Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
1995. április AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 15 ciarral együtt öntötték formába az egyezmény legtöbb vitára okot adó pontjait, aláírásra került a magyar-szlovák alapszerződés. A szerződés teljes szövegét, főleg a nemzetiségek jogvédelméről szóló részt még nem ismerjük, de a budapesti külügyminisztérium nyilatkozata szerint az megfelel a magyar álláspontnak és a szlovákiai magyar kisebbség érdekeinek. Az utolsó percben mindkét fél tett bizonyos kompromisszumokat és ez elősegítette a megegyezést. Az aláírás alkalmából a WASHINGTON POST március 21-i számában szerkesztőségi cikk foglalkozik a három kárpát-medencei állam, Szlovákia, Románia, Magyarország viszonyával, ismertetvén az ezek között fennálló és kisebbségi kérdéseiből eredő ellentéteket, amelyeknek gyökerei még az első világháború utáni békékre nyúlnak vissza. A POST cikke végül félreérthetetlenül leszögezi, hogy ez a három közép-európai ország mindaddig nem is álmodhat az Európai unióhoz vagy a NATO-hoz való csatlakozáshoz, amig vitáik vannak egymással és viszonyukat nem rendezik. Hírt ad az alapszerződés megkötéséről a WASHINGTON TIME is, hozáfűzve azt, hogy a szlovák szélsőséges nacionalisták beleértve a Meciar-kormányban koalíciós partnerként helyet foglaló Szlovák Nemzeti Pártot is, elítélik a szerződést és azért agitálnak, hogy a szlovák parlament ne ratifikálja azt. Budapestről is olyan hírek érkeznek, hogy az ellenzék elégedetlen az alapszerződéssel és tüntetések is voltak miatta. * Horn Gyula miniszterelnök levélben válaszolt az amerikai elnök május 8-i meghívására, melyben Clinton június 6.-át jelölte meg a találkozó napjául. A magyar kormányfő kifejti levelében, hogy nagy várakozással tekint a washingtoni találkozás elé és jelzi: tájékoztatni kívánja az elnököt a magyarországi gazdaságstabilizálás érdekében foganatosított intézkedésekről és a szomszéd országokkal folyó együttműködési tárgyalásokról. Végül reményét fejezi ki, hogy Szlovákia után Romániával is sikerül aláírni a két ország jó kapcsolatait biztosító alapszerződést. * Riasztó vastagbetűs cím egy hazai tudósítás élén: "Öt-hat nagy kórház a csőd szélén". A cikkből kitűnik, hogy az egészségügy anyagi támogatásának lefaragása következtében Magyarországon egy éven belül ötven-hatvan gyógyászati intézmény kerülhet katasztrófális helyzetbe, de öt vagy hat nagy kórházat csőd fenyeget. Lépes Péter, a Népjóléti Minisztérium államtitkára úgy tájékoztatta a sajtót, hogy ha az egészségügy finanszírozása változatlan marad, a hiányzó anyagiak miatt egyes kórházakban egész osztályokat és pavilonokat kell bezárni. Ennek megfelelően 20 százalékkal csökkenteni kell a kórházi ágyak számát. * * A magyarság mongol eredetének vitája körül támadt hullámok tovább gyűrűznek. A WASHINGTON POST február 6-i számában különös "tudományos" cikk látott napvilágot, melynek írója azt fejtegette, hogy a magyar nem európai nép, hanem a mongolokkal áll közeli rokonságban és ezt olyan bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a magyarok szeretik a lovakat, vonzódnak a sámánizmushoz, melankóliára hajlamosak és nincs időérzékük, ami általában az ázsiai népeket jellemzi. A POST március 4-i számában dr. Bánlaki György washingtoni magyar nagykövet tollából frappáns válasz jelent meg, melynek lényege, hogy a magyarok másról is nevezetesek, mint a fentebb felsoroltak és a magyarságot ezerszáz éves keresztény gyökerek kötik Európához. A meglepetés erejével hatott ezekután az a levél, ami Tom Lantos kongresszusi képviselő és felesége, Annette Lantos aláírásával jelent meg a Washington Post március 11-i számában, mintegy Bánlaki György érvelésének cáfolatául, hivatkozva Körösi Csorna Sándorra, aki már egy évszázaddal előbb Tibetben és Mongóliában kutatott a magyarság eredete után, ennek tehát kell legyen valami alapja. Nos azt senki sem tagadja, hogy őseink a népvándorlás idején Ázsiából jöttek és nincs okunk szégyellni, hogy az etelközi őshaza valahol a középázsiai sztyeppéken lehetett, de azt nem egészen értjük, miért kell ezt fölöslegesen bizonygatni és európaiságunkkal szembeállítani? Hiszen ellenségeink, főleg a szláv és a román propagandisták úgyis azt terjesztik, hogy a magyarok barbár mongol hordaként "betolakodtak" Európába, minek ennek az állításnak tápot adni?... * A Washingtoni Amerikai Magyar Szövetség más helyi egyesületekkel karöltve március 12-én, vasárnap délután rendezte az 1848/49-es szabadságharc emlékünnepélyét az American University nagytermében. Az amerikai főváros és környéke magyarsága csaknem teljes létszámban vett részt Március Tizenötödike megünneplésén, melyet a két himnusz közös eléneklése után dr. Bánlaki György nagykövet üdvözlő szavai vezettek be. Meglepetésre ott volt az ünnepségen Tar Pál, Magyarország előző washingtoni nagykövete is, akinek Bánlaki György átadta a szót s ő is köszöntötte a közönséget. Koszorús Ferenc Széchenyiről és a magyar reformmozgalomról tartott angolnyelvű előadást, majd Várnai Balázs zongoraszólója után az ünnepi szónok, Debreczeni József volt országgyűlési képviselő lépett az emelvényre, hogy megtartsa nagyon hatásos beszédét 1848-ról. A nagy tapssal fogadott beszéd után a Bátori József cserkészcsapat tagjai előadták a Nemzeti Dalt, majd főtisztelendő Zalotay József záróimájával véget ért a jólsikerült színvonalas március 15-i ünnepség. * A washingtoni magyar nagykövetség kulturális programja keretében február 24-én Onczay Csaba csellóművész mutatkozott be az amerikai főváros magyar közönsége előtt. A hangszerét mesterien kezelő fiatal csellista Haydn, Brahms, Schumann, Fauré és Popper műveiből összeállított programját nagy tapssal fogadta a népes közönség. A zongorakíséretet Fuchs György zongoraművész adta.
