Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-10-01 / 10. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. október vetkeznek be, még akkor is, ha most odaadjuk a teljes "nemzeti összvagyon" még megmaradt részét: "...jó lenne végre valami információt kapnunk, mert a 2098/94-es komámyhatá- rozattal megalakított bizottság közalapítvány létrehozásáról előterjesztést kell hogy tegyen, de nem tudjuk, hogy mi van ebben az előterjesztésben, vagy megtörtént-e, hány tagú kuratóriumról van szó konkrétan, milyen összegekről. Emellett, hogy én bátortalanul felvetem, az elévülés kérdését, amikor a polgári törvénykönyvben I960, május 2-a óta öt év az általános elévülési idő, most nem tudom, hogy itt, ebben az esetben 50 év-e, amikor a párizsi békeszerződés egy évet ír elő, és hogy adott esetben, ezen logika alapján 500 év múlva elévül-e ez az egész ügy. Én csak ezt szeretném megtudni! Meg akarom kímélni a következő Országgyűlések tagjait attól, hogy valaki önök közül, az önök jogutódai közül megint felálljon, és azt mondja, hogy csak 500 év teh el, tehát nem évült el semmi... Kérőm, jelöljék meg az elévülési határidőt, hadd tudjam én is!" 500 év? Torgyán József nem lehet ennyire naiv. Bizonyára csak retorikai fordulatról van itt szó. Elévülési határidő ebben az ügyben ugyanis nincs. Pontosabban: ha ez a törvény most megszületik, márpedig megszületik, akkor Magyar- ország kizárólag mint térképfelirat létezik. Még egy ideig, mint "történelmi múlt". Az elévülés határideje azonban az utolsó magyar kihalásának időpontja lesz, s ha a statisztikákat vesszük alapul, ez a végpusztulás még a mi éleüdőnkben bekövetkezhet... Nem utolsó sorban éppen eme kártérítés jóvoltából és következtében. Amikor a meghurcolt és kifosztott magyarok "részleges kárpótlásáról" - a zsidóság által rég felvásárolt kárpótlási jegyek odaítéléséről - volt szó, Göncz Árpád, aki nagyon hangosan ellenezte a törvény megalkotását, személy szerint nekem nyilatkozta a Katolikus Magyarok c. hetilap számára készített inteijúben: "Történelmi jégverés e- llen nincs biztosítás!" Aztán gúnyosan megkérdezte: különben is, meddig menjünk vissza? Trianonig? Vagy a mohácsi vészig? Göncz úr történelmi ismeretei nagyon hiányosak — vagy csak magyargvülölete nagyobb ennél a hiánynál. Nem tudja, hogy a török hódoltság után bizony rendezték a jogtalanságokat, rablásokat. A Hom-Pető-kormány pedig most "visszament" Trianonig. Igaz, nem a rendezés, hanem a teljes és végleges eladás, a nemzetből kényszerhatárokkal kirekesztett magyarság elpusztítására "engedélyt" adva. Az állítólagos '56-os Göncz azonban egyetlen szót sem szólt az '56-os társaira lövöldöző pufajkások és sortüzezők emberiség ellenes bűncselekményeinek most kimondott "elévülése" miatt, ellenben védelmébe vette a bűnözőket "hajlott koruk" miatt! Mintha az 1956- os magyar hősök nem ugyanolyan "hajlott korúak" lennének ma. Nem lehet kétségünk afelől, hog a Magyar Köztársaság 2- 300 fő által "választott" elnöke, aki magyar katonákra és csendőrökre lövöldözött az oroszok oldalán, és aki a hírhedt "gyúlölettörvényt" beterjesztette és elfogadtatta, akinek egyetlen jó szava sem volt még az elszakított nemzetrészeken 76 éve szenvedő magyar milliókért, de a belül küszködő 10 millióért sem, a most felemlített "történelmi jégverés ellen" sokszorosan kifizetteti a soha meg sem kötött biztosítás nemzetvesztő diját! Természetesen most is a sokszor meghurcolt, kifosztott, pusztított magyarsággal! AZ ÉN OBJEKTÍVEM Millecentenárium No, ezzel csak a baj van. Először is maga a szó nehezen érthető, nehezen kimondható. Van egy csomó vezetőnk, akiknek ez gond, akik fénykorukban is nehezen ejtettek bizonyos szavakat, pedig sokkal egyszerűbbek voltak... Emlékszünk, ugye: "imperializmus" és társai. Másik baj a millecentenáriummal, hogy nem nemzetközi. Talán ez a fő baja. Ez az évforduló csak a miénk. Ha jól ünnepelünk, ha rosszul, vezetőink buksi fejecskéit nem simogatja meg senki, nem dicséri meg a Valutaalap, sőt 1100 év emlékére még villákat sem lehet építeni - kellemetlen. Le is mondták még az expót idejekorán. Képzeljék csak el: idetódúlt volna rengeteg külföldi és magánvállalkozó, épít, kereskedik, üzletel, lefoglalja a szállodai szobákat, a kormányt meg a kutya sem keresi. így meg a lemondás után, ha jön egy-egy delegáció, az rögtön a kormányhoz megy, kezet fognak, aztán mennek szépen haza. Száz éve Ferenc József világkiállítást engedélyezett az általa leigázott magyaroknak - Horn nem. A szociálliberális vezérkar irtózik a millecente- náriumtól. A honfoglaló ősök markáns volta, turulmadaras jelképrendszere, a hozzájuk fűződő nemzeti emlékek oly távol állnak az általuk manapság favorizált fogalmaktól (másság "tisztelete", homoszexuálisok felkarolása, Göncz-féle gyűlölettörvény, meg a sok hó- kusz-pókusz, "modernizáció", "stabilizáció" stb.) Köztársasági elnökünk, Göncz Árpád a Himnusz és a magyar zászló nélkül nyitotta meg az elég vérszegény ünnepségsorozatot. Az Országgyűlés vezető koalíciója kigyomlálta az alkotmánytervezetből az MDF-es javaslatot, mely szerint augusztus 20-át Szent István ünnepét és a magyar nemzeti színeket, nemzeti jelképként tartalmazta volna az alaptörvény. Tette az Országgyűlés mindezt a millecentenárium évében. A főváros nagy vezére is ünnepel: alig lehetett lebeszélni, hogy ne gyászzenével emlékezzen a honfoglalásra. Szégyen. Szégyen, mert száz éve másképp ünnepeltük. 1896. szeptember 1-3 között 500 állami népiskolát avattak. Hogy idén hányat zárnak be, azt nem tudom, de 20-25 ezer pedagógust kirúgnak a millecentenárium évében. És hasonlóképpen "ünnepelnek" az egészségügyben, a nyugdíjasok, a kihaló-döglődő önkormányzatok. Egyedül talán a honvédség emlékezik stílszerűen. A népszerűségi listák éllovasa, Keleti úr regnálása alatt a honvédség odáig süllyedt, hogy ma már talán egy besenyő támadásnak sem tudunk ellenállni. Csakúgy mint 1100 éve. Kiss Oszkár
