Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-03-01 / 3. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. március Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * Magyarország készül a millecentenáriumra: Dr. Deme Péter, az 1100. évfordulóra programba vett ünnepségsorozat miniszteri biztosa úgy nyilatkozott, hogy előzetesen 400 millió forintot irányoztak elő az események előkészítésére és a hírverésre. A Millecentenárium Programiroda teljes költségvetése 1,4 millárd forint, ebből finanszírozzák az országos ünnepségeket és juttatnak támogatást ötszáz kisebb rendezvény és kiadvány számára. A központi források mellett számítanak a helyi önkormányzatok és kulturális intézmények hozzájárulására is. (Itt érdemel említést, hogy az évfordulóra felújítják a Hősök-terén lévő milleniumi emlékművet s a magyar vezérek és uralkodók szobrait: a százéves bronzszobrokat tartó belső vasszerkezetet ugyanis szétrágta rozsda. A félköralakú talapzat most üres: a kijavított szobrok még egy kőbányai műhelyben várják, hogy visszaszállítsák őket a Városligetbe, de ez a művelet csak éjjel lehetséges, mert a méreteik miatt meg kell bontani a trolivezetéket. A 25 méter magas oszlopon álló ötméteres angyalszobrot a helyszínen restaurálták.) Mint ismeretes, január 18-án az operaházi nyitókoncerttel vette kezdetét a jubileumi év és mostantól kezdve folyamatosan követik egymást az események. Ennek ellenére úgy tűnik, a hírverés még nem jutott el a széles tömegekhez, mert a Szonda Ipsos közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérése szerint csak a megkérdezettek fele tud arról, hogy 1996. millecentenáriu- mi év a magyarság számára. Sajnos az embernek az a gyanúja, hogy a propagandával elkéstek az illetékesek és főleg a külföldet nem tájékoztatták időben a várható eseményekről. Szentiványi Gábor külügyi szóvivő (éveken át dolgozott washingtoni nagykövetségen! S.Gy.) közölte, hogy a külképviseletek már megkapták a programfüzeteket, hogy azok tartalmát sajtótájékoztatókon ismertessék és az újságokban népszerűsítsék. * Az év első napjaiban felmérést adott közre az elmúlt év belpolitikai vonulatainak alakulásáról a Marketing Centrum nevű hazai közvéleménykutató. Az eredmény úgy summázható, hogy 1995 az ellenzék térnyerésének esztendeje volt: míg a második negyedévig a kormánypártok támogatottsága nagyjából azonos volt az ellenzéki pártokéval, a Bokros-csomag benyújtása után fölénybe került az ellenzék, s ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt a pártoktól elfordult, a pártpolitikából kiábrándult választópolgárok száma. Arra a kérdésre: hová szavazna, ha ma lenne a választás, 25 százalék nem tudott válaszolni, 10 százalék el se menne szavazni, másik 10 százalék pedig még bizonytalan. Az ellenzéki pártokkal rokonszenvezők kb. 40 - 30 arányban múlják fölül a kormánykoalíció két pártja mellett kitartó választók számát. (A baj csak az, hogy az ellenzék nem egységes: az ellenzékiek négy parlamenti és három parlamenten kívüli párt között oszlanak meg.) Az élen Torgyán pártja, a Független Kisgazdapárt lovagol: az év második felében minden nagy párt táborának nagyjából 10 százaléka csatlakozott a kisgazdákhoz. (Érdekes adat, hogy Torgyán legújabb támogatóinak mintegy 20 százaléka származik az MSZP táborából, ami ugyan az összes választóknak csupán 3 százalékát jelenti, de ez sem lebecsülendő.) Az FKGP 1994 óta megduplázta addigi híveinek számát, míg az MSZP esetében éppen fordított a helyzet: az 1994-ban rá szavazók felét azóta elveszítette. Kicsivel csökkent az SZDSZ és az MDF szavazóbázisa is, míg a Fidesz-hez húzók száma valamivel emelkedett. A KDNP tábora stagnál. * Január 30-án a magyar kormánykoalicióban résztvevő egyik párt, a Szabaddemokraták Szövetsége részéről háromtagú küldöttség tartott sajtókonferenciát Washingtonban a Nemzeti Sajtóklubban. A delegáció tagjai voltak: Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke, Pető Iván, a Szabaddemokraták Szövetségének és parlamenti frakciójának elnöke, végül Lotz Károly közlekedési, távközlési és vízügyi miniszter. Az amerikai és a magyar sajtó képviselői nagy számban jelentek meg a sajtótájékoztatón, melynek témája az amerikai (IFOR) erők magyarországi jelenléte, a boszniai rendezésben való magyar részvétel s végül Budapest csatlakozása a NATO-hoz volt. Mielőtt a delegáció vezetője, Eörsi Mátyás megkezdte volna tájékoztatóját, levetítettek egy rövid videofilmét, amely a Kaposvárra és körzetébe már korábban megérkezett amerikai csapatok mindennapi életéből mutatott képeket. Láttuk a taszári repülőtéren leszálló hatalmas Hercules szállítógépeket, a sátortábor és fabara- kok felépítését, a karácsonyesti ünnepséget, ahol az amerikai katonák barátkoztak a helyi lakossággal s láttuk, amint Perry védelmi miniszter megérkezik a támaszpont megszemlélésére. Ezután a delegáció vezetője Eörsi Mátyás tartott előadást a magyar kormány elkötelezettségéről a boszniai béke megteremtése és biztosítása ügyében. Eörsi kifejtette, hogy a IFOR-akció Magyarország érdekeit is szolgálja, mert az ország déli határain dúló háború az egész térség békéjét veszélyeztette. Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy az akció sikeres legyen és a maga részéről egy hídépítő műszaki alakulattal csatlakozik a Boszniába érkező nemzetközi erőkhöz. Kérdésre válaszolva Eörsi nem tagadta, hogy a kormány abban bízik, hogy a NATO-nak nyújtott segítség előnyt jelent majd az ország számára, ha kéri a NATO-ba való felvételét. Ezzel kapcsolatos másik kérdésre válaszolva Eörsi kifejtette: hogy ez esetleg nem tetszik az oroszoknak, annak jelentőségét sem túlbecsülni, sem lebecsülni nem szabad. Az oroszok most például semmi kifogást nem emeltek a NATO magyar
