Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-02-01 / 2. szám

8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. február ció — tehát a pénzromlás - meghaladta a 30%-ot, ugyancsak a hivatalos és nem a valóságos adatok szerint. Ez évben ez az arány -- a bevételek és a kiadási kényszerek aránya - tovább romlik. A tapasztalatok szerint sokkal nagyobb mértékben, mint azt az önmagát "szakértőnek" meghirdetett hivatalos dik­tátorok előre — tenyérből vagy hasra ütve -- megjósolják! Félelmetes jövőkép! Csoda-e, ha egy átfogó elem­zésben a Szerte Ildikó-M. Ecklespio páros azt írja: "Nincs ki­járat. Az ajtókat beszögezték, a világítást kikapcsolták. A leg­fontosabb a pánik elkerülése. Az 1994-es választáson kétharmados többséghez ju­tottak azok, akik 33 milliárd dollár adósságot, 6 millió abor­tuszt, világelső halálozást és 1 millió munkanélkülit tartottak szükségesnek ahhoz, hogy gyakorolhassák szociális érzékeny­ségüket. Ha a statisztikákban az abortuszokat is szerepeltet­nénk, akkor az derülne ki, hogy egy magyar állampolgárnak sokkal rövidebb a várható élettartama, mint volt 1944-ben há­borúval, fogsággal és holocausttal együtt. Az a tény, hogy a fi­atalok egyharmada nem alkalmas a sorkatonai szolgálatra, azok közül pedig, akik fizikailag alkalmasak, még mindig sok az alacsony IQ-val (intelligencia-szinttel, S.l.) rendelkező, azt tanúsítja, hogy az ország lakossága számban és minőségben is fokozatosan megsemmisül." A sort folytathatnám, hiszen ma már alig-alig merek kinyitni otthonról érkező napi- vagy hetilapot, félve veszem föl a telefont, s magam is csak nagyon ritkán és meggondolva tár­csázok hazafelé. Van-e remény, van-e kiút egyáltalán, vagy bele kell törődnünk a minden jel szerinti gyors kipusztulá- sunkba-kipusztításunkba? Remény leime, ha például a sajtó nem a magyarság legnagyobb, mindenre elszánt ellenségeinek, a liberávósoknak a kezében lenne és tudatná a legfontosabbakat. S ha például a katolikus egyház is megtisztította volna önmagát árulóitól, megalkuvóitól, vallásellenes "vallásosaitól", vezetőitől. Ha papjaink az Egy Igaz Istent szogálnák, Jézus tanait hirdetnék, de nem csak elvontan, általánoságokban és "elméletileg", ha­nem a gyakorlati élet példáit felhozva, buzdítva. Ha mélyen hinnének abban, hogy Magyarország Szent István felajánlása óta valóban különleges státuszt élvez: "Mária országa, Mária ösökség, amit hirdetni, tudatosítani kell. Kezdhetném úgy is: Egyszer volt, hol nem volt..., de nem mesét akarok mondani hazájuktól messzire szakadt-űzött Olvasóinkkal. Pedig a történet régen, még 1993-ban kezdő­dött. Vagyis két éve. Azóta is — akkor is! — sűrű a hallgatás az ügy körül, ami annyiban érthető, hogy az utóbbi, keserves évti­zedekben, s talán még előtte sem — Nathalia nővér látomásait leszámítva — volt Magyarországon Jézus-jelenés. S ha mosta­nában van, és hitelesnek is tekinthető, akkor ellene semmi más "védekezés" nincs — legalább is liberálbolsiéknál —, mint az agyonhallgatás! Már a 80-as években az olaszok által életében is szentként tisztelt Pio atya is kapott Magyarország sorsáról és jövőjéről szóló üzeneteket. Az Ég kegyelméből filmszerűen nézhette végig agyának-lelkének képernyőjén sorsunkat-jö- vőnket. Aztán igy szólt: Irigylem a magyarokat. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük! Ez az üzenet természetesen mindenhová eljutott, csak éppen a hazai, "sok szenvedésben" részesült magyarokhoz nem. Ez azonban nemcsak Kádárék bűne, de a kádári egyház­politikának behódolt magyar katolikus egyház vezetőié is. (S talán utóbbiaké — küldetésüket tekintve — sokkal súlyosabb, mint az egyházüldözéké!...) 1993 nyarán azonban az "Égiek" közvetlenül a "cím­zettnek", a magyarságnak is üzentek! Takács Zoltánná Mari­ka, a 38 éves rokkantnyugdíjas sükösdi lakos (Dózsa György út 279.) csodálatos módon felgyógyult súlyos betegségéből. Gyógyulása mellé különböző kegyelmeket is kapott Jézustól: ezután ő maga is gyógyíthat, de légióként, időközönként lát­hatja az Urat s hallhatja hangját. Marika a 2000 évvel ezelőtti jézusi tanításokat hallja, végigjárja Jézus életének és kínszen­vedéseinek fontos állomásait. Részt vehetett az Arimathiai Simon házának emeleti szobájában tartott Utolsó Vacsorán mint a "tizenharmadik tanítvány". Ahogyan elmondta: a szoba berendezése rendkívül puritán volt. A tanítványok egy hosszú, alacsony faasztal köré telepedve, a padlón kuporogtak. A Grál egyszerű, világosbarna faragott tálka. Az Úr a tanítványok után, számukra láthatatlanul jelen lévő magyar fiatalasszony­nak is tiki egy darabka kenyeret, amely ízetlen, százar, vé­kony, macesz-szerű volt. A borból is részesítette, amit Marika savanykásnak érzett, de a szájában megsűrűsödött és keser­nyéssé vált. Az Úr intette: Ne köpd ki, mert ez az én testem és ez az én vérem!" Ezek, hogy úgy mondjam, "egyházi", vallási intel­mek, tanítások, mint az a feladat is, amelyet az Úr a megláto­gatódnak megszabott: újraevangelizálni környezetét, ismerő­seit, a városka lakóit, az országot. Az Újszövetség újraírását, a megmaradt, Jézus általi szövegek szóbeli kiegészítésének köte­lezettségét rendelte számára az Úr. Emellett azonban egy hó­napon át tanította Marikát a Szent Korona tanára, annak eddi­gi és jövőbeni funkciójára, a magyar történelem újragondo­lására. "Sokkal több közöm van a magyar koronához, mint hinnétek" — mondta az Úr, s hozzátette: Magyarországnak a kereszténység védőbástyájaként nagy szerepe volt a múltban, van most, és lesz később is. Nem a határok fognak megvál­tozni, a magyar nemzet fog minden elismerést kivívni. A ko­ronára vonatkozó jóslat az volt: meg fogja menteni Hazánkat. Az Úr szerint már abban is nagy szerepe volt, hogy haza­kerülvén, a kommunizmus megbukott, mert a koronának mág­neses erőtere van, olyasmi, mint a piramisoknak. Ez az erőtér kétszáz évvel előbb megsérült, mert a fekete mágia áldozata lett (valószínűleg a "kalapos király" uralkodása alatt és szán­déka szerint, Bécsben történt vele ez a galádság!). A "fekete mágusok" a legfontosabb négy eredeti elemet hamisra cserél­ték rajta. Az eredeti elemek azonban mindmáig megvannak egy pincében elásva, illetőleg az egyik világvárosban, kétfelé osztva — tudatta az Úr, s ha eljön az Idő, elmondja Marikának útmutatását a pontos lelőhelyeket illetőleg. Akkor Magyarországon, ezzel az ismét tökéletes kisu­gárzású koronával koronázni fognak — hirdeti az égi jóslat —, mégpedig magyar királyt! Es akkor ez az ország valóban békés és boldog vidék lesz. Ám addig, mondja az Úr a sükösdi fiatalasszonynak, Magyarország nem pusztul, hanem tisztul. Ez az ország a világ végezetéig élni fog, hiába dúlnak körü­lötte a legkülönbözőbb háborúk. A Szűzanya annak idején el­fogadta Szent István királyunk felajánlását, azóta is égi pa­lástjába burkolva, sajátjaként őrzi meg viharos történelmű ki­csinyke hazánkat. A hívő ember idáig érve, nyugodtan ölébe ejti az újsá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom