Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-05-01 / 5. szám

1996. május

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

25

Magyar tájak

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁGI VÁRAK

XXXVII

SÁROSPATAKI VÁR

Il.rész

Történetét a következő főbb építési korszakokra oszthatjuk:

1. A Vöröstorony építésének ismeretlen az ideje és építésének körülményei.

Ennek keleti sarkát 1702-ben császári rendelet következtében lerombolták. A későbbi tulajdonosok a torony legfelső teraszának sarkaira három tornyot építettek. Ezek az eredeti képet károsan megváltoztatták, mivel a torony jellegzetessége éppen zárt tömegű hatásában rejlett. Ezt a későbbi tornyok játékossá változtatták.

2. A pálóczyak a XV-XVI. század fordulóján, a Vöröstorony belsejében végeztek átalakításokat a vár korszerűsítése érdekében, Az eredeti helyén levő, ránkmaradt késő gótikus részletek alapján ebből az időből származik a boltozatok nagy része.

Az első emeleten új védőfolyosót építettek, és új, szélesebb, más lőfegyverek alkalmazására megfelelő lőré- seket alakítottak ki. Ekkor épült a földszinti boltozott folyosó, amelyben késő gótikus pálcatagos és konzolos ajtókat találunk. Egy befalazott ajtókereten 1506-os évszám olvasható.

3. Perényi már gyakorlott építtető volt, amikor

Patak úra lett. Apja még 1515-ben átépítette és korszerű védőművekkel látta el a család siklósi várát. Az új művészeti irányt, a reneszánsz formanyelvét itt már alkalmazták a kőfaragók. Perényi siklósi birtokát a töröktől veszélyeztetve látta, s ezért Sárospatakot és Egert építtette ki a kor követelményeinek megfelelően. Valószínűleg siklósi mesterembereket és kőfaragókat is vitt magával Patakra a nagy építkezésekhez. A pataki Vöröstorony köré védőművet készíttetett. Ez hasonlít a siklósi kápolna körül kialakított sokszögű védőműre, amely azonban még nem olaszbástyás megoldás. A munkálatok vezető mestere Alessandro da Vedano olasz hadmérnök volt. Ekkor töltötték fel a lakótorony földszintjét, és kiépítették az olaszbástyás várfallal körülvett palotát.

A Vöröstorony rideg falait is reneszánsz ajtó- és ablakkeretekkel ékesítették. Külső képe lényegileg még ma is a Perényiek építkezése sorám kialakult formát őrzi. Ebből a korból származik a torony északi homlokzatán öt egymás fölötti ablaksorozat és a gazdag díszítésű orom- zatos kapu, amely valószínűleg a középkori bejárat helyén áll és a gótikus, valamint reneszánsz stílusnak szerencsés ötvözete. A déli oldalon is szép csillagdíszes és delfines keretezésű ablakok és egy kagylódíszes ajtó láthatók. Belül is gazdagon lehetett kiképezve a torony. Egyik legszebb darabja az a kandalló, amely ma a Perényi-palotaszárnyban van másodlagosan elhelyezve, s amelyen 1542-es évszám olvasható. Perényi 1542-ben halt meg, s ha nem is tudta befejezni a Vöröstorony melletti palota építését, az mégis az ő elgondolása szerint valósult meg. Palotája szervesen kapcsolódott a lakótorony északi oldalához és Perény- szárny néven még ma is fennáll, de sajnos, a múlt századi restaurálás következtében erősen átalakított formában. (A Bodrogra néző ablakai múlt századiak, csak a kisméretűek eredetiek.) A palotaszárnyat a Vöröstoronnyal az udvar felől keresztboltozatos folyosó s fölötte oszlopokra támaszkodó keresztboltozatos, festői loggia köti össze. Erre az udvarról hasonló kiképzésű lépcső vezet. A loggia a palotaszárnnyal együtt reneszánsz építészetünk egyik legszebb emléke. Mint említettük, Perényi nemcsak a várat, de a várost is megerősítette és sarkait védőművekkel látta el. A várfalak előtt széles, száraz árok húzódott. A várfalakkal körülvett város - a külső vár -, kb. 400-szor 200 méternyi alapterület volt.

4. Rákóczi György építkezései legnagyobbrészt katonai jellegűek voltak. Kevés emlékük maradt ránk. A múzeumban egy vörösmárványkő 1627-ből következőképpen utal az építkezéseire: "Nem azon múlik aki törtet, vagy aki akar, hanem a könyörülő Istenen. XXVI. zsoltár. Ha tábor áll ellenem, nem fél szívem. Ezt a váracsot Isten kegyelmével tiszteletre méltó és nagyságos felsővadászi Rákóczi György borsodi főispán úr építtette 1627-ben." (Az eredeti szöveg latin nyelvű.) (Non est currentis...) Hogy a vár melyik részére vonatkozik ez a felírat, nem tudjuk. Mindenesetre még erdélyi fejedelem korában is tovább építtette Patakot, munkálatait sokszor Erdélyből intézte. A belső várban új lakószárnyat készíttetett. Ezt ma Lórántffy-szárnynak nevezik. E szárny építészetileg leg-