Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
1995. április AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 21 omlott fala áll. A torony belseje emeletnyire feltöltődött, a fal magassága belül 6-7, kívül 9-10 m. Az északi fal tövénél félkör alakú nyílás látható. Ez a kapu bejáratának felső félköre. A torony külső fala teljesen eltűnt. A jól felismerhető vár kútja, felső része faragott mészkő sarokkiképzésű. A várat - amely 400 éve már rom - IV. Béla király kedvelt híve, Ernye bán* építtette, közvetlenül a tatárok kivonulása után. Ernye bán fia, István, a későbbi nádor - aki III. Endre király halála után a szabad királyválasztás híve volt -, nem tartozott Róbert Károly párthívei közé. Fiai az 1317- es debreceni csatában vereséget szenvedtek a király híveitől és Dédes várába menekültek. Az üldöző királyi seregek azonban elfoglalták a várat, és a hűtlenkedőket fej- és jószágvesztésre ítélték. 1325-ben I. Károly a várat újra építtette, ekkor az királyi birtok lett, majd királyi adományként a Palóczy család birtokába jutott. A család utolsó sarja, Palóczy Antal a mohácsi csatában esett el. A gazda nélkül maradt Dédes vára Szapolyai Jánosé* lett, árulás következtében azonban időközben - az egri várral együtt - a Ferdinánd-párti Perényi Péter* tulajdonába került 1548-ig. A vár 1567-ben pusztult el. Április 2-án Hasszán temesvári basa megostromolta Dédest. Amikor a védők látták, hogy a vár nem védhető tovább, a torony alá hordták a várban található összes puskaport, kanócot gyújtottak, a vár védő serege egy rejtett alagúton elhagyta a várat. A kanóc tüze akkor ért a puskaporhoz, amikor a törökök diadalittasan berontottak a várba. A hatalmas robbanás után több száz török maradt holtan a falak alatt. Hasszán tehetetlen dühében földig romboltatta a falakat, amelyek soha többé nem épültek fel. Ami a várból megmaradt, az csak a körülötte dúló hősi harcok emlékét idézi. Túraútvonal. Bánkút térségében a Bükk-fennsik minden szépsége és érdekessége elénk tárul. A Nagy- és Kis-mező területének gazdag és változatos dolinasora, ligetes fenyveseivel, nyáron virágos rétjeivel felejthetetlen látványt nyújt, télen pedig valóságos síparadicsom. Egy rövid sétával érdemes felkeresni Jávor-kút bővizű forrását, a svéd fenyvest, a hegyvidéki híres lipicai ménest és a Bálványon lévő kilátót, ahol felejthetetlen körkép fogadja a turistákat. Északra a meredek lejtők alján, a törmelékhalomba bevágódott Bán-patak völgyének hosszan elnyúló falvai, a Nagy- és Kis-Vár-hegy mészkőszírtjei a Dédesi-vár romjaival, a Sajó-völgyre ereszkedő erdős, szénben gazdag völgyek és dombságok tárulnak elénk. Tiszta időben előttünk magasodnak a Gömöri-hegyek, az Alacsony-Tátra és legtávolabb, a horizont szélén a Magas-Tátra csipkézett gerincvonala. Nyugaton a Mátra egésze és a Bükk hegység közeli nevezetességei - Gerenna-vár, Istállós-kő, István- erőse - láthatók. A déli peremvonal - Tarkő, Nagy- és Kis- kőhát - Zsérci Nagy-Dél - erdővel fedett gerincében is gyönyörködhetünk. Kelet felé a Zempléni-hegyek kéklenek. A Nagy-Vár-hegy alatti tisztásról szédítő magasan merednek az égnek a fehér mészkőszirtekre épült, napos időben szikrázó és a romjaiban is impozáns dédesi várfalak. A Bán-völgyét őrző dédesi várba nem vezet út, de a csúcs kevésbé bokros emelkedőjén, kitaposott ösvényeken a tető elérhető. A romokat tartó kúp túlsó oldalánnak letörése meredek és magas; a sziklamászók magasiskolája. *Emye bán. - Ákos Ernye, születésének ideje és helye ismeretlen. Az Ákos nemzetség Borsod vm-i birtokos ágából származott, első alkalommal a mohi csatában szerepelt, a tatárjárás után magas tisztséget viselt. 1248-tól 1260- ig erdélyi vajda, 1248-51-ben lovászmester, 1251-ben varas- di, 1254-ben borsodi ispán, 1262-től 1267-ig ozorai bán, 1263-tól 1267-ig nyitray ispán volt. 1264-ben az István ifjú király ellen küldött egyik sereg vezéreként verességet szenvedett és elfogták. V. István és Kun László uralkodása alatt háttérbe szorult az oligarchák mellett. Diósgyőr és Dédes környékén nagy uradalmat alakított ki, a két várat ő építtette. 1274. december 31.-e után halt meg. *Perényi Péter. - 1502-ben született (születési helye ismeretlen): koronaőr, erdélyi vajda. Perényi Imre nádor fia, Perényi Ferenc püspök testvére. 1519-ben temesi ispán és temesvári főkapitány, ugyanebben az évben koronaőr. Jelen volt 1526-ban a Mohácsi csatában. Előbb Szapolyai János király híve. 1526-ban erdélyi vajda és Abaúj vm. főispánja. 1527 végén I. Ferdinándhoz pártolt, s a koronát is kiszolgáltatta neki. Jutalmul Sárospatakot és az egri püspökség javainak haszonélvezetét kapta. 1529-ben ismét János király pártján állt; ő kérte meg ura számára és kísérte Magyarországra Izabella királynét, 1540-ben megint Ferdinándhoz állt, aki kinevezte királyi kancellárrá. 1542-ben gyanúba került, hogy a török fennhatóságának elismerésével maga számára akarja a trónt megszerezni, ezért Ferdinánd elfogadta és holtáig fogságban tartotta. Perényi buzgó terjesztője volt birtokain a reformációnak. 1548. januárjában halt meg. *Szapolyai János; Zápolya, I. János, Szepesváron született 1487-ben. Magyarország királya (1526-1540). Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fia. 1505-től kezdve a "nemzeti párt" trónjelöltje. 1511-től erdélyi vajda. 1514-ben Temesvárnál leverte a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a mohácsi csatába nem érkezett el. 1526. november 5-én a székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta, s november 10-én megkoronázták. 1528-ban I. Ferdinánd hadai elől Lengyelországba szorult, s hogy királyságát visszaszerezze, Szolimán szultán védelmét kérte, 1529-ben Szolimán hadjáratot vezetett érdekében s visszahelyezte Zápolyát Buda vára és az ország egy részének birtokába. 1538-ban a váradi békében a status quo alapján kiegyezet Ferdinánddal s halála utánra a Habsburgokra hagyta az egész országot. A következő évben azonban felbontotta a békét és királyságát feleségére és csecsemő fiára, János Zsigmondra hagyta. Határozatlan, tehetetlen uralkodó volt, Szolimánnal kötött végzetes szövetsége pedig útat nyitott a török hódításnak. Felesége, Izabella, Jagelló Zsigmond lengyel király lánya. Zápolya Szászsebesen halt meg 1540. július 22-én.
