Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-09-01 / 9. szám

12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. szeptember Elmúlt két év A FÉL ORSZÁG NYOMORBA SÜLLYEDT Két éwel Horn Gyuláék hatalomra kerülése után, ha a polgár kinyitja a rádiót, a tévét, végigfut az újságokon, azonnal rájön, hogy neki milyen nagyszerűen megy a sorsa idehaza. Gyuláék két éves országlása alatt sikerült elke­rülni mindent, ami rossz, talán még azt is, hogy a föld nem ütközött össze valami kóbor égitesttel. Mindez köszönhető egy mokány legény nagy bölcsességének, akit még a balsors is miniszterelnöknek teremtett. Pártja elsöprő sikerpropa­gandájának köszönhetően már minden magyar látja az alagút végét. Probléma csak az, hogy az alagútnak azt a végét látják, amin hat éve bementünk. Két éve a fiúk ígértek olcsó kenyeret és igazuk lett. A benzinhez, a cukor­hoz, az étolajhoz, a sajthoz viszonyítva a százforintos kenyér még olcsónak tűnik. ígértek szakértelmet és ebben sem csalódtunk. Olyan szakértelemmel teszik tönkre az országot, ezen belül az oktatást, az egészségügyet, a közbiz­tonságot, a hadsereget és mindent, amihez hozzányúlnak, hogy megszületett egy új szó: "a közigazgatási pestis". Ami a szakértelmüket illeti, a lakosságot sem kímélték, hiszen ilyen rövid idő alatt annyi embert anyagilag tönkretenni: ez már a rekordok könyvébe való. Az emberek újra megtanul­tak félni. Az országnak új mumusa lett, a díjbeszedő. Buj­káló nemzet lettünk. Azért ne legyünk igazságtalanok, a szocialisták egy dologban maradandót alkottak, az átverés­ben. Kevés nemzet mondhatja el magáról, hogy ennyire át tudták verni. A rendszerváltás hajnalán az elvtársak nagy átalakuláson mentek keresztül, ők lettek a szakértők. Végülis mindez odavezetett, hogy a nem túl magas IQ-val rendelkező polgárok elhittek mindent, amit Gyuláék ígértek és még négy évre nyakukra ültették őket. A népi bölcsesség úgy mondja, hogy megtalálja zsák a foltját, ebben az esetben a szocialisták a liberálisokat. A libe­rálisok akár a munkáspárttal is szövetséget kötöttek volna a hatalom birtoklása céljából. Fél évvel a kormány torzó felállása után az urak csak saját bölcsességükkel voltak elfoglalva. Az ellenzékből néhányan megpróbálták őket finoman figyelmeztetni, hogy talán lassan hozzá kellene fogni az ország problémáinak megoldásához, mivel halmozódnak a gondok, de a szocia­listák a figyelmeztetést csak ellenzéki gonoszkodásnak fogták fel és kikérték maguknak az efféle méltatlan han­got. Az idő pedig rohant, az urak /és a volt elvtársak/ egy reggel arra ébredtek, hogyha nem fognak hozzá azonnal a kormányzáshoz, szakadékba rohan az ország szekere. Lett is erre olyan fejetlen kapkodás, hogy az alkotmánybíráknak arra sem maradt idejük, hogy a talárt megigazítsák magukon. Horn Gyula és kormánya egymás után hozta a törvényeket, állítólag akadt benne egy-kettő, mely alkot­mányos volt. Felkérték I. Lajost, aki inkvizítor és félbohóc volt egyszerre, hogy vállalja el a kincstárt és rászabadították az országra. Megszületett a hírhedt Bokros csomag, mely a lakosság mérhetetlen nyomora árán biztosította az urak­nak, hogy saját tehetetlenségük eredményeképpen nem omlott össze a gazdaság. A lakosság egyik felét a pusztulás fenyegeti, a másik fele máról holnapra él. A terhesség­megszakítás reneszánszát éli, pusztul a meg nem született magyar, a liberálisok nagy nagy örömére. Mára már eljutot­tunk oda, hogy visszasírjuk a hárommillió koldus országát, mert hála a szocialistáknak, ma már ötmillió koldus or­szága lettünk. A férfiak 40-50 éves korban tömegesen hal­nak meg. Az országban a várható életkor megegyezik Szíri­ával és közeledünk Etiópia felé, miközben az olcsó propa­ganda Európáról beszél. A kormány a korai halált a nyugdíjkorhatár drasztikus emelésével próbálja ellensú­lyozni. Az sem érdekli különösebben, hogy több mint félmillió embernek nincs munkája és reménye sincs arra, hogy munkát talál. Gusztustalan dolog emberroncsokat arra kényszeríteni, hogy halálukig dolgozzanak. Néhány hete "szeretett köztársasági elnökünk", mindenki Árpi bácsija, arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a jót is írják meg, hiszen akad ilyen is bőven. Csak sajnálni tudom segény Göncz papát, hiszen az emelkedő gyógyszer­árak mellett már ő sem tudja megvenni a mindennapi kavinton adagját. Ősszel belépnek az új energiaárak és sok százezer család ha befizeti a fűtést, a világítást, vizet és egyéb fizetnivalót, ruhára, élelemre nem fog maradni egy fillére sem. Ha így folytatódnak a dolgok, Gyuláék azon törhetik a fejüket, hogy egy éhséglázadás esetén kit hív­janak be az országba rendet csinálni. Egy dologban azért igaza van a köztársasági elnöknek, ami a fejlődést illeti. Valóban sokat fejlődött az ország, ami az aparátcsikok villaépítési kedvét illeti, ebben verhetetlenek vagyunk. En­nek kapcsán fogalmaztak úgy a Remete hegyi tüntetők: Villák proletárjai egyesüljetek! Eltelt két év. Bezártak vagy kétszáz iskolát, meg­szüntettek néhány ezer kórházi ágyat. Olyan szintre sül­lyesztették le a hadsereget, hogy Dózsa kaszásai hozzájuk képest különlegesen kiképzett elit egységek. Talán csak az idegenforgalmat sikerült fellendíteni. Erre példa a fővárosi "Shanghaj piac", ahol két kínait kirabolt három ukrán ban­dita és még idejében elmenekültek, mire odaértek az ör­mények által felbérelt albán verőlegények. A magyar rendőrség csak a lopott autójukat találta meg. A szocialis­ták utolsó kongresszusukon, amikor az internacionálét énekelték, állítólag úgy fejezték be, hogy holnapra nem­zetközi bűnözőké lesz a világ. Ennyit dióhéjban az elmúlt két évről. Ami még is szép benne az az, hogy a következő két év valószínű, az elmúlt két évnél sokkal rosszabb lesz. Soós Géza SEGÍTHETEK? Vállalok fordítást, tolmácsolást, levelezést angolul és magyarul. Mint hivatásos utazási ügynök a legolcsóbb rapülő árakat kínálom. Cruise: Hawaii-szigetek, Mexikó, Bermuda, Jamaica, stb. szintén kitűnő áron. Kérem hívja Powers Katalint a 410-247-5376 számon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom