Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-03-01 / 3. szám

1996. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 süvít a szel KÉSMÁRK FELETT... BÁLVÁNYOSVÁR Karácsony Sándor debreceni egyetemi tanár köny­vében olvastam, hogy a magyar géniusz anekdotákban, köl­teményekben van elrejtve, nem olyan rendszerben, mint Platon vagy követői a sorban írtak. Milyen megelégedettséget éreztem, mikor a fenti megállapítás majdnem bizonyítékaként a jelenlegi pápa II. János Pál legújabb könyvében (Crossing the Thereshold of Hope) olvastam a feleletet arra a kérdésre, hogy lehetsé­ges-e becsületes életet élni az evangélium komoly ismerete nélkül? A pápa erre idézi a "Lumen Gentium" idevo­natkozó határozatát: "Azok akik hibájukon kívül nem is­merik Krisztus evangéliumát és az Egyházat, de máskülönben komolyan keresik Istent saját lelkiismeretük sugalma szerint, ezek is elérhetik az örök üdvösséget. Az isteni gondviselés nem utasítja vissza a szükséges segítségét azoknak akik még nem érkeztek el a tiszta értelemre és Isten felismerésére, de próbálkoznak - nem éppen az isteni kegyelem nélkül -, az igaz életre." Mindez 1995-ben történt. Messze vagyunk már at­tól a háború előtti tanítástól mely szerint az üdvözülés csak a katolikus egyházon keresztül történhet. Ekkor jutott eszembe, hogy már jórégen olvastam Jókai Mór "Bálványosvár" című regényét, amit talán több mint 100 évvel a Lumen Gentium előtt írt s beleszőtte ezt a témát. Sőt! Megoldásban megelőzte az egyházat. Ebben a középkorban játszódó regényben egy már keresztény magyar lány beleszeret egy még pogány magyar legénybe aki nem tudja a Krisztus-hitet elfogadni. A lány (Ildikó vagy Imola) elhatározza, hogy "megtéríti" a fiút. De időközben rájön, hogy a fiú mindennapi életében, csele­kedeteiben a legmélyebb keresztény, mert igazságos, igaz­mondó, a szegények támogatója, pogány létére keresztény életet él. Az Isten előtt ez a fontos, ezt magyarázza meg a fiúnak, aki így elfogadja a kereszténységet s nincs már akadálya az egybekelésnek. Jókai meglátása vagy üzenete a Lumen Gentium veleje, bár lehet, hogy emiatt kiátkozták. Mintha a sors szólt volna közbe egy kedves új­ságíró kollégámtól kaptam levelet s benne egy érem máso­latát. Lemásolta pontosan a magyar szöveget: Jókai Mór emlékére 1825 - 1925. Kérte, hogy írjak erről az emberről. Süvít a szél Késmárk felett... ne engedjük, hogy elfújja régi értékeinket. Megírtam a fentieket az illető hölgynek s ki is egészítettem Jókairól való ismereteimmel. Mi vagyunk ennek a kornak utolsó kobzosai, doboljuk mindenki fülébe teljesítményeinket. SZENT ERZSÉBET Luther halálának 450 éves évfordulóját ünnepli ez évben a protenstáns világ s ezzel kapcsolatban a "Lutheran" nevű amerikai folyóirat mint idegenforgalmi érdekességet meglátogatta azokat a helyeket, ahol Luther megfordult. Többek között a cikk írója ellátogatott Wartburg várába is, ahol Luther 10 hónapot töltött. De a lap megem­líti, hogy van ennek a helynek másik érdekessége is. Vagy 200 évvel Luther előtt itt élt thüringiai szent Erzsébet, s a falakon, mennyezeten "lélekzetállítóan" szép mozaikok örökítik meg életét. Már ugyan ki ez a thüringiai szent Erzsébet? Én ilyen nevű szentről sohasem hallottam. Nem volt nehéz ki­találni, hogy ez a mi Szent Erzsébetünk, akit az egész világ "magyarországi Szent Erzsébetének ismer. Ilyen néven emlékszik meg róla a Columbia Encyc­lopedia is. Egyébként Szent Erzsébet "lelki" atyja Marburgi Konrad volt. Erről pedig többet megtudtam Nagy Gyula kanadai történészünk: Az Ellopott Magyar Őstörténet" c. könyvéből. "II. András király lányát, Szent Erzsébetet, IX. Gergely pápa 1235. május 26-án, az év pünkösdjén szentté avatta. A világraszóló ünnepségeken minden aprócska német birodalmi herceg joggal részt vehetett, csak a kiközösített magyar apa II. András és fia, IV. Béla nem vehettek részt a családi ünnepségeken. A szentéavatási bulla sorraveszi Erzsé­bet erényeit, megemlíti, hogy Thüringia fejedelemasszonya volt, de még csak egy szóval sem emlékszik meg magyar származásáról, királyi szüleiről. Egyébként Szent Erzsébet "lelkivezetője", Németország hírhedt inkvizitora, Marburgi Konrad, sokszor véresre korbácsolta a magyar király lányát..." Na, megkapta tőlem a folyóirat a fejmosást arról nyugodt lehet az olvasó. Süvít a szél Késmárk felett... havat hozó, feledést hozó szél? Őrizkedjünk mindenütt, őrködjünk mindig és mindenhol ne engedjük mellőztetni magunkat. A törté­nelemben kiérdemelt neveinket ne engedjük elsinkófálni. SMITHSONIAN Már vannak olyanok is akik leírják a létezésünket. Évek óta tagja vagyok a Smithsonian Intézetnek, járatom a lapjukat, s abban a kiváltságban részesültünk, hogy a washingtoni látogatásunkkor elengedték híres vendéglő­jükben a borravalót. Vettem tőlük egy bibliapapírra nyomtatott "96-os zsebnaptárt a szokásos hozzáadásokkal. Címeknek, tele­fonszámoknak feljegyzésére való oldalakkal stb. Felvidámított, hogy 74 ország telefon hívószáma is benne van. Mindjárt kerestem Magyarországot, nem válto­zott-e meg városom hívószáma? Nem találtam Magyar- országot, Hungary-t. Mégegyszer, harmadszor is keresztül­mentem a névsoron de nem, hazánk nincs benne. A H betűnél ott vannak Haiti, Honduras és Hong Kong, más nem. Pedig olyan országok is szerepelnek mint Belize,

Next

/
Oldalképek
Tartalom