Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-05-01 / 5. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. május tömörülés tanácskozást megnyitó Tóth Mihály, a MÉKK tiszteletbeli elnöke, parlamenti képviselő kiemelte, hogy a szervezet a régió magyarságát érintő művelődési, oktatási kérdések mellett a kisebbségi települések önkormányza­tiságára, az üzleti-gazdasági kérdésekre és az agrárvál­lalkozások problémakörére összpontosította tevékeny­ségét. Dupka György, a közösség elnöke beszámolójában a kárpátaljai magyarság egyik legégetőbb gondjának a továb­bra sem csökkenő elvándorlást nevezte. A megyéből évente még mindig 600-700 magyar - elsősorban értelmiségi - települ át az anyaországba az egyre szűkülő megélhetési lehetőségek miatt. Legtöbben a Bargszászi járásból és a két nagyobb városból - Ungvárról és Munkácsról - távoznak véglegesen. * "Kapósak a kárpátaljai fiuk az ukrán hadseregben. Különösen szívesen látják a Beregszász környékéről besoro­zott újoncokat a komoly felkészültséget igénylő fegyverne­meknél, így a magyar nemzetiségű bakák többsége a nemzeti gárdába, a légi deszantos alakulatokba és a haditenge­részethez kerül, de szép számban szolgálnak a szárazföldi csapatoknál is. Ez nem véletlen, hiszen a magyarok munkaszeretők, igyekvők és törvénytisztelők, a szolgálati helyeikről csak jó visszajelzések érkeznek a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokságra" - állítja Szemenenko ezre­des, az említett katonai hivatal parancsnoka az ungvári Scribna Zemlja c. hetilap legújabb számában. * Az Adevárul c. román lap ismerteti egy Bihar megyei RNEP-es képviselő kijelentését, miszerint ’a különböző magyar körök több forgató könyvet is kidolgoztak arra az esetre, ha Kolozsváron nem sikerülne a Bolyai Ecetem újraindítása’. Mihai Drecin meg nem nevezett for­rásokra hivatkozva kijelentette, hogy a kolozsvári egyetem létrehozásának kudarca esetén Marosvásárhelyen vagy Váradon hoznak létre magyar egyetemet. * A LinAir - a Magyar Regionális Légitársaság - elindította első menetrendszerű, közvetlen légijáratát Marosvásárhelyre. “A román Miravia magán-légitársasággal kötött megállapodás alapján a LinAir hetente kétszer: hétfőn és pénteken közlekedteti magyar személyzettel Jak-40-es repülőgépeit a két város között’. A 21 személyes sugár- hajtású repülőgépek a Ferihegyi repülőtér I-es termi­náljáról indulnak és 1 óra 10 perc alatt érnek Marosvá­sárhelyre. A jegy ára (oda-vissza) 245 dollár, vagy az ennek megvelelő helyi pénznem. * A román kormány hatályon kívül helyezte a Vácároiu-kabinet tavaly novemberben, már a választások után, nem sokkal a hatalom átadás előtt hozott határozatát, amely a görögkatolikus egyház tulajdonába adott egy székelyudvarhelyi, a tanács tulajdonában lévő közterületet. A leköszönő kormánynak nem lett volna joga erre a döntésre. ♦ A gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében a magyar diplomácia az ukrán és a román félnél szorgal­mazza a Beregsurány-Asztély, a Tiszabecs-Tiszaújlak, va­lamint a Csengersima-Pete határállomás nemzetközi át­kelőhellyé nyilvánítását. A magyar fél szerette volna, ha a beregsurány-asztélyi átkelőt már április elsején megnyitják a nemzetközi forgalom előtt. Az ukrán fél azonban tech­nikai nehézségekre hivatkozva kérte annak elhalasztását, mivel a határon túli úthálózat jelenleg nem alkalmas a minden bizonnyal megnövekedő forgalom fogadására. * Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) elnevezésű nemzeti-keresztény RMDSZ-platform, mely előszeretettel karolja fel Tőkés László tiszteletbeli elnök el­gondolásait, nyilvánosan tiltakozott amiatt, hogy a Duna Televízió március 16-i székelyudvarhelyi egyenes adásában nem kaphatott szót és így nem fogalmazhatta meg nyil­vánosan kérdéseit az RMDSZ csúcsvezetőségéhez. A Ka­tona Ádám, a platform vezetője által a Romániai Magyar Szóhoz eljuttatott dokumentum szerint Tokaly György romániai kisebbségügyi miniszter, a Heti Hírmondó mű­sorának egyik meghívottja ahhoz a feltételhez kötötte je­lenlétét, hogy az EMK képviselője ne juthasson szóhoz, az adás főszerkesztője, Csáky Zoltán pedig úgymond elfogadta a ’játékszabályt’. A tiltakozás szerint a Duna TV méltány­talan eljárása nem mai keletű: az EMK-platformot meg­alakulásától (1992) kezdve mellőzte, miközben az RMDSZ "kezdettől kormánypárti, autonómia-ellenes szárnyának képviselői, így az ún. neptunosok és hasonló társaik órák hosszat taglalhatták’ nézeteiket a magyar műholdas adóban. A tiltakozás befejező részében az EMK fel­használja az alkalmat, hogy kifejezze további harci céljait. Harc a bukaresti kormányokkal kollaboráló RMDSZ- számy ellenében a romániai magyarság érdekeiért, a háromszintű autonómiáért, a román alkotmány és tanügyi törvény megváltoztatásáér, az igazságtalanul elítélt székely- földiek rehabilitálásáért és a Székelyföld militarizálása ellen, amit ’a bukaresti kormány napjainkban is folytat’ - zárul az EMK tiltakozó dokumentuma. * Sok szlovákiai magyar iskolában a bizonyít­ványosztáskor a diákok többsége nem vette át az egynyelvű bizonyítványt. Az alkotmányos jogaikról lemondani nem akaró szülők így tiltakoztak a szlovákiai magyar iskolákban évtizedek óta természetesnek számító kétnyelvű bizo­nyítványok kiadását akadályozó intézkedések ellen. Értsítjük Kedves olvasóinkat, hogy május 1.-től Balti­more és környékén a helyi telefonáláskor is kell tárcsázni a körzeti hívószámot (area code). Tehát, az eddigi hét szám helyett tíz lesz a telefonszámunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom