Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-04-01 / 4. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. április gyűlölet". (Most aztán kedvére tehet is az elnök a "gyűlölet ellen"? Ha tud!) Elhatárolták magukat a kisgazda elnöktől az ellenzé­ki pártok vezető személyiségei is. A Nyilvánosság Klub ügy­vivő testületé felhívta az ország minden demokratikus szerve­zetét és minden demokrata polgárt, tiltakozzanak a rasszizmus és a kirekesztés minden formája ellen. A hivatalos állami ünnepség március 15-én délelőtt volt a Nemzeti Múzeum kertjében. Néhány ezren jelentek meg. az ünnepi beszédet Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke mond­ta. szövege a megszokott kommunista sablonokból állt. Itt tör­tént rendőri "intézkedés" is. két fiatalt vittek el. és még aznap, gyorsított - statáriális?? - eljárással 15-15 ezer forintra bün­tették őket "garázdaságért". A két magyar fiatal egy táblát tartott a magasba, amelyen Hóm Gyulát elítélő felirat volt. A kormányt fasisztának nevezték és a Pol Pót rezsimhez hasonlították, de a beszámolók szerint táblájuk, amelyet Gál beszédének megkezdésekor emeltek fel a hátsó sorban, csak néhány másodpercig volt látható, mert a rendőrök azonnal el­vitték őket. Ez pedig azt is jelenti, hogy megszámlálhatatlanul sok rendőr volt az ünnepségeken. A Petőfi-szobomál Denszky Gábor szónokolt Budapest polgárainak, de most nem kiabálta, hogy "El a kezekkel a Magyar Televíziótól!", hiszen egyrészt most az ő bandabelijei tartják azt megszállva, másrészt Demszky a tévé népszerűsítése nélkül úgy pukkana szét. mint egy luftballon. Arról nem is szólva, hogy a tévé régen nem magyar! A kisebb­ségekről. gyűlöletről, kirekesztésről és "másságról", tole­ranciáról és hasonlókról azonban bőségesen hallhatott az a né­hány ezer ember, aki erre kiváncsi volt és még nem unja. A fő­polgármester szónokolt a korrupció ellen, miközben naponta lepleződik le sok-sok csalás és gazdasági botrány városában! Beszélt szabadságról is. miközben a Magyar Fórum megírta, hogy az ellenzéki fővárosi képviselőknek megtiltotta beszédek elmondását a Petőfi-szobomál. holmi saját maga által teremtett "hagyományra" hivatkozva! Az MDF ünnepi megemlékezésén a Bem téren Gémesi György újonnan választott ügyvezető elnök beszélt az MDNP — kiválva az MDF-ból — nyilatkozatot adott ki az ün­nep alkalmából. A KDNP a Pilvax kávéházban emlékezett a Fidesz a Budai Várban. Szóval szétaprózódásban nem volt hi­ány. mondanivalóban és cselekedetekben annál inkább! Csurka István A/ZÉP-elnök. a budapesti Szabadság téren össze­gyűlt a lapok beszámolói szerint több tízezres - egy es beszá­molók szerint 120-130 ezres — tömeg előtt cenzúratörvénynek nevezte a Btk. közelmúltban elfogadott módosítását. Kifejtette: "ez a gyalázatos 'patkányjellemű' törvény, a 'lex Göncz' lát­szólag a kisebbséget védi, valójában azonban szájkosarat rak a magyarságra. Azért most szavazták meg, mert azt remélik, hogy ijedtünkben nem merjük kimondani igazságainkat, de rosszul ismernek bennünket". Csurka arcátlanságnak nevezte azt az állítást, hogy egy "etnikai és vallási kisebbség, amely hol marxista és vallástalan, hol ateista és kettős identitású", azaz a hazai zsidóság, fél ebben az országban, holott a kezében van minden hatalom, a pénz világától a sajtó és a kultúra minden pozíciójáig. Csuka azt állította: azok, akiket a törvény oltalmazni rendel, minden törvényen felül állnak, milliós bankcsődjeik semmilyen büntetést nem vonnak maguk után, és szabadon írják át a magyar imitálom és kultúra történetét. A MIEP polgári engedetlenséget hirdetett meg. A tüntetés résztvevői közfelkiáltással elfogadták 12 pontjukat, amely ben többek között "a magyarellenes faji diszkrimináció felszámolását" követelték. A 12 pontot sem a rádióban, sem a televízióban nem olvasták be. csupán egyes követeléseket is­mertettek a tudósításokba beleszőve. A lapok beszámolói sze­rint kisebb incidens alakult ki. mert a Szabadság tér másik fe­lén a Magyar Népjóléti Szövetség tartotta rendezvény ét, s sze­rintük a MIÉP-esek hangpróbájukkal állítólag zavarták a ren­dezvényt. ezért elfoglalták a MIEP emelvény ét. Némi szóváltást és egy-két szónoklatot követően a Szabó Albert vezette MNSZ visszavonult a tér másik sarkába, ahol a vezér tovább szónokolt. Ezt írta a hivatalos sajtó, de ar­ról nem beszélt, hogy Csurka előre megírta: Szabóékat azért mentette fel a bíróság, hogy megzavarhassák — szervezetten — a MIEP tüntetését mert így a Bánó-féle módszerrel, össze­mosva és összevágva a képeket a MIEP-et lehet fasisztázni, nyilasozni. Erről tanúskodott a röplap is. amelyet Szabóék - ki tudja milyen pénzből?! - szórtak a Csurka-tüntetés ellen, s amelyen ugyanoda hirdették meg összejövetelüket ahol a MIÉP is tüntetett!. Hegedűs Lóránd református lelkésznek és Hegedűs Zsuzsának volt annyi lélekjelenléte, hogy amikor lát­ták: emelvényük elfoglalását a rendőrök tétlenül szemlélik, a fotósok és filmesek tömege pedig készenlétben álL letépték a MIEP-zászlókat és tramszparenseket a feldíszített színpadról, így nem mutathattak oly an képeket a tévében - és világszerte! -. ahol a hungaristák mintegy MIÉP díszletek között sze­repeltek volna! Ezek ugyanis "újfajta" Szálasi-hívók. akiknek vezetője Izraelt-járt egyén. * "A hazánkkal szomszédos országok magyarlakta vidékein" — írják ilyen aljasul fogalmazva otthon! - ünnepségeken emlé­keztek meg március 15-ről. Az ünnepi belsőségességét csak Kolozsvárott zavarta meg Funarék soviniszta gyülekezete. Más incidensről nem érkezett jelentés. —stíl— MAGYARORSZÁGON MA ISMÉT RABOK ÉLNEK és a nemzet ismét szolgasorba süllyedt — hangzott el a KDNP már­cius 15-i ünnepségén a Pilvax kávéházban. Gáspár Miklós szó­nok elmondta, hogy nyilvánosságra hozták a párt 12 pontját amelyben igazságos adóreformot. 30%-os béremelést, állami­lag támogatott lakásépítést a nyugdíjak értékrendjének meg­őrzését. a munkanélküliség elleni harcot, a családok és az ifjú­ság támogatását, a hazai ipar védelmét ellenőrizhető privati­zációt. közbiztonságot korrupciómentes politikai életet és a határon túli magyarságot a nemzet részének tekintő külpoli­tikát követelnek. "Rém lehet magyarnak tekinteni azt a kormányt, amely nem tartja szem előtt a nemzet jövőjét, kiárusítja az országot, és csak a nemzetközi pénzvilág felé tartozik felelősséggel!" — mondta Giczy György pártelnök a rendezvényen. Hangsúlyoz­ta: meg kell vizsgálni, hogy az emberek által befizetett adót ar­ra fordítják-e. amire kell és ha nem. úgy a kormányt le kell mondatni, s a kormánytagok vagyonával kell pótolni a hiányt. A pártelnök szerint a "szellemi kútmérgezés" fő résztvevője a sajtó, amely akadály ozza a nemzeti összefogást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom