Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-07-01 / 7-8. szám
28 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. júl.- aug. Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXX. SAJÓGALGÓCI VÁR Története: 1449-ben Perényi János Giskra fogságába került, akinek várát és tartozékait átengedte. V. László urakodása idején elfoglalták Galgócot és Vadnát, kővárakat építettek ezken a helyeken. Mátyás király 1458-ban Rozgonyi Sebestyénnel megostromolta Vadna várát és Valgata cseh királyt katonáival együtt rabláncra fűzve vitette Budára. Ko- morovszky, a másik cseh vezér azonban Galgócra menekült. 1459-ben a fiatal Mátyás személyesen vezette hadait Galgóc alá, s elfoglalta a várat. A várak alaprajzi elrendezése ma már nem állapítható meg. VADNAIVÁR Története: A várnak - amely azonos nevű a községgel - már csak feltételezett helyét ismerjük. A Bükk utolsó nyúlványán épülhetett a Sajó-völgyben. A felszínen ma már nem láthatók a várfalak, de a hegyről szép kilátás nyílik a Kárpátokra és a Magas Tátra felé. A XV. században, a várnai csata után a cseh husziták egy csoportja - felhasználva hazánkban a zavaros időket - egyre nagyobb területet foglaltak el. Többek között meghódították Vadnát is, ahol Komorovszky és Valgata cseh vitézek még 1457 előtt kővárat építettek. Innen fosztogatták a vidéket. Portyáikon a diósgyőri uradalomig is eljutottak. Mátyás király seregei Rozgonyi Sebestyén vezérletével 1458-ban megostromolták és elfoglalták a vad- nai erősséget, amelyet nyomba le is romboltak. BORSODI FÖLDVÁR, EDELÉNY Története: Borsodot, a megye névadó községét közigazgatásilag Edelényhez csatolták, vele egyesítették, mivel a két település házai és utcái az utolsó évtizedben teljesen összeépültek. így a honfoglaláskori borsodi földvárat ma már Edelényben kell keresnünk. A kör alakú földsáncon ma a templom és néhány lakóház áll. A földvár lent körbe járható, felülről pedig megfigyelhető a szerkezeti alaprajz a sáncok peremeivel, és az egykori földbe vájt kapuval. Északkeletről nyugati irányba haladva ma is félkörben öleli körül a Bódva vize. A honfoglalás előtt is már földvár volt, majd utána a borsodi várispánság székhelye lett, de kővár soha sem állt itt. A borsodi földvár kőből épített kora középkori erődítménye tulajdonképpen innen jóval északabra, Szendrőlád községbe vezető út kanyarja előtt, a település első házai fölött emelkedő Vár-tető nevű hegyen állt. Ennek romjait ásta ki pár évvel ezelőtt az ott lakó "szendrőládi remete", aki a nagy kiterjedésű, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várnak - szerencsére - csak egy kis részét tárta fel. így a szakszerű feltárás, állagmegóvás hiánya miatt, legalább a többi részét nem pusztítja el a természet. Azt a tényt, hogy ez utóbbi volt a közpkori borsodi kővár, Györffy György kutatásaiból ismert azon Árpád-kori oklevelek bizonyítják, amelyek ezen a helyen 1219-ből börtönöket, 1219, 1230 és 1263-ból pedig várnagyokat említenek. A földváraknak - ismereteink szerint - sem börtönei, sem várnagyai nem voltak. Ezek az adatok tehát teljes bizonyossággal arra a kővárra utalnak, amely a tatárjárás idején pusztult el. Később sem a földvárról, sem a kővárról nem tudunk, a szendrői vár pedig az Árpád-korban még nem létezett. Ez azért lényeges, mert sokan a remete által kiásott vármaradványt a korai Szendrő várának vélték. CSORBAKŐ-VÁR, SZUHONY Története: Szuhony határában tekintélyes kővár romjai állnak. Genthon István Magyarország művészeti emlékei című könyve szerint a perényi család építette. Zsigmond király 1403-ban kelt oklevelében az omladozó vár ismételt felépítésére adott engedélyt Perényi Imre királyi kancellárnak. A várat a XVI. században a híres várbirtokos Bebek család szerezte meg. Ez volt a vár történetének legviharosabb korszaka. Bebek Imre nagyváradi prépost ugyanis nemcsak vad tivornyák fészkévé változtatta, hanem 1541- ben hamis pénzverőműhelyt is berendezett itt. Mivel az akkori királyi rendeletek szerint még II. Lajos pénzeit is el kellett fogadni, a hihetetlen mennyiségben hamisított pénzek között nagyszámban készültek II. Lajos dénárjai is. Pap létére megnősült, ennek ellenére a király meghagyta pré- postságában. 1553-ban váratlanul meghalt, és mivel az özvegye a várból nem akart kiköltözni, testvére, Bebek Ferenc megostromolta a rossz hírű várat és leromboltatta. A vár romjai között a második világháború előtt ásatásokat folytattak. Ekkor kerültek felszínre Bebek prépost pénz- hamisító műhelyének maradványai, az öntőtégelyek, a ha- mispénzgyártásához felhasznált lemezek és az itt készített, nemesfém nélküli pénzek nagy tömege is. Az anyagot a miskolci múzeumban helyezték el. A várat akkor nem tárták fel teljesen. A kis területen kiásott részből került felszínre a pénzhamisító műhely. A közeli Rudabánya gótikus templomában látható az a nagyon szépen faragott, domborműves, vörösmárvány sírkő, amely Csorbakő - ahogy a vidék népiesen hívja: Cserbakő vár - egykori urának, Perényi Istvánnak a sír
