Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-12-01 / 12. szám
1996. december AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXXXI. rész Bocskai-vár, Nagykereki Története: A Sárrét keleti, a Hajdú-Bihar megye délkeleti szögletében települt község. Lakossinak 1767. Régi település, amelyet egykor mocsaras lápok szegélyeztek. Neve "Kerequi" néven már 1215-ben előfordult okleveleinkben. Előbb a Borsiak, később az Ártándiak birtoka. A XVI. században Ártándi Kelemennek volt itt várkastélya. A század végén pedig Báthori István erdélyi fejedelem, majd Bocskai István tulajdonába került. A Nagybereki Bocskai-féle várat 1569-ben említették először. A korabeli leírásokból megállapítható, hogy eredetileg egy földszintes, négyszögletes, hengeralakú sarokszárnyas vár volt. Bocskai István a kastélyt falakkal vetette körül, hadászati szempontból is megerősítette. Kereki ebben az időben emelkedett legnagyobb jelentőségre. 1604 októberében több napon ellenállt a császári tábornok támadásának, s végül győzedelmeskedett az ostromlók felett. Később azonban 1660-ban a várkastély a Szejdi pasa által vezetett hadjárat áldozatává vált. Az 1697. évi összeírás szerint már "csak romok és törmelékek maradtak fenn". A XVIII. században Csanásy Sámuel császári alezredes birtokába került, aki a század végén barokk stílusú kastélyt építtetett a falmaradványokból. A XIX. században, az épületet klasszicizáló oszlopos előtérrel bővítették. A bocskai által oly nevezetessé vált régi várkastélyból már csak a történelmi hely tisztelete maradt meg, mert a ma látható épület nem azonos - legfejlebb a felhasznált kő anyagában - a Bocskai várral. 1920-ban még fennállt a vár egyik négyzetes tornya, amelyet magtárnak használtak. Ettől 4 km távolságnyira húzódott a várárok. Egy másik, kör alakú torony még ma is áll a kastély egyik sarkán. Az épülethez szervetlenül csatlakozik. így arra következtethetünk, hogy egy régebbi épület maradványa. A mai kastély négyzetes, földszintes épülettömb, amely említett hengeres saroktornyával a vidéki barokk építészet egyik jellegzetes példája. Falai között a helyreállítás után helytörténeti múzeum van. Nagykereki környéke nem bővelkedik látnivalókban. Közvetlenül a falu északi házsora és a szőlőskertek között folyik a Kis-Körös, amely mentén húzódik a trianoni határ. Kellemes fürdési lehetőséget kínál elsősorban a kerékpáros túrák résztvevőinek. Akik nagyobb fürdőzésre vágynak, azok a község megtekintése után menjenek Kismarjára, ahol a Berettyó hús vizében felüdülhetnek. Pocsaji vár Története: A község Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, a trianoni határ közelében települt. A községben 1415-ben Álmosdi János és László, Zsigmond király engedélyével, kastélyt építtetett. 1641-ben Rákóczi György az Ér és Berettyó közötti régi földvár helyén várat építtetett, a község mellett a hídnál. A helyre abból következtethetünk, hogy a vámház építése alkalmával, 1750-ben, az omladékok között egy kőtáblát találtak. Erre Lórántffy Zsuzsanna neve volt rávésve. Ebben a Rákóczi-várban, 1635-ben tartotta lakodalmát Apafy Mihály. A várat 1660-ban Szejdi basa elfoglalta és leromboltatta, de állítólag Szinán basa egy évvel később újra felépíttette. A váron kívül Pocsajnak még három váracskája volt. Leányvár, Hosszúsugi vár, Hídközö vár. Ma már nyomuk sincsen. Szabolcsi földvár Története: Az egész megyének nevet adó, Tokajtól 16 km- re levő mintegy 700 lakosú kis község ellentétben nevének egykori fényével, a forgalomtól távol éli életét. Közvetlenül a község mellett emelkednek a földvár tekintélyes magasságú sáncai, amelyek építéséhez nagy kidöntött fákat használtak fel gallyastól. A háromszög alakú földvárat Anonymus szerint a magyarok készítették. A Magyar Nemzeti Múzeum nagyobb mértékű régészeti feltárást végzett a várban. Érdemes felkeresni a község nyugati szélén látható, igen régi földvárat, amely nagyjából szabálytalan háromszög alakú. A nagy kiterjedésű földvár sáncai talán az ország legtekintélyesebb ilyen maradványai. Korábban teljesen körülölelte a Tisza. A kilátás a földvár magasabb részeiről lenyűgözően szép. Délnyugatra közvetlenül előttünk emelkedik az 513 m magas Tokaj hegy. Északnyugatra, a Tiszán túl a hatalmas Bodrogközt látjuk, a Tisza-part- tal szemben a kis Zalkod falucska temploma felett. Ha közelebb megyünk a Tisza-parthoz, csak fokozódik a látvány a meredek partfal alatt csillog a Tisza vize, míg a partot nyár- és fűzligetek kísérik. Kisvárdai vár Története: Nyíregyházától Kisvárda felé haladva, annek nyugati szélén már messziről feltűnik a vár romja. Kisvárda Szabolcs-Szatmár megye második legnagyobb települése. Itt találjuk Kelet-Magyarország felső-tiszántúli vidékének legtekintélyesebb vármaradványát. Az egykori mocsaras, vizenyős vidékből kiemelkedő, homokháton álló várat most a városon keresztül, a Vár utcán haladva közelíthetjük meg legjobban. A Várday család nevét okleveleink 1280-ban említik először a Gutkeled nembeli Mihály fia Várday Aladár nevében. Kisvárda feltehetően a családi birtokok központja
