Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. május szebben megoldott része Lórántffy Zsuzsanna erkélyes szobája, amelynek csak berakásos szép ajtói maradtak ránk. Ma a lakótorony második emeleti dísztermében, illetve a Perényi loggia folyosólyán állanak. Az épület külsejét sima keretű ablakok tagolják és egy félkörös, háromablakos zárt erkély, rajta az 1643-as évszám, alatta - domborműves griff és pelikán között - a Lórántffy-címer (a felírat magyar fordítása: Lórántffy Zsuzsanna, Isten kegyelméből Erdély fejedelemasszonya és a magyar királyság részeinek úrnője). E szárny földszintjén volt az óriás méretű konyha, amelynek boltozata négy pilléren nyugszik. Az épületek festett díszítéséről a Perényi-szárnyban található, ún. Sub Rosa erkélyes, kör alaprajzú szobája kifestéséből alkothatunk némi fogalmat. Ezt a szobát a boltozata záradékában elhelyezett domborművű rózsáról nevezték el. A fiókos kapuboltozat minden mezőjét gazdag ornamentális és szimbolikus ábrázolások borítják. Az egyik lunettában Lórántffy Zsuzsanna festett címere látható, amely 1647 körül készülhetett. Rákóczi leglényegesebb építkezései azonban a vár és a város megerősítésére irányultak. így a Perényi-féle Vöröstorony körüli sokszögű védőmű elé egy másik falgyűrűt építtetett, és a kettő átboltozásából kialakította a kazamatát. A külső várfalak védelmére hatalmas, olaszrendszerű bástyát emeltetett, és a városfal délnyugati szakaszát is kétemeletes, ágyúlőréses, kazamatás fallal látta el. Ő készítette az északnyugati sarokbástyát, amelyben hatalmas, boltozott ágyútermek vonnak. Ekkor épülhetett a mai Kádár Kata 11. számú ház és az iskola közötti lőréses, belső védőfolyosós városfalszakasz is. Lényeges és hangulatos részek Lórántffy Zsuzsanna veteményes és virágos kertjei, amelyekből ugyan nem maradt ránk semmi, de annál többet beszélnek ezekről az írott adatok, amelyek magas kertkultúráról számolnak be. Tudjuk, hogy a Gombos-kert volt a kedvence, amely egy leltár szerint közvetlenül a vár mellett terült el. Rákóczi György halála után Patak várának fénykora lehanyatlott. Egykori pompáját az utána következők a nagy pusztulásból már csak halványan tudták visszaidézni. Ő volt a vár utolsó nagy építtetője és formálója. A várban helyezték el a Rákóczi-múzeumot, melyet régi bútorokkal, felszerelési tárgyakkal és fegyverekkel igyekeztek az eredeti belső berendezést visszaállítani. Mindez a vár XVII. századi életét varázsolja elénk. A múzeumot a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi korabeli anyagával bővítették ki. így úgyszólván teljes képet nyújt a Rákócziak koráról. Séta a várhoz. A vasútállomásról a délkeleti irányba vezető utcán indulunk a városba. Balra a nagy múltú kollégiumhoz tartozó iskolakert szegélyezi az utcát. Ennek főútvonalán is sétálhatunk a kollégium épületcsoportja felé. A kertben számos szobor az iskola nagynevű pártfogóinak, tanárainak és diákjainak emlékét örökíti meg. Középen terül el a tornatér, az 1878-ban épített tornacsarnokkal. Távolabb a fiú- és a leánykollégium épületei magasodnak. A kert túlsó végén, a kollégium főbejáratával szemben II. Rákóczi Ferenc szobrát látjuk. Itt jobbra, a Rákóczi utcába fordulunk, amely Sárospatak mai főutcájának számit. A főutcán több érdekes műemlék és műemlék jellegű épületet láthatunk. A Kádár Kata utca fordulójában a késő gótikus stílusban épült és már helyreállított római katolikus egykori vártemplomhoz érünk. Mai alakját 1492-ben kapta, de a feljegyzések szerint már a XIII. században is volt itt egy plébániatemplom Keresztelő Szent János tiszteletére. A feltárások során megtalálták a régebbi templom alapjait is. Sok XIV. századi kőfaragvány került elő. A templom szerves része volt a várrendszernek, északi fala a várfalra épült. A közelmúltban kibontott négy lőrés is igazolja. A templom 1737-ben tűzvész következtében elpusztult, s csak 1787-re fejeződött be a teljes átépítése. A vár felé néző eredeti tornyot nem építették fel, helyette a templom nyugati részén egy barokk tornyot készítettek. A helyreállítási munkálatok során eltávolították a templom belsejéből a mintegy egy méteres feltöltést is, ezzel visszaállították a templom XV. századi padlószíntjét.. A följegyzések szerint ide temették el a Pálóczy-, Perényi-, Dobó-, Lórántffy- és Rákóczi-család több tagját: Perényi Pétert, Lórántffy Mihályt, Lórántffy Zsuzsannát, II. Rákóczi Györgyöt. A kripták, illetve a sírkamrák feltárásakor csak a XVIII. és XIX. századi kegyurak sírjait találták meg. A régiek közül csupán Dobó Ferenc és felesége, Kerecsényi Judit síremléke került napvilágra. A várnegyedben több sajátos szépségű, XVIII. századból származó házat láthatunk. Itt van az egykori jezsuita rendház, a mai plébániaépület, amely 1662-ben épült. Megragadó a hajdani trinitárius kolostor is, amelynek alapjai a XV. századból valók. Mai alakját a XVIII. században kapta. A Kádár Kata nevét viselő utca egyenesen a várat övező kerítés bejárati kapujánál végződik. Azon belépve feltűnik a vár palotakomplexuma, amelynek árkádos kapubejáratában, jobbra van a Vármúzeum irodája. A Vármúzeum a hét minden napján 9-17 óra főzött van nyitva. A kapubejáraton keresztül a várudvarra jutunk, amelyen jobbra a Vöröstorony öreg falai, szemben a Perényi- szárny loggiás lépcsősora, mig balra a Perényi-szárny további épületrésze fogad. •k'k'k'k'k'k-k'k-k'k’k'k'k'k’k'k-kicjc'k’k'k'k-k'k'k’kJc'k'k'k'k'k'k’k SEGÍTHETEK? Vállalok fordítást, tolmácsolást, levelezést angolul és magyarul. Mint hivatásos utazási ügynök a legolcsóbb repülő árakat kínálom. Cruise: Hawaii-szigetek, Mexico, Bermuda, Jamaica stb. szintén kitűnő áron. Kérem, hívja Powers Katalint a 410-247-5376 számon. KÉRJÜK, PÁRTOLJA HÍRDETŐINKET
