Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-02-01 / 2. szám
1996. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 yiSBiiäliiiiiii m iiiiiiiiÄiiiiMyPyG UÜÄii Az 1996-os esztendőre tekintve a jövőbe látó, vagy csak a tapasztalatokra és tényekre figyelő magyar semmi jót nem jósolhat. A hazai polgárok — leszámítva mintegy százezer dúsgazdag, bolsevikből lett rablókapitalistát -- nem is remélnek jobbat, mint az elmúlt esztendő volt, amely sokak szerint az "átalakulás" mélypontjaként vonul be a magyar történelembe, holott a valódi szakemberek, magyari magyar közgazdászok ezt a most következő, nevezetes évet, amely második honfoglalásunk — vagy honvisszafoglalásunk — 1100. évfordulója és az 1956-os forradalom 40. évfordulója, a legkatasztrófálisabb háborús éveknél is rosszabbnak, elviselhetetlenebbnek mondják. Egy december végén nyilvánosságra hozott közvéleménykutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek csupán 3%-ának jobb a közérzete ma, mint a korábbi kormány idején, a 75%-azonban úgy érzi, hogy 1996-ban még az eddiginél is rosszabbra számíthat. S hogy az emberek szeme, minden hallgatagságuk és elfásultságuk ellenére kezd kinyílni, azt megmutatja, hogy egy másik közvéleménykutatási adat szerint az Antall-kormány idején szabadabbnak is érezték magukat, mint ma. Rendkívül szomorú, de ez a felmérés azt is megmutatta, hogy a magyarság túlnyomó többségének — érthetően! — nem kell a mai, kimondottan idegen érdekeltségű "vadkapitalizmus", s mivel másfajta kapitalizmust nem ismernek, visszasírják inkább a kádári időket. A többség egyre inkább Nyugat- és privatizációellenes — s ez érthető. Nem csoda! Ha körülnézünk otthon, vagy a hazai sajtóban, s azt látjuk, hogy — mint a régi vicc mondja — a bérek etiópiaiak (vagy már-már az alattiak, hiszen a legalacsonyabb havibért mintegy 90 dollárban határozták meg), az árak viszont régen túlszárnyalták az amerikaiakat. Január elejére ismételten óriási áremeléseket jelentettek be. Ezt most a Magyar Fórumból idézem: "A harácsszedés folytatódik. 1996. január elsejétől a Magyar Posta átlag 20,3%-kal emelte tarifáit. A helyi levél díjszabása 12-ről 16 Ft-ra, a levelezőlap 9-ről 13 Ft-ra, az expressz küldeményeké 40-ről 80 Ft-ra növekedett. A csomagfeladás 41%-kal emelkedett. A szomszédos országokba szánt postaküldeményekre 22,6%-kal drágább bélyeget kell ragasztanunk. A Matáv (amerikai érdekeltségű telefontársaság, S. I.) a tavalyihoz képest 28,3%-kal növelte szolgáltatásai árát. Az eddigi 3 impulzus áráért 2 vehető igénybe, a helyi beszélgetés 20 forint/3 perc. A telefonállomás előfizetői díja 725 forintról 900-ra emelkedett. A MÓL Rt. által forgalmazott üzemanyagok ára átlag 11 Ft-tal lett magasabb, a benzinfélék literenként 112-122 Ft-ba kerülnek (figyelem, taxisok!), a háztartási tüzelőolaj 89,90 helyett 103,60 Ft. lett." Meg kell jegyeznünk, hogy kb. ennyiért lehet egy gallon, tehát majdnem négyszerese benzint vásárolni Amerikában! Tehát ezen a téren az "életszínvonal", de többnyire csak az árszínvonal négyszeresen "túlszárnyalta" a nyugati kapitalisták évtizedeken át átkozott rendszeréét! Úgy gondolom, az arany és ezüst árának emelkedés — (pl. az arany grammonként 4038 Ft-ról 6039-re) Magyarországon ma már inkább csak a házasulandók karikagyürüvételét érinti, meg a sokszoros milliomosok- milliárdosok "befektetéseit", ám ez utóbbiak amúgy is külföldön csináltatják vagyont érő s drágakövekkel kirakatott "hétköznpi" ékszereiket, így ezen a területen inkább csak az érdekes az átlagpolgár számára, hogy "A hatóságok az inflációra hivatkoznak, csakhogy a pénzrontást is az állam, illetve a kormány végzi, tervszerűen." De attól, hogy a gazdaság és a pénzkibocsátás alapja az arany, illetve a termelés, régen messzire kerültünk, s nem csak Magyarországon, hanem szerte a világon! S ha a benzin ára emelkedik, teljesen temészetes, hogy a közúti személy- és áruszállítás költségei, ezáltal díjai is emelkednek. S ha a szállítási költségek emelkednek, természetesen ez megjelenik az áru árában is! A körfolyamat beindul és megállíthatatlanul, mintegy önmagát felgyorsítva pörög, pörög. "A MÁV Rt, 50 kilométerig 20%-kal, afölött 15%- kal emelte a menetjegyek árát. Kormányrendelet csökkenti a tanulók és a fogyatékosok kedvezményeit(!). A VOLÁN távolsági buszjáratain a díjszabás a korábbi átlag 4,32/km-ről 5,27 Ft-ra nőtt, a kedvezmények szintén fogyatkoztak. A helyi tömegközlekedés tarifái változó mértékben növekedtek, egyes városokban akár 40-50 százalékkal is. A fővárosban a BKV 39%-kal emelte a jegyek, bérletek árait. A vonaljegyek 35 helyett 50 Ft-ba, a dolgozók havibérlete 1950 Ft-ba, a tanulónyugdíjas bérlet 585 Ft-ba kerül. (Nemrégiben, hazai emlékeim szerint ez 20, illetve a mindenre érvényes bérlet 45 majd 50 forintba került!) Az ember azt hinné, ilyen irraális árak mellett legalább a tömegközlekedés javul, de erről szó sincs! Busz-, troli- és villamosjáratokat szüntetnek meg vagy ritkítanak, s az emberek órákat-félórákat kényszerülnek várni egy-egy agyonzsúfolt jármű érkezésére. Emellett azonban tovább növekedett a gépkocsik biztosítási díja, valamint a pl. Amerikában ismeretlen "súlyadó", ami azt jelenti, hogy a gépkocsi súlyának arányában azért kell adózni, mert az az utcán — tehát közterületen — parkol vagy közlekedik, tehát "rongálja a súlyával" a az aszfaltot! A budapestieket — "jutalmul", mert újra megválasztották Demszky Gábort mindenható különállami diktátorukká! — ismételt víz, gáz-, csatorna-, távfűtési- és szemétszállítási díj emelésével, illetve bevezetésével sarcolták az ország más részein lakókkal szemben.Emellett nagyban emelkedtek a már amúgy is megfizethetetlen gyógyszerárak, tovább rontva ezzel a magyar lakosság egészségi állapotát és elvéve gyógyulási lehetőségét, de emelkedtek a közszükségleti cikkek, élelmiszerek árai is. Mivel utóbbiakat régen a "szabadáras" kategóriába sorolták, a fizetendő összeg csak a fieztés pillanatában derül ki. Rendkívül lényeges azonban, amit a Magyar Fórumban L.E. megjegyez: "A felsorolt szolgáltatások díjainak emelése sehol, semmilyen többletteljesítmény-nyújtással, minőségjavulással nem-jár! ...Az állami szitu pazarlás, a közvagyon herdálása tovább folytatódik A Posta, a Matáv, és a többi mam- mutcég úgy él (vissza) monopolhelyzetével, ahogy jónak látja. Az összes fogyasztói áremelés egyetlen, nyilvánvaló célja az államkassza bevételeinek növelése. A lakosság mindezért 'cserébe' az idén, további, 11 százalékos jövedelemcsökkenéssel számolhat, a tavalyi 12%-os reálbérzuhanás után." Tessék hát számolni! Tavaly a bércsökkenés 12%-os volt — természetesen csak a hivatalos adatok szerint, s nem a valóságban, ahol, ennél jóval nagyobbat érzékeltek a dolgozó polgárok. Az inflá
