Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-02-01 / 2. szám
1996. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 got, s azt mondja: akkor hát minden rendben van! Akkor hát az Úr és Nagyboldogasszonyunk, mint gyermekeire és saját országára, vigyáz ránk. Semmit sem kell tennünk, nekünk, földi halandóknak. Csakhogy az üzeneteknek van egy harmadik része is! S ezekből úgy tűnik, hogy az Urat azok a jelenségek aggasztják legjobban, amelyek Magyarország hitéletének elsorvadásához vezettek: az új kormányzat visszaszorította a hitoktatást, üldözi, lehetetlenné teszi az egyházi iskolák visszaállítását, s a kommunizmus évtizedei okozta "eredményként", a mai harmincas-negyvenes korosztályoknak egyáltalán nincs hite, Isten-képe, vallása, erkölcse. Ezek a generációk most és az elkövetkezendő években saját képükre-ateizmusukra neve- lik-formálják gyermekeiket, a következő generációkat is. Gondoljuk el, a jelenések értelmében mit jelent ez! Azt, hogy Magyarország és a magyarság megjövendölt szenvedései egyre és egyre tovább tartanak s egyre súlyosabbá vál(hat)nak. Az Úr szerint, s ez számunkra, hívő katolikusok és éberen figyelők számára sajnos nem is újdonság: a magyar katolikus egyházon belül is rendkívül súlyos problémák vannak. A papok világiasak, "liberálisok" lettek. A magyar népnek nincs történelmi tudata, nem ismeri és nincs tudatában első szent királya valamikori országfelajánlásának értékével és értelmével. Ezen kell változtatnunk! De hogyan? A sükösdi Jézus-jelenések körül olyan mély a hallgatás, mint egy beláthatatlan mélységű szakadék. Ezt csak mélyen hívő, volt kedves kolléganőm, Pardi Anna író-publicista törte meg, még 1994. október 4-én az Új Magyarország c. napilapban közölt riportjával. A hallgatás fala azonban azóta is sűrűsödik, leszámítva egy-egy elenyésző példányszámú lap híradásait. Pedig ma már - talán Anna írása nyomán — egyre többen zarándokolnak el Sükösdre, küldetésüket komolyan vevő papok, Szent Korona-kutatással foglalkozó tudósok, teológusok és mások. Mind azt hirdetik: az a meggyőződésük, hogy a látnok személye hiteles, az általa elmondottakat valóban "fentről" üzenték. De - tegyük hozzá! — nem csak Marikának, hanem nekünk, mindnyájunknak, s Édes Hazánknak! Ezért hát mindenkinek küldetése és magyar feladata, hogy akit csak elér, otthon, az elszakítottságban vagy a szétszórattatásban, hirdesse a reményt: tudassa a Csodát, buzdítson megtérésre és hitre, imádságra, erkölcsösségre és vezeklésre, mert az isteni jóslat hirdetése a Sátán elleni küzdelem leghatásosabb fegyvere! Ugyanisa mai kormány sátáni erői sohasem fogják tudatni az elkeserített, reményt- és hitet vesztett s jövőképétől megfosztott magyarsággal a földi pokolból kivezető út irányát, ami Magyarország megtérésén, vezek- lésén át vezet az örökkön örökké tartó békés-boldog fennmaradásunkig! FEBRUÁRI ÉVFORDULÓK 2. Eötvös József báró (1813-1871) író, költő, szerkesztő, reformpolitikus, államférfi, a magyar realista regényírás első nagy mestere halála. Kossuth és Széchenyi vitájában Kossuthot védte, bár sohasem volt vele azonos állásponton. Főbb irodalmi munkái: A karthausi,Afalú jegyzője, Magyar- ország 1514-ben. 2. Szinyei Merse Pál (1845-1920) festőművész halála (Jernye). A magyar plein air festészet úttörője. Főbb művei: a Majális, a Lilaruhás nő, a Pacsirta stb. 3. Kitaibel Pál (1757-1817) természettudós, polihisztor, egyetemi tanár születése. 275 növényfajt és fajalatti egységet írt le (a hazai flóra jellemző fajainak mintegy felét ő fedezte fel), 50-nél több növény viseli nevét. Több új hazai állatot is fedezett fel, a földi kutyát, a pannonicus gyikot stb. Jelentős mint mineralógus, ő a tellur igazi felfedezője. 3. Orbán Balázs (1830-1890) néprajz- és földrajztudós születése (Lengyelfalva). Fő műve a hat kötetes A Székelyföld leírása c. munkája. 4. Káldi György (1573-1634) katolikus bibliafordító születése (Nagyszombat). 5. Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, dráma- és elbeszélés író születése (Tét). 5. Rát Mátyás (1749-1810) újságíró, ev. lelkész, az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó szerkesztője halála (Győr). 5. Ordas Lajos (1901-1978) ev. püspök, író születése. 8. Karády Katalin (1912-1990) filmszínésznő halála. 8. Móra Ferenc (1879-1934) író, újságíró muzeológus halála (Szeged). 8. Neumann János (1903-1954) matematikus halála. 9. Bolyai Farkas (1775-1856) matematikus, író születése. 9. Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző, zongoraművész halála (New York). 11. Györffy István (1848-1939) néprajztudós születése. 11. Teleki László (1811-1861) író, politikus születése. 12. Barabás Miklós (1810-1898) festőművész halála. Ő volt az első művészetéből megélni tudó festőnk, amit főként az tett lehetővé, hogy az arckép minden műfaját és technikáját kiválóan művelte. Szinte minden kiemelkedő kortársát megfestette, Széchenyi Istvánt, Kossuthot, Petőfit, Bemet stb. Művei közül kiemelkedik Liszt Ferenc és Bittó István- né arcképe. 14. Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő halála. 16. Justh Zsigmond (1863-1894) író születése. 18. Jókai Mór (1825-1904) születése. Regényíró, a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb képviselője. 19. Kiss János (1770-1846) pap-költő, műfordító halála. 20. Munkácsy Mihály(1844-19009 festőművész születése. Főbb művei: Krisztus Pilátus előtt, Golgotha, a Honfoglalás- freskója az Országház elnöki fogadótermében, az Ásító inas, a Siralomház és Milton a New York-i Lennox Library- ben. 21. Márai Sándor (1900-1989) író halála (San Diegó). 23. Glatz Oszkár (1872-1958) festőművész halála. 24. Bessenyei György (1747-1811) költő, író, filozófus halála. A magyar felvilágosodás első szakaszának vezéralakja. 24. Jászai Mari (1850-1926) színésznő születése. A magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. 29. Zichy Mihály (1827-1906) festőművész, grafikus halála. (E rovatunkat Stolmár G. Ilona: Vetés kincses kalendárium 1995. évi kiadásából és a két kötetes Magyar Életrajzi Lexikonból állítjuk össze.)
