Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-02-01 / 2. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. február FÜSTBEMENT EXPO TERVEK /EZ A HÉT/ Egyhetes rendezvényen hangolták össze az 1996-os EXPO-val kapcsolatos elképzeléseiket három ország vállalkozói Zalában. Az osztrák sógorokon kívül a szomszédos Szlovéniában is készültek 1996-ra. Kebele (Kobilje) képviselője szerint az új kormány őket is becsapta az Expo lemondásával. A magyar vállalkozó szerint a kár felmérhetetlen, a külföld előtt óriási presztízs- vesztés. Van ugyan véleménye a nemesnépi polgármesternek is, de jobbnak látja nem hangoztatni. A csesztregi is úgy véli, ha hallgat, a következő négy évben talán nem vesznek el mindent a falujától. Molnár Lajos bátor ember. Ül a karoslócán, fotózás közben szeme sem rebben, csak fújja a magáét.-Megmondták a barátaim: Lajos, nekünk az MSZP tetszik, arra kell szavazni! Ötvenkét éves vagyok, az erdészetnél fakitermelésben dolgoztam. A munkanélküli segélyből elég jól megélek. Ferenc bátyám éjjeliőr a té- eszben, most várom, mert kiment halászni, remélem, hozza az ebédrevalót. Majd anyám megsüti. A konyhaajtóban apró öregasszony jelenik meg. Szemügyre vesz bennünket, aztán visszahúzódik a konyhába.-Változott valami a választás óta? - folytatjuk a fiával.-Persze, hogy változott. Mondták a barátaim, most, hogy győztünk, az MSZP majd gondoskodik rólunk. Én nagyon jól érzem magam. A gyomrom rendben hála Istennek, az étvágyam prima. —Mit szól hozzá, hogy nem lesz világkiállítás?-Az, kérem, engem nem érint. —Milyen lapot járat?--Semmilyet. Minek az nekem? Két osztályt jártam, de se irni, se olvasni nem tudok. - Aztán szükségesnek véli hozzátenni - Nevemet azért le tudom írni! A kapuig kisér, a vasrácsra támaszkodva sokáig néz utánunk. Ha már az ötvenes évek elfelejtették írni- olvasni megtanítani, a 90-es évek közepe igyekszik pótolni az akkori mulasztást: gondoskodik Molnár Lajosék rántott haláról, füstölnivalójáról. Ennél nagyobb igénnyel Molnár Lajosék sosem álltak elő. Gyerünk tovább a Kerka partján! Trágyásszekér, két tehénnel. Száz éve ott állhat Nemesnép határában.-Negyvennégyben elvittek a nyilasok - így Szép Gyula, a tehenek gazdája - Ötvenhatban öt pártkönyvet sajátkezüleg téptem össze. 1990-ben a választásokon a kereszténydemokraták mellé álltam. Gyengék voltak. Ők is, Antallék is. Nem tudtak leszámolni a kommunistákkal. Nem fegyverrel, csak amúgy. Mondja, maga szerint helyén való, hogy a farkasfai erdőket körmendi városlakóknak adták? Rendjén van az, hogy a téeszt azok vitték széjjel, akik sose dolgoztak benne? A nap ki-ki süt. A szekér fölött vastag gőzök gomolyognak. A drótszájkosaras, járomba fogott tehenek türelmetlenkednek. A gazda markába köp, kihúzza a trágyába dugott villát, hozzáfog szétteríteni darabka földjén az érett istálótrágyát. Tőle egy kőhajításra vadonatúj piros traktor szántja az új barázdát. Nemesnép utolsó pártitkára privát hatvan hektáron gazdálkodik.-Csak nyolcvan lóerős - szerénykedik Szép Dezső, (különben csak névrokona Szép Gyulának) - vettem hozzá egy ekét, egy kukoricavetőt, egy trágyaszórót meg egy trá- gyaszippantót. Megkérték az árát, majdnem két millióba került.-Tellett rá?-Félmillió vissza nem térítendő támogatást adott tavasszal a minisztérium. A maradékot persze törleszteni kell, igaz a kamatokat elengedik.-Érte hántás az elmúlt négy évben amiatt, mert korábban párttitkár volt?-Hááát... Az emberek össze-össze súgtak a hátam mögött - kutat emlékei között. - Mást nemigen mondhatok. Azért mégis megnyugtató, hogy megint a kommunisták vannak hatalmon. Végre békessék lesz az országban. A párt mindig is dialektikus volt, mindig a jobb irányba akart menni. Talán annyi volt a bajuk, hogy egy kicsit sokat költöttek. Antallék nem tudtak mit csinálni, hiszen a nagy adósságokat megörökölték.-Mitszól az Expo elmaradásához?-Errefelé komolyan készültünk rá. Tetemes kára lesz miatta az országnak, de pontosan mekkora azt én sem tudom. Szép Dezső felkapaszkodott a vezető fülkébe, habozom, kérdezzem-e? —Mit szólt volna hozzá, ha négy éve, az Antall-kor- mány internálja a párttitkárokat?-Egy szavam sem lehetett volna - hahotázik a képtelen kérdésen. - Különben Antalit én így utólag nagyra becsülöm. Kiegyensúlyozott, jóindulatú politikus volt - nyomja meg az önindítót. A belorusz vörös traktor felböf- fen, mi meg ott maradunk a fekete dízelfüstben. Nemesnépen érdeklődve apródonként összeállt a kép, mi az, ami miatt a falusiak "össze-összesúgtak" a volt párttitkár háta mögött. Bár a hatvan hektár mellé ajándékba kapott félmillióra ismertek volna alkalmasabb gazdát a faluban, elnézték neki, hogy az egykori téeszből éppen ő szerezte meg a tejcsarnokot, a hozzátartozó szolgálati lakással együtt. Am az, hogy Szép Dezső megválasztatta magát a helyi Gazdakör elnökének, a tejescsarnokot bérbeadta a Gazdakörnek, a berendezését meg eladta az Önkormányzatnak, amely megvásárolta tőle me- gintcsak a Gazdakör számára, azt már nehezebb volt lenyelni. A párttitkárból lett "kulák" most bérmunkába
