Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-03-01 / 3. szám

1995. március AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 19 SZÉLJEGYZETEK Deseő Walter írja az ausztráliai Magyar Életben: Dr. Pordány László, volt camberrai magyar nagykövet négy­éves működése két fázisra osztható. Az első két évre, ami­kor az ausztráliai összmagyarság meleg szeretettel fogadta be a rokonszenves diplomatát és bájos hitvesét, s a második két évre, amikor az otthoni politikai fejlemények követ­keztében a kezdeti lelkesedés fokozatosan lohadni kezdett és végül - egy csoport kivételével - teljes elhidegüléshez vezetett. Azt hiszem nem járok messze az igazságtól, ha úgy gondolom, hogy a negyedik év végére a nemzeti emigráció két részre oszlott Pordányi Lászlóval és Máriával való viszonyában. A nagykövet - akaratlanul - megosztotta a már amúgy is csekély létszámú és egyre fogyó itteni magyar­ságot, miután - hivatalból - egy olyan kormány politikáját képviselte, amellyel egyre többen megszűntek egyetérteni és egy olyan külügyminisztert, miniszterelnököt, köztársa­sági elnököt képviselt, akik soha nem, illetve egyre kevésbé élvezték az ausztráliai magyarok bizalmát. Az MDF szét- forgácsolása, a magyar-ukrán alapszerződés ratifikálása, a felelősségrevonás elmaradása, az Antall-hisztéria szítása nem az ő műve volt, de mifelénk ő képviselte, mert ez volt a feladata. Hogy mivel értett egyet és mivel nem, csak ő tudja. Kapcsolatom vele, szolgálata első periódusában rendkívül barátságos, közvetlen és bizalmas volt. Ezzel a bizalommal soha nem éltem vissza, most sem teszem, de elmondok két apróságot. Már jó ideje beszélgettünk telefo­non, amikor kapcsolatunk hirtelen megszakadt. Rövidesen visszahívott és kérdésemre, hogy mi történt, így válaszolt: "Az történt, hogy valaki nagyon igyekezett lehallgatni beszél­getésünket és a nagy igyekezetében szétkapcsolt." Egy másik alkalommal beszélgetésünket ezzel szakította meg: "Várj egy pillanatra, amíg becsukom az ajtót, nem kell mindenkinek hallania, mit beszélünk.1" Ez a két kis epizód gyakran eszem­be jut, és talán nem is olyan jelentéktelen, mint először hit­tem! * 1993. február 28-án az ABC The European című rádióműsorában a magyarországi "médiaháborúval" foglal­koztak. A műsorvezető közölte, hogy magyarországon ve­szély fenyegeti a sajtó- és szólásszabadságot, sőt magát a demokráciát is, mivel az Antall-kormány diktatórikus esz­közökkel ki akarja sajátítani a rádiót és a tévét, elakarja némítani az ellenzéket és leváltotta a két intézmény elnö­keit. Ezután a szemérmetlen hazugság után két angol nyelvű, Budapesten készített interjút közvetítettek: Han- kiss Elemérrel, az egyik menesztett elnökkel és Haraszti Miklós szélsőbaloldali SZDSZ-es akkori képviselővel, akik még több hazugsággal igyekeztek a kormányt a külföld előtt befeketíteni. A nagykövetségen nem hallották, vagy nem akar­ták hallani a műsort! Én telefonon közöltem az el­hangzottakat, Melbourneben magnóra vették és elküldték Camberrába. Az ABC csak a baloldali ellenzék két tagját szólította meg, de a nép szabad akaratával választott kor­mány egy szóvivőjét sem. Normális körülmények között, ilyen esetben a kormányok tiltakoznak diplomáciai képvi­seletükön keresztül, követelve a másik oldal, a sértett fél meghallgatását is. Ekkor döbbentem rá, hogy a körül­mények nem normálisak. Nem volt tiltakozás, mármint a nagykövetség részéről, csak mi tiltakoztunk, senki más. És amikor néhány nappal később érdeklődtem, hogy mi történt ez ügyben, a nagykövetségen mindenki elvesztette az emlékezőtehetségét. Nemcsak az ügy kimenetelére nem emlékeztek, de magára az ügyre sem! Viszonyunk ekkor szakadt meg... Köztudomású, hogy a többi nagykövet, köztük a washingtoni is, lemondott közvetlenül a választások után, mert nem volt hajlandó a liberális-bolsevista kormányt szolgálni. Megvagyok róla győződve, hogyha dr. Pordány László is ezt tette volna, melbournei búcsúsztatóján nem kétszáz, hanem ezer, a camberrain nem negyven, hanem kétszáz magyar vett volna részt. * Horn Gyula kormányfővel kapcsolatban érdekes hír jelent meg a Hadak Utján-ban, amelyet a hazai sajtó el­hallgatott. A CNN amerikai televíziós társaság rendkívüli híradásban közölte nézőivel, hogy munkatársukat Buda­pesten letartóztatták, felszerelését elkobozták és másnap kiutasították Magyarországról. Az amerikaiak ugyanis előzőleg interjút készítet­tek Horn Gyulával és két ellenzéki képviselővel. A beszél­getés annyira elmérgesedett, hogy a felvételt megkellett szakítani. A CNN azonnal tiltakozott az Egyesült Nem­zeteknél a letartóztatás ellen, mire bocsánatkérés köze­pette visszakapták felszerelésüket. Az interjút tartalmazó szalag nélkül! * Jancsó Miklós, a bolsevisták kedvenc rendezője, Aczél György kebelbarátja, ismét felszínre bukkant. A választások után, hű elvtársaktól körülvéve fennhangon kijelentette: "Elsőnek Nahlikot fogjuk felakasztani, Chru- dinákot pedig a negyedik emeleti ablakból dobjuk kir (Nah- lik és Chrudinák a TV műsorszerkesztői voltak.) Kereszty András, a baloldali újságírók szövetségének új elnöke telefonon közölte Sugár Andrással, a tévé elbocsátott mű­sorvezetőjével: "A világból is kiüldözünkr A "Tégy a gyűlölet ellen!" május 8-a óta nem ér­vényes. És ha már a tévénél tartunk, érdekes lenne meg­tudni, miért titulálják ott Tom Lantost következetesen, de helytelenül és félrevezetőén szenátornak. Lantos úr Cong­ressman, képviselő, a 435 kongresszusi képviselő egyike, nem pedig a 100 tagú Senate, a jóval fontosabb felsőház tagja. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom