Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-02-01 / 2. szám
1995. február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 13 Mint ismeretes, egy nagy amerikai cég, az American General Hospital a privatizálás során meg szándékszik venni a magyar HungarHotels szállodaláncot. Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa menet közben megváltoztatta a vételárat és a már kialkudott 57,5 millió dollár helyett 67 milliót kér a szállodákért, azzal a különbséggel, hogy ezesetben nem választja le a szállodaláncról a mintegy 9 millió dollár értékű Budapest Hotelt, mint azt az eredeti ajánlat szerint tette volna. Az ármódosítás a külföld szemében nem öregbíti a magyar üzleti partnerek hitelét, mert nyugaton nem szeretik, ha "menet közben" változtatja álláspontját az eladó. * Nemcsak Magyarországon esedékes az elnök- választás — Göncz Árpád ötéves mandátuma idén nyáron lejár —, hanem Romániában is közeledik Iliescu elnök hivatali idejének vége. Magyarország számára nem mindegy, hogy ki lesz Románia következő államelnöke s ezért fel kell figyelni arra a kampányra, amit a Román Liberális Párt kezdeményezett temesvári képviselője, Horia Rusu megválasztása érdekében. Ezt a javaslatot az erdélyi magyarság fenntartás nélkül támogathatja, ugyanis Rusu közismert európai demokratizmusáról és a kisebbségi kérdésben tanúsított toleranciájáról. A Liberális Párt azért tartja indokoltnak Rusu jelölését, mert erdélyi származású és a foglalkozása mérnök, ugyanis — tette hozzá a párt szóvivője - kultúrembernek, pld. egy egyetemi tanárnak ma semmi esélye nincs Romániában. - Itt kell megemlítenünk, hogy Für Lajos, az MDF elnöke az elmúlt héten Kolozsváron járt, ahol úgy nyilatkozott az őt faggató újságíróknak, hogy a román-magyar alapszerződésben nincs szükség a határok sérthetetlenségéről szóló paragrafusra, hiszen a jelenlegi határokat nemzetközi szerződések garantálják, többek közt a párizsi békeszerződés is. * * Sokba kerül a NATO-tagság - állapítja meg a Honvédelmi Minisztérium egy minap nyilvánosságra hozott állásfoglalása és a lényeget ebben a mondatban foglalja össze: "Ha nem sikerül a NATO-csatlakozásnál külön elbánást elérni vagy más forrásokat biztosítani, akkor Magyarország nem tudja teljesíteni a nyugati katonai szervezethez való csatlakozás követelményeit". Bizony elég leghangoló megállapítás, de legalább reális. Mint ahogy minden realitást nélkülöztek azok az eddig elhangzott lelkes nyilatkozatok, amelyek Magyarország NATO-tagságát egyenesen sürgették. A HM jelentése azt is leszögezi, hogy a NATO- országokban az össztermelés értékéhez viszonyítva a magyarországinál magasabb a költségvetésben a honvédelmi kiadások aránya, de a csatlakozás időszakában még ennél is nagyobb kiadásokra lenne szükség. A dokumentum arra is kitér, hogy a magyar államháztartás mai helyzete megköveteli a honvédelemre fordított összegek további mérséklését, ami ellentétes a NATO-tagsággal együtt járó technikai korszerűsítés kívánalmaival. — Jó magyar szokás szerint egyesek megint illúziókat kergetnek kis hazánkban, anélkül, hogy leülnének és számvetést készítenének a lehetőségekről: hogyan lehetne partner egy adósságterhek- től megnyomorított ország a gazdag nyugati demokráciák katonai szövetségében?... * Hét volt kelet-német kommunista apparatcsik ellen indult bírósági eljárás Berlinben. Valamennyiük ellen többrendbeli gyilkosság miatt emelt vádat az ügyészség, amit azáltal követtek el, hogy magas beosztásuknál fogva részük volt annak a parancsnak a megfogalmazásában, aminek alapján a Berlint kettészelő Fal kelet-német határőrsége felszólítás nélkül rálőtt mindenkire, aki menekülni akart a keleti szektorból. E parancs alapján 1961 és 1989 között több mint 600 ember esett áldozatul a kelet-német határőrök fegyvereinek. A gyalázatos gyilkosságsorozat igazi felelőse a pártállam feje, Erik Ho- necker volt, aki ellen megkezdték a pert, de betegsége miatt sikerült kibújnia a bűnügyi eljárás lefolytatása alól és futni hagyták. Chilébe ment, ahol a lányánál talált menedéket és itt nemsokára utólérte a halál. A másik főbűnös, a német Péter Gábor: Erik Mielke titkosrendőrfőnök ellen több eljárás is indult és először egy 1931-ben elkövetett kettős gyilkosságán ítélték el hat évre, mely büntetését most tölti. További bűneiért is felelni kellene, de mivel már 85 éves és súlyos beteg, a hatóságok nem látják értelmét az újabb pernek, mert Mielke úgysem fogja megérni még jelenlegi büntetésének a végét sem. A most bíróság elé állított hét volt kommunista mind vezető tisztséget viselt a pártban és az állami adminisztrációban, tehát tudniok kellett a Falnál történő gyilkosságokról, amiért felelősség terheli őket. A három év óta folyó nyomozás olyan bizonyítékokkal szolgált, hogy meg lehetett kezdeni a pert, amiben az ügyvédek persze megint azzal a régi nótával fogják mentegetni védenceiket, hogy egy szuverén (?) ország, az NDK akkori törvényei szerint történtekért senki sem vonható felelősségre az egyesített Németországban. Ami persze a jog meghamisítása, mert a gyilkosság mindig gyilkosság, akárhol és akármikor követték is el azt. * Boszniában ugyan január 1-én életbe lépett a Carter közvetítésével létrehozott fegyverszünet, de nem sok remény van arra, hogy az kitart a megállapodás szerinti három hónapig. Boutros Boutros-Ghali ENSZ-főtitkár a napokban látogatást tett Szarajevóban, ahol a járókelők, akik felismerték, amint kíséretével a várost járta, kifütyülték. Ennek ellenére nagy megkönnyebülést jelentett a hónapok óta ostrom alatt tartott város számára, hogy elhallgattak a fegyverek és a karácsonyi ünnepeket viszonylagos nyugalomban tölthette a sokat szenvedett lakosság. A békesség csak viszonylagos volt, mert éppen az ortodox karácsony napján megint lövöldözés volt a szerb és a mosz- lim negyed határán. Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani
