Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-02-01 / 2. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. február Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * A balkáni politikai rendezés időszerűvé tette a vajdasági magyarság követeléseinek napirendre tűzését és a Vajdaság autonómiájának helyreállítását, ahogy kilátásban van a koszovói albánok autonómiájának visszaadása is. A délvidéki magyarság érdekeit képviselő Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elnökségi ülésen tárgyalta meg ennek lehetőségeit és sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány nem vállalja a vajdasági magyarság által elképzelt autonómia-modell nemzetközi képviseletét. A magyarországi poltikai elit egy része - állítja az elnökségi közlemény — kockázatosnak tartja a VMDK által követelt autonómiát és nem támogatja azt. A nyilatkozat a továbbiakban hangsúlyozza: a nemzetállamokban a magyar kisebbség identitásának megőrzése csakis a politikai autonómia keretei között lehetséges. A Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek helyzetének rendezése nem kétoldalú probléma, hanem regionális biztonsági kérdés. Megoldást pedig a nemzetközi fórumokon a magyarság demokratikus, határmódosítás nélküli politikai integrációjának folyamatában lehet elérni. Ha a magyar kormány ~ fejeződik be a nyilatkozat - a kisebbségekkel együtt lépne fel az autonómiák érdekében, akkor ezzel egy maga teremtette tabut szüntetne meg Európában. — Ehhez a hírhez még hozzá kell fűznünk, hogy a délvidéki magyarságnak két szervezete van: a régebbi alapítású VMSz (Vajdasági Magyarok Szövetsége, amelynek Kasza József a vezetője és a VMDK, amelyet Ágoston András neve fémjelez. Lényegében mind a két szervezetnek azonosak a végső céljai, csak a stratégiájuk más. Gyöngíti munkájuk hatásfokát, hogy nem tudnak egységre jutni. * A Süddeutsche Zeitung interjút közölt Georghe Tinea román védelmi miniszterrel, melynek során felmerült a kérdés: számít-e Románia a NATO-ba való felvételre és mikor? Tinea annak a véleményének adott hangot, hogy ő csak egyszerre tudja elképzelni valamennyi kelet-közép- európai ország csatlakozását. Bukarest nyilván presztis- okokból akar Magyarországgal egyidőben NATO-taggá válni, mert biztonságpolitikai szempontokra aligha hivatkozhat, hiszen köztudomású, hogy a térségben a legerősebb hadsereggel rendelkezik. Tinea az interjú során nem is tagadja, hogy Magyarországot katonailag veszélytelennek tartja Romániára, mondván: "Ha a magyaroknak eszükbe jutna megtámadni Romániát, ezt utoljára tennék." Senki sem tud persze arról, hogy Magyarország támadást tervezne keleti szomszédja ellen s ilyen elképzelések csak Funar-féle bajkeverők fantáziájában élnek. A német lap mindenesetre azt szűri le mindebből, hogy a két ország között mélyen gyökerezik a kölcsönös bizalmatlanság, jóllehet a NATO- és az EU-tagság elsődleges feltétele a szomszédokkal való jóviszony. A lap cikkírója idézi Markó Bélát is, aki szerint a román-magyar viszonyban a közeljövőben nem várható előrelépés. Az RMDSZ elnöke úgy véli, hogy a bukaresti kormány magyarellenes nacionalista propagandával akarja megnyerni az őszi választásokat és Iliescu történelmi megbékélésről mondott szólamait nem szabad komolyan venni. Markó Béla megjegyezte: nem tudja osztani Horn Gyula kincstári optimizmusát, aki szerint már tavasszal aláírható lenne a két ország kapcsolatait rendező alapszerződés. (Vesd össze: Magyarország 1997-re a NATO tagja lehet...) * Pozsonyban úgy értelmezik a nemrég megszavazott nyelvtörvényt, hogy az olyan kisebbségi iskolák, ahol magyar nyelven is tanítanak, kizárólag magánintézményként működhetnek és semmiféle állami támogatást nem kapnak. A szlovák államnak ugyanis nem fűződik érdeke ahhoz - jelentette ki Vitazoslav Móric, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti frakcióvezetője —, hogy polgárai ne a szlovák nyelvet tanulják meg elsősorban. A nacinonalista politikusok hangsúlyozzák, hogy az új törvény lehetőséget ad arra, hogy a nemzetiségi tanintézetek fenntartását egyedül a szülők hatáskörébe utalják. Egyébként noha a nyelvtörvény végrehajtási utasítása még nem készült el, a kormány már megköveteli pld. azt, hogy az önkormányzatok kizárólag szlovákul tartsák üléseiket és a dokumentációkat is szlovákul vezessék, még ott is, ahol a testület minden tagja magyar. A "nyelvi inspektoroknak" joguk lesz résztvenni az üléseken és ellenőrizni a törvény megtartását. - Itt érdemel említést, hogy Meciar miniszterelnök is megragadta az alkalmat, hogy magyarellenes kirohanással mérgezze a légkört. Pártja egy legutóbbi ülésén kijelentette: "Ellenségeink rágalmaival szemben Szlovákia nem fasiszta állam és nem kívánja rehabilitálni a fasizmust. Magyarországon viszont — fűzte hozzá — az egész magyar kormány elzarándokolt Horthy Miklós sírjához fejet hajtani, Csehországban pedig leleplezték Emil Hácha emléktábláját." (Meciar arról hallgatott, hogy Pozsonyban nemrég állítottak emléket Jozef Tisonak, Hitler szlovákiai helytartójának és az 1939-1945 között német védnökség alatt fennállt szlovák államról csak annyit tartott szükségesnek megjegyezni, hogy annak létrejötte "objektív szükségszerűség" volt, mert különben a szlovákokon a lengyelek és a magyarok egymás közt osztoztak volna.) * Donald Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövete levelet tett közzé a Magyar Nemzetben, azzal kapcsolatosan, hogy a lapban olyan írások jelentek meg, amelyek kevesellték a Magyarországnak nyújtott amerikai segítséget. Mivel a nagykövet felsorolja mindazt a gesztust, amit Washington tett Budapest felé, érdemes a levél fontosabb részeit idézni. Donald Blinken elsőként azt említi, hogy a Clinton-kormány kellőképpen informálta
