Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-09-01 / 9. szám
1995. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 a Magyar Nemzeti Emigrációs Vezetők V. Kerekasztal Értekezletét. A tervek szerint az Értekezlet szeptember 22-től 24-ig fog tartani és napirendjén előreláthatólag annak megvitatása szerepel, hogy mit tegyen a nemzeti emigráció a mai magyarországi helyzetben, az elszakított területek magyarságának megsegítése érdekében és nemzetközi fórumok előtt, a Magyarok Világszövetsége, illetve a Magyar Nemzeti Világtanács kérdésében, a trianoni év alkalmából és végül az 56-os Szabadságharc 40., illetve a honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplése ügyében. Bővebb információ és részvételi szándék bejelentése: NFAH-Pásztor László, 717 2nd Street, N.E. Washington, DC 20002. Telefon: 202/546-3003 ext. 348. * Meghökkentő hírek az otthoni gyümölcsfrontról: a főleg Közel-Keletről érkező olcsó déligyümölcsök döm- pingje miatt a magyar alma visszaszorult a hazai piacokon. Az almatermés amúgy is fele volt az előző évinek s ami kevés alma kapható, annak ára az utóbbi évek során ugrásszerűen megnőtt: míg 1990-ben még 24 forintot kértek a Lehel-téri piacon egy kiló szabolcsi almáért, ma ugyannak az ára 154 forint. Pesten ma ocsóbb a libanoni banán, mint a magyar alma. Még cifrább a helyzet a dinnyével. A hagyományosan dinnyetermelő Heves megyében a rossz időjárás miatt még nem érett be a görögdinnye s ezért a piacokon Hollandiából importált dinnyét árulnak, a tavalyi magyar árak kétszereséért. Ugyancsak a rossz időjárásnak köszönhetően a Kecskeméti Konzervgyár idén felkészült arra, hogy Bulgáriából és Görögországból importált sárgabarackból fogja gyártani a befőttkonzerveket. Az idei sárgabarack-termést teljesen tönkretették a tavaszi fagyok és a Kecskemét-környéki gyümölcsösökben a barackfák ágai kopaszon merednek a levegőbe. Ideillik a mondás, hogy szegény embert még az ág is húzza: valamikor elsőszámú exportcikk volt a magyar gyümölcs s ma azt is valutáért kell behozni az országba. * Augusztus 1-től már folyamatosan megtekinthető a restaurált Feszty-körkép, amelynek felavatása nemrég történt meg az ópusztaszeri történelmi emlékparkban. A háború alatt súlyosan megsérül 120 méter hosszúságú panorámafestmény éveken át hányódott, míg végül döntés született sorsáról. Öt lengyel restaurátornak adták ki javításra a hatalmas vásznat, aminek részletekre vágott darabjain közel öt évig dolgoztak a szakemberek. A költségek 2.7 millió dollárt tettek ki. A nagyközönség számára állandó kiállításon mutatják be Feszty Árpád hatalmas művét, de a külön erre a célra épített légkondicionált és megfelelő páratartalmú köralakú terembe naponta csak ezer látogatót engednek be. (Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy a háború előtt a Városligetben lehetett látni a honfoglalást ábrázoló 120 méter hosszú és 14,5 méter magas festményt, amit egy köralakú faépületben helyeztek el. A bombázások és Budapest ostroma során az épület teljesen tönkrement és csodával határos, hogy a festmény, ha sérülten is, de túlélte a kritikus időszakot.) Figyelemreméltó cikket publikált a Magyar Nemzet július 17-i számában dr. Varga László kereszténydemokrata-párti országgyűlési képviselő, aki több mint negyven évet töltött emigrációban és a rendszerváltáskor települt haza. Varga László annak a véleményének ad hangot cikkében, hogy helytelen volt Göncz Árpád újraválasztását a Parlamentben lebonyolítani, mert az államfő személyéről való döntés a nép joga. Épp ezért ő tartózkodott a szavazástól. "A köztársasági elnökválasztáson — olvassuk a cikk első mondatait -- június 19-én a parlamentben a szavazócédulámat átvettem, majd úgy ahogy volt, összehajtottam és a szavazóládába becsúsztattam. Nem szavaztam - de nem a jelöltek miatt, hanem az álláspontomat így fejeztem ki: az államfőt a nép válassza és ne a mindenkori többségi párt, vagy pártokCikke további részében Varga László elsorolja azokat az érveit, amelyek indokolják álláspontját és azt a reményét fejezi ki, hogy a 2000-ben induló köztársasági elnökjelöltek közül a nép választhatja majd ki azt, aki legalkalmasabbnak tart erre a posztra. * A boszniai polgárháború nagy tragédiája mögött számtalan apró egyéni tragédia húzódik meg, amelyekről csak a családtagok és a hozzátartozók tudnak. Ide tartozik egy idegenlégiós magyar fiú halála is, amellyel több francia újság foglalkozott. A Boszniába küldött francia békefenntartó egységek egyikében szolgált ifj. Sziráki József 21 éves nyirturai születésű fiatalember, aki július 14-én szolgálatának teljesítés közben esett el. Az előzményekről azt írták a francia lapok, hogy Sziráki — mivel addigi munkahelye megszűnt — tavaly ősszel kiutazott Franciaországba, ahol jelentkezett az idegenlégióba. Kiképzés után beosztották a francia békefenntartókhoz és június végétől az egyik Szarajevó közelében lévő ENSZ támaszponton adott őrséget s eközben halt hősi halált. A budapesti francia nagykövetség egyik munkatársa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisközségben felkereste ifj. Sziráki József rokkant- nyugdíjas szüleit és ismertette velük a történteket. A holttestet Franciországba szállították, ahonnét a család kívánságára rövidesen hazahozzák Nyirturára, ahol a helyi temetőben fogják végső nyugalomra helyezni. A hazahozatalt és a temetés költségeit a francia kormány fizeti. Az édesanya elmondta az MTI tudósítójának, hogy szerette volna látni fia holttestét, de a francia követség munkatársának kérésére végülis ettől eltekintett, mert egyetértett vele abban, hogy fia maradjon úgy meg az emlékezetében, ahogyan utóljára látta... * A többnapos bukaresti tárgyalássorozat után hazatért Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a sajtót arról, hogy milyen előrehaladás történt a magyar-román alapszerződés ügyében. A magyar diplomácia vezetője elmondotta, hogy több megbeszélést folytatott román kollégájával, Teodor Melescanuval és fogadta őt Ion Iliescu államfő, valanint Nicolae Vacaroiu miniszterelnök is. Mindkét fél benyújtotta a maga szövegtervezetét, amelyet
