Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-02-01 / 2. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. február mindnek okvetlenül mennie kell a községházára. Akkorra már egy éjjel összeszedték az emberektől a rádiót. A bunye- vácokat még aznap hazaengedték. Másnap kezdődött a ki­hallgatás. A kihallgatók között volt egy Kojic Joco neve­zetű. így beszélt az emberekkel: Te voltál turáni vadász? Ő szemben állt a delikvenssel, annak a hátamögött pedig ott ült három vészbíró. Kojic csak intett a szemével, hogy az embert merre kell elvezetni. Akiket a moziterembe vittek, azok mind halálra voltak ítélve. Volt ott egy másik Kojic, az a beidézettek között megismerte a barátját, Kirchenma- jer Pista géplakatost. Kiakarta venni a halálraítéltek közül, de az nem tudta, kire milyen sors vár, nem volt hajlandó el­hagyni a csoportját. Egy másik ismerősét, aki rokona is volt, Lehotkai Jánost, kimentette. Az embereket este hajtották a kivégzés színhe­lyére. Végig verték őket, hallani lehetett segélykiáltásukat: Magyarok! Hun vattok? Segítsetek! Az egyik vészbíró szé­rűje volt a kivégzőhely, ott is temették el őket. A kivég­zésre szántak közül valakinek sikerült a helyszínről el­szaladnia, de nem jutott messzire, csak olyan négyszáz méterre, ott leterítették. Kértek kölcsön egy tragacsot, és azon tolták a tetemét a többiek közé. Másnap reggel Steinkack Rudolf borbélymester hajtotta ki a birkáit legeltetni arrafelé. Ő látta, hogy a ki­végzés helyén sok ruhaféle volt elhagyva: sapka, sál, pa­pucs meg ilyesmi. De látott agyvelőt is. Mink este fél tíztől hallhattuk a nagy puskaropogást. A sortűz borzalmas volt. Urbanovski Stane volt az egyik főnök a kivégzés­nél. Később leváltották őket, és másik odbort (bizottság) neveztek ki helyettük. DR. TAKÁCS LAJOS PÁLYAFUTÁSA Magyarországi újság cikkét hozta a posta és az olyan érdekes témáról szól, hogy pár sorban meg kell is­mertetnünk tartalmát olvasóinkkal. A "Doktor Takács vi­lágrekordja" című írás hőse Takács Lajos amerikás magyar, aki Cleveland mellett él és azzal hívta fel magára a fi­gyelmet, hogy 80 éves korában beiratkozott az egyetemre és művészettörténetből megszerezte a doktorátust. Disszer­tációját El Greco művészétéről írta és később magán- szorgalomból tovább tanulmányozta a nagy festő életét és munkásságát. Rengeteget utazott és jóformán minden olyan múzeumot felkeresett, ahol El Greco műveit őrzik. A legtöbb időt természetesen Spanyolországban töltötte, mert El Greco itt élt és dolgozott és legszebb vásznai a madridi Prado képtárában található. Dr. Takács mára már valóságos El Greco szakértővé képezte ki magát és könyvet készül írni a festő életéről. Az interjú Budapesten készült vele, ahol elmondja az újságírónak, hogy 1957-ben hagyta el Magyarországot és rövid kanadai tartózkodása után az Egyesült Államokba ment, ahol egiztenciát alapított. Bár eredetileg Magyarországon művészettörténésznek készült, csak az utóbbi években nyílt lehetősége művészettörténet­tel foglalkozni, de igyekszik pótolni a mulasztottakat. Mint a jelek mutatják, sikerrel... A KÖNNYŰ-HAGYATÉK SORSA Még mindnyájan emlékezünk emigrációnk kitűnő írójának, Könnyű Lászlónak közelmúltban bekövetkező halálára. A napokban levelet kapott szerkesztőségünk az elhunyt özvegyétől, aki leírja, hogyan intézkedett Könnyű László irodalmi hagyatékának sorsáról és hogyan alakult az író eltávozása után munkáinak utóélete. De hadd adjuk át a szót Erzsébet asszonynak: Laci kutatási iratai az Amerikai Magyar Irodalom; Magyarok részvétele az amerikai polgárháborúban (Két világrész turuljai); Magyarország összevont földrajza; Magyar művészek részvétele a St. Louis-i Világkiállításon; Magyarok a Mississippi Völgyében; Hivatásos Magyar Művészek Külföldön; Magyar Erdély (angol-francia- német-spanyol nyelven) - vagy Hungarian Transylvania cí­men, illusztrálva (a könyvet Könnyű Ernő kongresszusi képviselő, a szerző fia, eljuttatta a Képviselőház és a Szená­tus tagjaihoz 1987-ben, /szerk./); Hungarian Boquet: Ma­gyar Virágcsokor, válogatott költemények magyar íróktól a XIII. századtól napjainkig angol nyelven; GILGAMESH (Ősze András illusztrálásával) angol-magyar nyelven; BETTELHEIM EMLÉK ALBUM (angol-magyar-japán nyelven), kinek 150. éve történt Okinawa-ba való érkezését most rendezik meg nagy ünnepséggel Japánban (1846- 1996), ahol kiállítják Laci fenti munkáját és helyreállítják a Bettelheim missouri kőből készült 1926-ban Naha-ban felavatott emlékművet, ugyancsak Magyar-Amerikáról szó­ló minden kutatási papírjait Laci korábbi ígérete szerint el­juttattam a Missouri Egyetem MANUSCRIPT COLLEC­TION (Kézirat gyűjtemény) számára. Jövendő kutatóknak nyújt sok adatot. Magyar-Amerikára vonatkozó hagyatéka az Or­szágos Széchényi Könyvtár tulajdonába került, mint újság- szerkesztői, kiadói (St. Louis és Vidéke, Amerikai Magyar Kiadó), műgyűjtői (festmények, érmék, népművészeti tár­gyak, könyvek kéziratok, fényképek, Képtáralapító mun­kássága (Tamási Képtár). Könyvtárából értékes darabok adományozása (mint az Országház építésének történetét tartalmazó, nagyméretű diszkötésben készült Albumot és Babits Mihály sajátkézjegyü ajánlásával jegyzett Dante- fordítását), stb. Könyvtárának (MAGYAR-ANGOL) megmaradt része még eldöntetlen hova kerül, számuk még mindig nagy. U.i.: Itt járt a MAGYAR TELEVÍZIÓ, felvéte­leket készítettek a Kossuth anyagról és december 13-án sugározták Pesten.------------------*----------------­Az amerikai sajtóben felbukkant egy érdekes hír: az Associated Press jelentése szerint Izrael állam mai napig már csaknem minden zsidó csecsent elszállított és biz­tonságba helyezett Csecsenföldről. Az AP hírében azt ol­vassuk, hogy "az utolsó néhány hónap folyamán többszáz zsidót mentettek ki", ami arra mutat, hogy a zsidók hírszolgálata oly kiváló, hogy előre tudták: Csecsenföld

Next

/
Oldalképek
Tartalom