Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
1996. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 J Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * A Magyarországért Alapítvány vezetősége a Néprajzi Múzeum dísztermében hirdette ki, hogy első negyedévben a polgárok jelölései és a bírálóbizottság javaslatai alapján kiket tüntettek ki a Magyar Örökség címmel, amely az elmúlt 50 év kiemelkedő szellemi teljesítményeiért jár. Az alapítvány felhívására 117 javaslat érkezett, amelyek felől titkosan döntött a bizottság, melynek elnöke Mádl Ferenc. A Magyar Örökség kitüntető címet néhai gróf Esterházy Jánosnak, a felvidéki magyarság mártírhalált szenvedett képviselőjének, Balczó András öttusázónak, Makovecz Imre építőművésznek és a Püski-házaspárnak ítélte a bizottság, azonkívül posztumusz kapták a címet Márton Áron püspök, Latinovits Zoltán színművész, valamint a nemrég elhúnyt Rockenbauer Pál, a "Másfél millió lépés Magyarországon" című filmsorozatért. Mindnyájuk neve szerepel ezentúl a Magyar Művészeti Akadémia által őrzött aranykönyvben... ♦ Budapesten forgatják az Evita című filmet, Andrew Lloyd Webber világsikert aratott musicaljének filmváltozatát, mégpedig Madonnával a címszerepben. Andrew Vájná, a magyar származású hollywoodi producer és Alan Parker rendező hosszú válogatás után döntöttek a nem éppen zárdaszűzi életviteléről és megbotronkoztató fellépéseiről híres popénekesnő mellett, aminek a következményei nem is maradtak el: Argentínából, ahol Peron elnök feleségének még ma is él a kultusza, tiltakozások özöne érkezett a filmgyár címére. Evita tisztelői Argentina hajdani első asszonya emlékének meggyalázását látták abban, hogy a szerepet Madonna alakítja, de a kéteshírű hölgynek úgy látszik, személyes megjelenésével sikerült leszerelnie az ellenzőit, mert a Buenos Airesben forgatott első jelenetek után elcsitultak a hullámok. Aztán Budapest következett, ahol azóta Madonna-lázban ég a város. A film készítői azért döntöttek így, mert úgy találták, hogy Budapest épületei a két-három évtized előtti argentin fővárost idézik. A szabadtéri jelenetek közül csak a buenos airesi elnöki palota előtti tömegjelenetet forgatták a helyszínen (háromezer statisztával), a többi külső felvételre már Pesten kerül sor. A forgatás színhelye a Szabadság tér, amely nagyon emlékeztet az argentin főváros széles főutcájára. A téren pálmákat telepítettek és felismer- hetetlenné tették a szovjet hősi emlékművet. Többszáz statisztát szerződtettek és magyar színészek is kapnak kisebb szerepeket. A forgatás idejére a rendőrség lezárja a térre vezető környező utcákat, ahol a kordon mögött kíváncsiak százai figyelik a filmesek munkáját. A magyar Parlamentben nagy vita alakult ki a minap a magyar-szlovák alapszerződés szlovák részről történt önkényes kiegészítése miatt, ami szöges ellentétben áll az alapszerződés szellemével és a magyar kisebbség jogainak további csorbítását teszi lehetővé. Az ellenzéki pártok szónokai kifogásolták, hogy a magyar kormány nem protestált az alapszerződés utólagos megváltoztatása ellen és Horn Gyula elmulasztotta tájékoztatni a törvényhozást a Meciarral folytatott négyszemközti tárgyalásairól is. A pozsonyi parlament eljárása valóban példátlan a maga nemében: amikor közel egy évig tartó huzavona után az elmúlt héten végül ratifikálták a magyar-szlovák alapszerződést, a szöveget olyan módosítással egészítették ki, amely elutasítja a kollektív jogokat és mindennemű autonómia lehetőségét. A szavazáskor 119 képviselő igenjével szemben csak egyetlen nem állt, a magyar képviselők viszont tiltakozásul mind a tizenkilencen tartózkodtak a szavazástól. Az alapszerződéssel egyidőben elfogadta a szlovák parlament az ország területi adminisztrációjának reformjáról szóló törvényt is. Ez lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy új járási beosztást vezessen be és a közigazgatási egységek határait úgy húzza meg, hogy a magyar lakosság számaránya egyetlen régióban se haladja meg a 30 százalékot s így megváltozzék a magyar többségű vidékek etnikai összetétele. * A nemzeti ünnep alkalmából hullottak az állami kitüntetések, Kossuth-díjak, Széchenyi-díjak és köztársasági érdemrendek. Kossuth-díjat tizenhatan kaptak, köztük Petri György, a zavarosfejű vallásgyalázó költő, akinek egyik verse így kezdődik: "Isten tömi Máriát". (A névsort olvasva feltűnik még, hogy a kitüntettek többsége színész, illetve előadóművész: ők lennének hát a magyarság legkiemelkedőbb egyéniségei?... Úgy látszik, a magyar szemlélet /ebben is/ közeledik Amerikához, ahol a hollywoodi "entertainereknek" jár a legtöbb társadalmi megbecsülés...) * Közgyűlést tartott az írók Szakszervezete és az újonnan megválasztott vezetőség nyilatkozatot tett közzé, amelyben kormányzati intézkedéseket sürget a kulturális tevékenység felértékelésére, a kultúra fontosságának társadalmi és költségvetési elismertetésére. A nyilatkozatban az írók Szakszervezete tiltakozik a kortárs magyar irodalom, a könyv- és lapkiadás, a könykereskedelem intézményeinek aggasztó elszegényedése, a kulturális innováció e fontos területének súlyos forráshiánya és a működőképességet is fenyegető káros folyamatok ellen. A vásárlóközönség pénztelensége és egzisztenciális elbizonytalanodása magával hozza a piac pangását, valamint a befektetések gazdasági eredményeinek elmaradását. Az értékét tekintve egyre csökkenő költségvetési ráfordítás és az elnyert támogatások rendkívüli késedelmessége kiélezi az írótársadalom belső ellentéteit, monopolhelyzeteket szül és egészségtelen konkurrenciaharcot teremt azon a
