Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. március 1§§|I Bélyeggyűjtők rovata tori»’’»» Ig£i55&' Szerkeszti Körmöczy Zoltán SZABADSÁGHARCUNK ERDÉLYBEN, abban az Erdélyben, ahol a honfoglaláskor Attila maradék népe fogadta Árpád fejedelem magyarjait. Abban az Erdélyben, amelyiknek hegyi legelői akkor még szüzek voltak a vallach (oláh) pásztoroktól és birkáktól. Eddigi márciusi megemlékezéseink főként az anyaországban történtekre szorítkoztak. Ez idén Erdély a témánk és az ottani eseményeket próbáljuk visszaidézni. V. Ferdinánd inkább osztrák császár, mint magyar király által szentesített alkotmányunk megvalósításáért vért kellett ontanunk. A mindkét oldalon kiömlött vér, őfelsége a bábkirály és a bábut a háttérből irányító Zsófia főhercegasszony lelkén szárad. A kamarilla által bátorított rácok 1848. július 11- én Versecen rohanták meg a védtelen lakosságot. Az erdélyi oláhok Balázsfalván szervezkedtek és október 15-én Kisenyeden rendeztek vérfürdőt, lovag Urbán Károly császári ezredes és csapatának szeme láttára. Kossuth Lajos a szolgálatait felajánló Bem Józsefet nevezte ki az erdélyi csapatok főparancsnokának. Eddig ott csak párezer főből álló csapatok próbálták külön-külön a lázadásokat elnyomni. Bem 1848. december 16-án vette át beosztását. A kb. 15 ezer főből és 24 ágyúból álló sereget három részre osztotta. Az egyik csoport Riczkó ezredes parancsnoksága alatt december 19-én Csúcsánál, Czetz ezredes 20-án Zsi- bónál verte meg az ellenséget. Bem a maga katonáival, december 23-án, egy egész dandárt vert szét és 25-én bevonult a felszabadított Kolozsvárra. December 29-én került szemben Urbán majd mégegyszer nagyobb seregével, akiket megverve Bukovinába szalajtott. 1949 január elején a mindössze négyezer főnyi csapatával a sokkal erősebb Puchner ellen fordúlt, akit előzőleg Pisidnél már legyőzött. Azonban hírét vette, hogy Urbán visszajött Erdélybe. Visz- sza kellett fordulnia, hogy a betolakodót újra rendre tanítsa. Ezalatt Puchner rendezte seregét és Bem csatát vesztett, de március 11-én sikerült kiköszörülni a csorbát. Most Nagyszebeni szabadította fel az oroszoktól, sőt azokat is kiűzte Erdélyből és bevonúlt az ellenségtől megtisztított városba. Ezután teljes erejét Puchner ellen fordította. Feketehalomnál a sereget, amelyiknek parancsnokságát a fővezér betegsége miatt Killiany tábornok vette át, megverte. Ezzel Brassó is felszabadúlt, ahová a magyar csapatok március 20-án bevonultak. Az osztrák sereg orosz szövetségeseivel együtt Oláhországba szorult. Bem három hónap alatt felszabadította egész ErFentiek alapján némi képet nyertünk az egész erdélyi háborúskodásról. Bár a győzelmek megtisztították Erdélyt az ellenségtől, a háborúnak nem lett vége. Az erdélyi hadsereg nem volt elég nagy, hogy a szorosokat lezárja. A kiűzött hadak, országaik korlátlan mennyiségű tartalékaikból, a veszteségeiket pótolták. Újra ütőképesen tértek vissza. A mi századok óta sanyargatott, kiszipolyozott országunknak ez nem állt módjában. Nem volt tartalék seregünk, nem volt iparunk, termékeink a pótlásra. Az ismételt győzelmek újabb áldozatokba kerültek. A harci erő, az érték csökkent. így és ezért jutottunk el Segesvárhoz, Világoshoz. Szabadságharcaink mégsem voltak hiábavalók. Úgy elnyomóinkat, mint a világot ébrentartotta a tudat: "Áll Buda, él még a magyar!". Ez segítette 67-ben Deák Ferencet a kiegyezéshez. A különböző előjelű postáink mostohán bántak az erdélyi szabadságharc szereplőivel. Bem tábornokról 1950- ben, halálának 100. évfordulóján jelent meg egy három darabból álló sor és egy blokk. 1952-ben kibocsátott "1848- as szabadságharcosok" sorának 50 filléres bélyegén látható. (1. ábra) Petőfi Sándor nem panaszkodhat. Az utókor eddig 29 bélyeggel hódolt neki. A "48-as szabadságharcosok" sor 30 filléres bélyege is meg emlékezik róla. (2. ábra) Nagyobb dicsőségére, 1919-ben a "Magyar Tanácsköztársasági arcképek" című sorban a 45 filléres értéken van az arcképe. (3. ábra) Viszont Cetz és Riczkó ezredeseket, Bem győzelmeinek kiegészítőit még egy portóbélyegre sem érdemesítette a Magyar Posta. I. Ferenc József 47 évig volt Magyarország királya, miután a lemondatott V. Ferdinánd átadta a hatalmat a 18 éves ifjúnak. Első tevékenységével Haynaut, a "bresciai hóhért" tette a magyarországi osztrák hadak főparancsnokának. Mivel ez a megoldás sem látszott biztosítani a győzelmet, a "minden oroszok cárjáéhoz, I. Miklóshoz folyamodott segítségért. Az osztrák posta 1908-ban kiadott bélyegén látható az ifjú "K. und K." (4. ábra) délyt.
