Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
1996. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 A mosoly országa SZERKESZTŐ POSTÁJÁBÓL "Kedves Szerkesztő Úr! Nagy örömmel olvastam lapjának legújabb számát, s mert úgy látom, hogy minden politikától mentes, elhatároztam: sürgősen segítségére sietek. Mellékelten csatolom néhány versemet közzététel végett. Az írói honoráriumra nem tartok igényt, csupán egyetlen kérésem van, hogy egyszerre hat versnél többet ne közöljön és, hogy minden közléskor más és más fényképemet hozza a versek élén, természetesen bekeretezve, valamint, hogy a nevemet kétcicerós betűkkel szedje, magától értetődően aláhúzva! Ha esetleg címlapon akarná hozni a képemet, ehhez hozzájárulok és ezért sem kérek külön semmit. Amit rajtam keres, fordítsa az "Újság" céljaira! írónői barátsággal mindenre kész híve, Szerényffy Noémi költőnő."- Kedves Noémi kolléganő! Aranyos jóságát soha, de soha nem fogom elfelejteni. Millió hála és köszönet! Legszebb versei egyikét már is közlöm: "Éj van, sötét, nesztelen. Kis ágyamban fekszem mesztelen. Ágyban, vágyban, lázban, fázva, Kórságtörve, hidegrázva könnyedén. Bőröm perzsel, vérem lángol, Három spanyol, öt-hat ángol jöhetne. Vihetne. De nem visz a kutya se. Elnyúlva a lepedőn, Tépelődöm epedőn, Emiatt. Amiatt Mi miatt, ki miatt? Rosseb tudja mi miatt. Felülről ezalatt hullik a vakolat, Patyolat bőrömre. Pont. Vonás. Pont. Slussz. Passz. Vége. Elalszom. Gud Nájt!" Utóirat: Sok szép verset olvastam már életemben, Horatiustól — Geraldyig, de felelőségem teljes tudatában állítom, hogy ehhez foghatót még alig. A virágszirom-lehelet finom női lélek szemérmes vágyódásának ilyen langy- harmatos megnyilatkozása szinte példátlanul áll a világirodalom történetében. Villonnál lehet olykor hasonlót találni, mentségére legyen mondva, a "csavargókirály" többnyire részeg volt és mint ilyen, nem felelős cselekedeteiért. Az Ön utánozhatatlan művészetének csodálatos sajátossága, hogy ugyan ezt józanul is meg tudja csinálni. Nem baj! Máskor mindenesetre takarózzon be, ha elnyúlik a lepedőn, nehogy felkarcolja a vakolat, patyolat bőrét! Kár lenne! Gud Nájt! TÚLVILÁG Kohn és Grün megbeszélik, aki előbb hal meg, és azt tapasztalja létezik túlvilág, valamilyen módon értesíti a másikat. Egyik reggel Kohnál szól a telefon:- Halló, itt Kohn.- Halló, itt Grün.- Honnan beszél, Grün?- A túlvilágról.- Na ne hülyéskedjen.- Esküszöm, a túlvilágról.- Na és milyen?- Isteni! Reggel bőséges reggeli. Sok vitamin, sok zöldféle. Utána délig szeretkezés. Délben még bőségesebb ebéd. Rengeteg salátaféle, sok-sok vitamin, retek, paprika, paradicsom, amennyit csak bírok. Utána estig szeretkezés. Vacsorára ugyanez. Reggelig szeretkezés. Szóval valami csodálatos.- Mondja, Grün, tulajdonképpen hol van maga?- Én? Nyúl vagyok Sasadon. * A POKOL Grün meghal s miután nem volt büntelen előéletű, rövid időre a pokolba küldik tisztulás céljából. Amint leér, az első ember, akivel találkozik, régi barátja Kohn, aki ölében egy csodaszép meztelen nőt tart. Grün elbámul.- Nahát! Ez a pokol? Ez a te büntetésed? Kohn fejét ingatja és rámutat a nőre:- Nem, nem az büntetésem... az övé... * A SZOMSZÉD FŰVE MINDIG ZÖLDEBB Szilvássy László
