Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-06-01 / 6. szám
1996. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 sandar Broz is egyetért ezzel. (Tito felesége is haza akar telepedni a horvátországi falujába.) Trudjman elnök Ante Pavelics hamvainak hazaszállítását is helyesnek tartaná Spanyolországból, mondván, ő is a horvát föld szülötte és az ő esetében is el kell ismerni, ami az életében pozitív volt (Ante Pavelics a II. világháború alatt Horvátország elnöke volt). * Melescanu román külügyminiszter egy, az Erdélyi Napló munkatársának adott interjúban többek között a következőket válaszolta az újságírónak egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy mi a véleménye a bukaresti parlamenti éles vitákról és a kormánykoalíció belső ellentéteiről? "Ami a belső botrányokat illeti ~ mondotta Melescanu - olyanok Magyarországon is vannak. Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu "barátunk" megnyilatkozásait, akit önök Torgyánnak hívnak, de valószínűleg román származású és aki miatt - feltételezem - önök sokkal felháborodottabbak, mint mi..." Amikor Torgyán József értesült Melescanu nyilatkozatáról, azonnal bejelentette, hogy pert indít a román külügyminiszter ellen, mert valótlan állításaival megsértette személyiségi jogait. Ugyanakkor kijelentette, hogy a bukaresti tárgyaláson személyesen részt kíván venni, hogy ezzel is hangsúlyozza a kérdés fontosságát. Torgyán a perindításról levélben tájékoztatta Kovács László külügyminisztert és Ion Donca budapesti román követet is. * A taszári IFOR-bázis helyzete hosszú távon még mindig bizonytalan, mert egyrészt még nem dőlt el, hogy alkalmassá teszik-e a repülőteret polgári légiforgalomra és véglegesen NATO-támaszpont marad-e? A taszári beton máris túlzsúfolt: már hónapok óta a pápai repülőteret is használják az érkező gépek és a kiszolgáló személyzet sűrűn utazik Somogyból a Veszprém megyei városba. Közben Taszárt a legkorszerűbb - katonai és polgári gépek fogadására egyaránt alkalmas - navigációs berendezésekkel látták el az amerikaiak. Az már véglegesnek tűnik, hogy a magyar haderőreform részeként a magyar légierő kivonul Taszárról, mert a hazai igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni a pápai és kecskeméti katonai repülőterek. A taszári támaszpont magyar alkalmazottai, pilóták és földi kiszolgáló személyzet tagjai bizonytalannak érzik a jövőjüket, mert mivelhogy a bázis műszakilag NATO-kom- patibilissé vált, a repülőtér kikerül a hazai honvédelmi irányításból s akkor a polgári repülőgépek sem vehetik igénybe. Keleti György honvédelmi miniszter a napokban a légibázison járt, de a kérdés titkosságára való tekintettel nem nyilatkozott Taszár jövőjéről. * Torgyán József stílusával és közéleti szereplésének némely megnyilvánulásával nehéz néha egyetérteni, de az egyik legutóbbi parlamenti interpellációja "ült". A Kisgazdapárt vezére azt tette szóvá, hogy az idei Kossuth-díj szétosztásakor olyan írók is részesültek ebbe a magas állami megtiszteltetésben, akiknek a munkássága erkölcsileg és magyar szempontból egyaránt súlyosan kifogásolható és sérti a jóizlésü embereket. Az írói szabadságnak is vannak határai, amit nem a cenzúra korlátoz, hanem a jóizlés. Ezt mindenkinek joga van áthágni a demokráciában, ám hogy ezért állami díj járjon, az már felháborító. Torgyán József meg is nevezte, kikre gondol: Esterházy Péter és Petri György kitüntetése ellen emelt kifogást, amiben igaza van. Mindkét író ismert arról, hogy munkáik bővelkednek a nemzet- és vallásellenes kitételekben. (A gyalázkodó és trágár kifejezésekből Torgyán számos idézetet olvasott fel a Parlamentben, de mivel nem akarjuk olvasóinkat megbotránkoztatni, ezek ismertetését mellőzzük.) Az interpellációra Magyar Bálint kultuszminiszter válaszolt és természetesen védelmébe vette a két írót, illetve a kormány döntését. Utalt Ady és József Attila egyes verseire és kétségbevonta Torgyánnak, mint politikusnak irodalmi kérdésekben való illetékességét. A kisgazdák vezére élt a viszontválasz jogával és újabb idézetekkel bizonygatta igazát, mire Magyar Bálint már személyeskedő hangon reagált, úgy hogy a vita nagyon elfajult. Torgyán József nem fogadta el a miniszter válaszát, amikor pedig az elnök szavazásra tette fel a kérdést, a képviselőház 176 igen szavazattal, 48 ellen- szavazattal és 13 tartózkodással elfogadta az interpellációra adott választ, ami hűen tükrözi a parlamenti erőviszonyokat... (Ady és József Attila nem használt istenkáromló, a vallást, nemzetet gyalázó és ocsmány szavakat, ezt a kultuszminiszternek is illene tudni. /A szerk./) * Az AMOSZ Hírszolgálata jelenti: Az amerikai Kongresszus Helsinki Bizottmánya zárt ajtók mögött tartott megbeszélést a szlovákiai emberi jogsértések ügyében. A zárt ülésre meghívták Bronislav Lichardus washingtoni szlovák nagykövetet, magyar részről pedig meghívót kaptak Pásztor László, Koszorús Ferenc és Szász Zoltán. Miután a Bizottmány részéről Erika Schlager, a szlovák ügyek előadója ismertette a Szlovákiából érkezett jelentéseket az emberi jogok sorozatos megsértéséről, különös tekintettel a magyar kisebbség sérelmeire, Peter Burián, a szlovák nagykövet helyettes kezdett magyarázkodásba és megpróbálta a kialakult helyzetért a magyarokat hibáztatni. Pásztor László felszólalásában cáfolta a mentegetőzést és a bizottmány tagjainak kiosztotta a felvidéki magyaroktól begyűjtött anyagot. Ezek feltárták azt, hogy a szlovák intézkedések, pld. a nyelvtörvény vonatkozásában még a szlovák alkotmánnyal is ellentétesek. Hasonló tájékoztatót tartott a Helsinki Bizottmány a vajdasági kisebbségek helyzetéről, melyen magyar részről csak Pásztor László vett részt. A Washington Times Alapítvány közéleti működéséért "National Service Award" kitüntetésben részesítette dr. Balogh Sándort, az AMOSZ intézőbizottsági elnökét.
