyilkosságot, a kardrántást testi sértés céljából, a hitszegést, a leányrablást, a házasságon kivüli kapcsolatot, az asszonyok tolvajlását, más házának felgyújtását és megtámadását, a boszorkányokat és varázslókat; 18.: pártfogolja a felszabadított rabszolgákat; 20.: semmisnek tekinti a rabszolga vádaskodását urával szemben; 21., 23-25.: tiltja más rabszolgájának felszabadítását, más vitézének vagy hospesének befogadását, s támogatja a szökött személyek felkutatását; 22., 29.: védi a szabadok szabadságát, s szolgasággal böünteti rabszolgával kötött házasságáért; 26., 30.: intézkedik az özvegyekről, az árvákról és az elhagyott feleségekről.) 1001 január 1. (december 25.?) István fejedelem megkoronázása. 1002 Szent István kiadja a pannonhalmi apátság kiváltságlevelét. (Az oklevél eredetije nincs meg, csak annak írásmódját utánzó és szövegét módosító - interpoláló - 12. századi változata maradt fenn.) Domonkos az első esztergomi érsek. 1002 után Ajtony fejedelem, a Maros-vidék ura, megkeresz- telkedik a bulgáriai Vidinben. Uralmi területén görög egyházi szervezet jön létre. 1003 Szent István király leveri az Erdélyben uralkodó Gyula fejedelmet. Gyulát és családját fogságra veti. Erdőelvi (Erdélyi) Zoltán Erdély első királyi kormányzója (vajdája?) 1003 után Querfurti Brúnó (szerzetes nevén Bonifác) Magyarországon a fekete magyarok között térít. 1003-1009 Szent István és Gizella királyné palástot adományoz XVIII. János pápának. (A palást utóbb a metzi Szent Arnulf apátságba kerül, majd elpusztul.) 1005 körül Sebestyén az esztergomi érsek. 1007 november 7. Anasztáz (Asztrik), a magyarok (esztergomi) érseke is részt vesz a frankfurti zsinaton (Érseki címét 1036 táján bekövetkezett haláláig viseli.) 1008
