Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-02-01 / 2. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. febduár Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti Körmöczy Zoltán KÖZLEKEDÉS AZ ŰRBEN Az űr, az üresség, a semmi, amit Teremtőnk töltött meg égitestekkel, kialakítván a valamit. Megszületett a világmindenség, melynek egyetlenje, a Föld ad otthont gondolkodó, alkotóképes teremtménynek, az embernek. E tényt újabban mindtöbb tudományos koponya megkérdőjelezi. Az ember mióta a paradicsomból kiszorult, évmilliók óta áll a firmamentum sziporkázó csodáinak hatása alatt és ég benne a vágy megismerni azokat. Daidalosz- Ikarosz mondája, a 4000 év ősbabiloni feljegyzései bizonyítják ezt. A modern élet gondolkodói, mint Kopernikusz, Kepler, Galilei már látó szemmel vizsgálták az eget. Az álmaiban élő Verne Gyula 1865-ben írta meg "Utazás a Holdba" című remekét. Bámulatos megálmodással éreztette az ágyúlövedék űrkapszulát. 1890-ben Németországban látott napvilágot egy utaskabinnal is rendelkező űrhajó rajza. Különös érdekessége, hogy jogász alkotta. A mai rakéták őse kínai agyban fogamzott meg. Ők már 1234-ben alkalmazták védő fegyverül a támadó mongolok ellen. Az angol hadsereg pedig 1805-ben Con- grave rakéta néven rendszeresítette, mint fegyvert. A mai űrtudomány kétfajtájú közlekedési eszközt használ. Az egyik az űrrakéta, főként kísérleti célokra. A másik a Space Shuttle, népiesen űrbusz. Utasai fizikai kémiai, pszihológiai és tucat másfajta kísérletet végeznek az űrben. Sőt ma már technikai feladatokat is megoldanak, mert a jövő űrállomások mielőbbi megvalósítása ma a legfontosabb cél. Az első űrközlekedési bélyeget Szovjet űrrakéta címmel 1959-ben bocsátotta ki a Magyar Posta a Nemzetközi Geofizikai év alkalmából. Ugyanezt a bélyeget felülnyomással párhónap múlva ismét kiadták Szovjet holdrakéta névvel. /I. ábra/ 1961. április 25-én "Szovjet ember első a világűrben" hangzatos című két bélyegen a holdrakéta mellett Gagarin képe is látszik. Figyelemre és gondolkodásra késztető, hogy 11 nappal később, május 5-én, végrehajtott űrutazásról, A. Shaperddel a kabinban, nem emlékezik meg egyáltalán a Magyar Posta. 1961-ben az orosz Vénusz rakéta, 1962-ben az első csoportos űrrepülés, valamint a Világűr meghódítói című sorok láttak napvilágot. 1964-ben az Űrkutatás eredményei, a következő évben azonos címmel, de más összetétellel jelent meg egy sor és egy blokk, valamint két bélyeg Voszhod 2. néven. Valamennyi az orosz teljesítményekkel örvendeztette meg a bélyegvásárlókat. 1966 márciusában jutott az űrbe az orosz Luna 9, amelyik simán landolt a Hold felszínén és onnan a műszerei által felvett adatokat közvetítette. Az év végén Űrpárosok néven amerikai-orosz kísérleteket folytattak rakétáik összekapcsolására. Az 1969-ben űrbejutott Szojuz rakéta volt az első amelyik asztronaut csoportot szállított. 1969 novemberében a Hold meghódítása cím alatt kibocsátott sorban jelent meg, azt hiszem sokak számára nagyon kedves, Utazás a Holdba című Verne Gyula fantasztikus művét megelevenítő, 40 filléres nyitó bélyegén az űrbe süvítő ágyulövedék. /2. ábra/ 1975- ben a Marskutatás eredményei 40 filléres értéke, ugyancsak kedves emléket idéz. A bélyegen az akkor közkedvelt Lajka kutya neve díszeleg. 1976- ban a Bolygókutatás eredményei című sor bélyegei amerikai-orosz űrkutatási eredményeket mutatnak be. /3. ábra/ 1982-ben adta ki a posta ezidőszerinti utolsó űrbélyegét, 25 éves az űrkutatás címen. A sor második (egy forintos) bélyegén először jelenik meg magyar bélyegen a Space Shuttle. /4. ábra/ Postánk teljesítménye ebben a témakörben rekordot állított föl. 18 sorban 103 bélyeggel, 25 blokkal és négy kisíwel. Az űrutazásoknak magyar asztronaut utasa is van Farkas Bertalan személyében. Az űrbuszozásnak polgári utasa is volt, egy angol üzletember, aki 40 ezer fontot fizetett a menettérti jegyéért. E cikkünkkel befejeztük a KÖZLEKEDÉS című sorozatunkat.
