Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
1996. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXXX. rész GALOPI VÁRKASTÉLY Története: Szerencstől nem messze települt Galop község. Neve már IV. Béla idejéből ismert. Később a Galopy család birtoka lett. 1356-ban az egri káptalan, 1405-ben az Isépy, Cselei és Dobi család, 1435-ben a Monaki család birtokolja. 1571-ben Golopy Gáspár, a XVIII. században pedig a Vay család a tulajdonosa. A Rákóczi út 34. sz. alatti épület egykor a Vay család kastélya volt, de valószínűleg középkori épületből alakították ki. A kastély mai megjelenésében barokk. A téglalap alaprajzú, emeletes épület két átellenes sarkához átlósan egy-egy torony csatlakozik. Magas földszintjén kő- dongaboltozatos helyiségek vannak. Az ódon épületet nagy park övezi, vele szemben egy másik kastély is látható, amelyet ugyancsak a Vay család építtetett a XIX. század elején klasszicista stílusban. A két kastély közül a régi különös figyelmet érdemel, kár, hogy teljes helyreállítása késik, mert egyike a műtörténeti értékű régi várkastélyainknak. A galopi és vajai kastélyok elrendezése hasonló. Mindkét helyen a téglalap alaprajzú főépülettömbhöz az egyik átlóirányban, az átló mindkét végén egy-egy négy- szögletes alaprajzú toronytest csatlakozik. A tornyok szerepe a várkastély védelmében olyan, mint a bástyáknak a várakéban. A tornyok oldalaiból a kastélyoldalakat oldalazó tűzzel lehet védeni. Minthogy a vajai kastélynál meglehetett állapítani, hogy a tornyokat a XVI. század közepe után építették, ez lehetett a hasonló golopi elrendezés ideje is. TELKIBÁNYAI FÖLDVÁR ÉS TEMPLOMERŐD Története: Az egykori prehisztorikus földvár kis domb, amely Telkibánya fénykorában, amikor aranybányászatáról volt híres - fallal körülvett középkori városnak volt a területe. Ebből az időből maradt meg református temploma, amely eredetileg ugyancsak templomerőd lehetett, és ma már erősen átépített állapotban látható. Három hajójából csak kettő maradt meg, a középső főhajó és az északi oldalhajó. Ajtóbéllete még megőrizte a csúcsíves faragott bélésköveket, de tornya már újabb átépítésekre utal. A települést különösen I. (Nagy) Lajos és Zsigmond halmozták el sok kiváltsággal, később pedig, a husziták magyarországi uralma idején, itt, a felsővidéken ez volt Giskra székhelye. Az egykori templomerőd környékét napjainkban még páratlanul szép, hangulatos kopjafás temető veszi körül. BÁCSALMÁSI VÁR A község határában, a Gradin (vagy Grádicsa) földrészen (a Bácsalmási tanyák vasútállomása közelében), még néhány évvel ezelőtt is várrom nyomait láthatták a vidéket járók. Ma már jelentéktelen kőhalmaz. Története ismeretlen. VASKÚTI VÁR Vaskút környékén egy sánc és három ún. törökdomb a községtől kb. 2 km-re egykori földvárra emlékeztet. Története ismeretlen. GYULAI VÁR Története: Gyula, Békéscsabától, a megyeszékhelytől közúton alig 10 km-re van. Kertes, virágos város, sok középkori és múlt századbeli nevezetességgel. Lakóinak száma 26.450. Legtöbb középkori várunktól eltérően nem hegyen vagy kiemelkedő dombon, hanem sik területen, a mai Gyula város belterületén épült. Nem kanyargós hegyi ösvényeken, hanem ápolt, virágokkal és fákkal szegélyezett, kényelmes városi utcákon juthatunk a kapujához. Ezt - természetesen - a város fejlődésének köszönheti, mert maga a vár eredetileg iszapos, lápos terület közepén, a Fehér-Körös árterületéből kiemelkedő, hosszúkás szigeten épült. Az előző évszázadokból megmaradt térképek szerint a Körös itt több vízgyűrűből álló természetes védelmi vonalat alkotott. A sík területen épített váraink egyik legimpozánsabb és egyben egyik legépebben maradt tagja. Rozsdavörös patinájú téglafalai ma is eredeti magasságban állnak. Harmónikus látványát nem rontották el az átépítések sem. A nem rég végzett helyreállítási munkák által a vár képe még inkább közeledett eredeti arculatához. A zárt, ablaknyílásoktól megnem bontott külső valóban olyan benyomást nyújt, amit ma már csak kevés várnál találhatunk még külföldön is. Itt a várban kezdte 14 éves korában vitézi pályafutását Ballassi Bálint Horvát Ferenc kapitány oldalán. 1403-ban Zsigmond király Gyula helységet 42 faluval Maróthi János macsói bánnak adományozta, aki városi kiváltságokat szerzett Gyulának, s feltehetően, egy nagy birtoka kormányzására építette fel a székhelyét Gyulán. Bár 1405-ből származó okiratok már várat említenek Gyulán, ennek ellenére akkor még nem készülhetett el. Valószínűleg 1430 körül épült - a bán milánói kapcsolata következtében - olasz mesterek tervei szerint 1445-ben felszentelték kápolnáját és a várbeliek engedélyt
