Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-04-01 / 4. szám
1996. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 * Az emigráció mindig is egyik feladatának tekintette, hogy javítsa Magyarország hírét a világban és nemzeti értékeinkről, eredményeinkről minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtson más népeknek. Hogy ezen a téren még mindig mennyi tennivaló van, az akkor tűnik ki, amikor idegenek véleményét hallva tapasztalnunk kell: a Nyugatnak még mindig nagyon hiányos ismeretei vannak rólunk, amelyek alig terjednek túl a hagyományos "puszta-tsikos- tzigan" idegenforgalmi plakátok körén. A tavaly lezajlott Junior Chamber International világkongresszuson résztvevő 400 fiatal nyugateurópai (zömmel 30 év körüli és egyetemi végzettségű) üzletember körében végzett közvéleménykutatás is ezt mutatja. Most kaptak nyilvánosságot a kérdésekre adott válaszok, melyek közül néhány fölött érdemes elgondolkozni. Amikor a kérdezők az ismertebb magyar nevek felől érdeklődtek, a favorit Gábor Zsazsa volt... Az első tíz közt kapott helyet Ciccolina, az olasszá vált pornósztár, Bartók Béla, Kádár János, Rubik Ernő, Soros, Puskás, míg Kodály, Kossuth és Neumann János csak a sereghajtók között szerepeltek. A magyarokról a megkérdezettek legtöbbjének Budapest mellett a gulyás, a jó ételek, a cigány, a foci és a paprika jutott az eszébe. A külföldön legismertebb magyar szavak közül megintcsak a gulyás vitte el a pálmát, míg sorrendben követték a paprika, a tokaji, a Pick szalámi, a puszta, csárdás, Balaton, barack és csikós. A magyarországi látnivalók között csak Budapest és a Balaton szerepeltek, ám ennek ellenére a legtöbbjük szép, sőt nagyon szép országnak tartotta hazánkat. Nos, ki meri ezekután azt állítani, hogy magyar "image" még nem igényel némi kiegészítést?.... * Budapesten február 9-10-én "Magyarország 2000" címmel konferenciát rendeztek, melyre a világon szétszórtan élő "sikermagyarok" kaptak meghívást, hogy tanácskozzanak a haza sorsáról és a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről. A konferencia megnyitásakor "Világmagyarok" címmel köszöntőféle jelent meg a Magyar Nemzet első oldalán, amiből érdemes pár sort idézni. "Évtizedeken keresztül alig-alig tudtunk valamit a határainkon túl élő magyarok szellemi vezetőiről, a művészeti életben, a gazdaság, a pénz világában eredményeket felmutató személyekről. Akadt közöttük olyan is, akinek nevét kiejteni szinte egyet jelentett a szocializmus gyalázásával, a rendszer megkérdőjelezésével, a proletár internacionalizmus kikezdésével. Nem csupán a gőg (?), hanem a szégyen és a félelem is távol tartotta tőlünk a nyugati határainkon vagy a komtinensen is túl élő magyarok hírét és szellemét." Nos, e bevezető után fussunk végig a kilencvenvalahány meghívásra érdemesített személy névsorán, vajon kiket tartott az otthoni rendszer olyan "világmagyaroknak", akik nyugaton dicsőséget hoztak szülőhazájukra és akikkel - mivel ők a "határokon túl élő magyarok szellemi vezetői" - szükséges kapcsolatot teremteni? Furcsa nevekkel találkozik az ember, ahogy olvassa a listát: Dan Leslie, Don Yehuda, Josef von Ferenczy, Gábor Jenő Dzsingisz, Gáti Charles, Genti George, Goodman Róbert, Kende Péter, Lapid Koty, Lendvai Paul, Méray Tibor, Merszei Zoltán, Rosenberg Ervin, Sarlós Andrew, Soros George, Schindele Wendel, Shinar Josef, Tangstrom Thomas, Villax Iván és még folytathatnám, de minek? E sorok írója többé-kevésbé ismeri az emigráció "szellemi vezetőit", de fenti urak közül legtöbbjének még a nevéről sem hallott és azt sem tudja, honnét jöttek és hol működtek? Akinek pedig ismerősen cseng a neve - mint pld. Josef von Ferenczyé vagy Méray Tiboré, esetleg Soros Györgyé --, azokat aligha ismeri el egyetlen nyugati magyar is "szellemi vezetőjének". Az, hogy Habsburg Ottó vagy Zwack Péter szerepelt a meghívottak között, az rendjén van, de azzal már kevésbé érthetünk egyet, hogy míg az egypártrendszer megváltoztatásáért három-négy évtizeden át megalkuvás nélkül küzdő politikai emigránsok közül egyetlenegyet sem hívtak meg, addig legalább kéttucat olyan névvel találkozunk, amelyeknek viselői már 20-25 évvel ezelőtt barátkoztak a diktatúra hatalmasaival és szót értettek Kádárékkal. Ezeknek a nevét nem lehetett kiejteni a múltban?... Ugyan kérem! A diszkrimináció még ma is tart és akik politikai okokból nem voltak elfogadhatók a Magyar Népköztársaság számára, azok a Magyar Köztársaság urai előtt sem szalonképesek... Szomorú, de így van. * Richard Holbrooke amerikai külügyminiszterhelyettes a davosi konferenciáról való elutazása előtt nyilatkozott az őt faggató újságíróknak és többek közt kitért a közép-európai nyitott kérdésekre is. - A szovjet birodalom felbomlása és a hidegháború mellett a trianoni békeszerződés is oka annak, hogy Közép-Európa egész térségét megoldatlan problémák sora gyötri - mondotta Holbrooke. A továbbiakban az amerikai politikus a háborúval ugyan nem fenyegető, de tartósnak ígérkező problémák közül kiemelte a magyar-szlovák és a magyarromán viszonyt, de említést tett az olasz-szlovén és a román-ukrán vitáról is. Közölte az újságírókkal, hogy ezek a kérdések is szóba kerülnek közép-európai körútja során, melynek egyik állomása Lengyelország, a másik Magyar- ország lesz. A térségben hosszú története van a megoldatlan problémáknak s ezek a konfliktusok, véleménye szerint a jövőben is fennmaradnak. SEGÍTHETEK? Vállalok fordítást, tolmácsolást, levelezést angolul és magyarul. Mint hivatásos utazási ügynök a legolcsóbb repülő árakat kínálom. Cruise: Hawaii-szigetek, Mexico, Bermuda, Jamaica stb. szintén kitűnő áron. Kérem, hívja Powers Katalint a 410-247-5376 számon.
