Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-02-01 / 2. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. február A sajtóprivatizáció egyik hosszú idő óta húzódó talánya volt, hogy kinek a tulajdonába kerül a Magyar Nemzet, a hazai sajtó egyik legrégibb és legrangosabb napilapja, amire az utóbbi időben egyre kisebb igény mutatkozik a magyar újságolvasók körében. Az előfizetői száma állandóan fogy, ennek következtében a hirdetések száma is csökken és lap már hosszú évek óta ráfizetéses. A múlt dicsőségéből pedig nem lehet megélni: hiába a legnívósabb értelmiségi napilap a Magyar Nemzet, ez a fajta újságírás úgy látszik, már nem kell a rohanó élethez szokott olvasóknak, akiknek sem idejük, sem türelmük egészoldalas elemző cikkekhez és tanulmányokhoz. Nyúlfarknyi napihírek, tényközlő rövid tájékoztatás erről-arról: ennek van piaca, másnak nincs. Ennek ellenére még maga Horn Gyula miniszterelnök is azt mondta a minap, hogy a Magyar Nemzet nevének nem szabad eltűnnie a magyar sajtópalettáról. Az viszont érthető, hogy az üzletemberek nem kapkodtak a Magyar Nemzetért és nem álltak sorba, hogy megvegyék, hiszen a "biznisz az biznisz" és az üzletembereket ritkán vezetik érzelmi vagy sajtótörténeti szempontok. Eddig már két tárgyalás is zátonyra futott s az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. most újra meghirdette a Magyar Nemzet eladását. Meglepő módon ezúttal hat jelentkező is akadt a versenytárgyaláson. Végül a Szikra Lapnyomda Rt. tette a legjobb ajánlatot és 105 millió forintért megkapta a Magyar Nemzetet. Az adásvételi szerződést már meg is kötötték és az új tulajdonos megbízottai két hét múlva veszik át a lapot. Hogy aztán ez milyen személycserékkel jár majd és lesz-e változás a lap irányvonalában, azt egyelőre még senki sem tudja. * A magyarországi egészségügyi szolgáltatások drágulásának arányában emelkedett a terhességmegszakítások térítési díja is — olvassuk egy hazai szaklapban. Az abortusz orvosi költsége ezentúl az eddigi ötezer forint helyett tízezer forint lesz, ami az illetékesek szerint még mindig messze van attól, amibe a terhességmegszakítás ténylegesen kerül. Ugyanis egy abortusz összes költsége kb. 30 ezer forintra rúg és a páciens még ma is ennek csak egy- harmadát köteles kifizetni. A tízezer forint azonban nagyon magas összeg, különösen azok számára, akik szociális okokból nem tudják vállalni újabb gyermek felnevelését. Az illetékesek erre megjegyzik, hogy az abortuszra jelentkezők indokolt esetben kérhetik az összeg mérséklését. A riportot készítő újságíró felteszi a kérdést, hogy vajon az abortusz megdrágítása összefüggésben van-e azzal, hogy az utóbbi hónapokban emelkedett a terhességmegszakítást kérő nők száma és nem ezzel akarják-e csökkenteni az abortuszok mennyiségét? Az illetékes szerint erről szó sincs, mert a költségek nem jelentenek befolyásoló tényezőt. S ehhez hozzáteszi, hogy 1994-ben 75 ezer abortuszt jegyeztek föl, de 1995 folyamán ez a szám pár százalékkal emelekedett. A következő újságírói kérdés arra vonatkozik, hogy a több abortusznak nem oka-e a Bokroscsomag? Illetékes lehetségesnek tartja, hogy az év első hónapjaiban ez is befolyásolta a terhességmegszakítások számát, de nem hiszi, hogy ez a hatás tartósan érvényesülhet. Az viszont aligha tagadható, hogy az életszínvonal romlása kihatással van a családtervezésre. * Bár a ködös idő megnehezítette a gépek leszállását, múlt vasárnapig harminchat nagy amerikai szállítógép - hét C-130-as, kilenc Galaxy, tizenhárom C-17-es és hét C-141-es - ért földet Taszáron és csapatokat, valamint felszerelést rakodtak ki. Úgy számítják, hogy jövő hét elejére a teljes háromezer fős amerikai kontingens - 3 ezer fő - megérkezik a Kaposvár melletti légitámaszpontra és megkezdi működését a logisztikai központ. Az IFOR-erők taszári vezérkara értékelte a magyar személyzet munkáját és azt minden tekintetben megfelelőnek találta. Az érintkezés megkönnyítését célozza, hogy napokon belül szolgálatba lép Taszáron az a tiszti szakasz, melynek tizenkét tagja most fejezett be egy intenzív angol nyelvtanfolyamot és nemzetközi nyelvvizsgát tett. Deák Jánosnak, a Honvédség parancsnokának utasítására a taszári repülőtéren szolgálatot teljesítő magyar ezred tagjai vadonatúj gyakorló uniformist kaptak, mert bizony az első napokban kirívó volt a különbség az elegáns amerikai katonák és a magyar sorkatonák öltözéke között. A taszári bázison folyik a NATO-gépek biztonságos leszállását biztosító navigációs rendszer kiépítése, mivel eddig itt csak a kelet-európai technika volt használatos. Megtörténtek az előkészületek a magyar műszaki alakulat által a Dráván létesítendő hadihíd anyagának elindítására is, de hogy a híd hol fog állni, az egyelőre épp úgy katonai titok, mint az, hogy naponta hány amerikai katona érkezik Magyarországra. Annyit közöltek csak, hogy legutóbb befutott egy 39 tehergépkocsiból álló NATO-konvoj is és a lerakodás megtörtént. AZ AMOSZ HÍRSZOLGÁLATA JELENTI: Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége 1984- ben alakult meg és 114 tagintézményével ma az amerikai magyarság legnagyobb szervezete. Az AMOSZ Pennsylvaniában, Washingtonban és Budapesten tart fenn irodákat, ahonnét a magyarság emberi jogaiért és a magyar ügy érdekében folyó munka irányítása történik. A washingtoni iroda, amit Pásztor László országos elnök önkéntes alapon kilencedik éve vezet, a szövetség információs központja is. Az AMOSZ munkáját amerikai vonalon is értékelik és a szövetség küldöttei több mint ötven alkalommal kaptak meghívást a State Department által szervezett tájékoztatókon, de képviselői - elsősorban Pásztor László - több külföldi (Bécsben, Párizsban, Kopenhágában, Genfben, Helsinkiben és Varsóban rendezett) konferenciákon is részt vettek. A Szövetség külön figyelmet szentel a magyar nemzeti kisebbségek problémáinak és támogatja azok megoldását. Az AMOSZ ebben az évben fokozni akarja az utódállamok magyarságával való együttműködést. Ugyancsak 1996-ban aktív részt vállal a Szövetség a magyar forradalom 40. évfordulójának megünneplésében, de megemlékezéseket tervez a magyar honalapítás 1100 éves jubileumára is.
