Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-07-01 / 7-8. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. júl.- aug. ".HOVÁ LETT 120 MILLIÓ DOLLÁR?" I11MSMM |;!;!!;!;!;!!j!!;;!!!|!!!!!!;;!!;;i;!!;i|!i!!!!;;;!;;;;;jj;!!!!!!!!;!!!!jjj!!!!!!!!!j!!!!!!!!!!j!!!jjj!j!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!j!!!!!!!!!j!!!!jjj!!!!j!!!!!!!!!!!!!!j!j!jjj!!jNll^ Dr. Homoki János kisgazda képviselő interpellációja és Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza Köszönöm szépen. Tisztelt IjEfiítföíT:: Országgyűlés! Áttérünk az interpellációkra. Dr. Homoki János képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt, interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez „Hová lett 120 millió dollár?” címmel. Dr. Homoki János képviselőtársamat illeti a szó. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Minden becsületes magyar állampolgárt felháborít az a példátlan méretű szervezett korrupció, mely az utóbbi években országunkban eluralkodott. Az egyre jobban kiszélesedő korrupciós hullám megfékezésére sem a korábbi, sem pedig a jelenlegi kormány nem tette meg a szükséges szigorú intézkedéseket. Köztudomású, hogy évekkel ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank a devizaszabályok súlyos megsértése miatt feljelentést tett az ügyészségen, mivel a Külkereskedelmi Bank akkori vezérigazgató-helyettese, Markovics Béla, a Nemzeti Bank előzetes engedélye nélkül 120 millió dollárt utalt át külföldre egy Gerő László nevű személy nevével fémjelzett és érdekeltségű nyugati cégnek. Azóta Gerő László is és a 120 millió dollár is eltűnt. Az ügyészség az ügy vizsgálata során a Nemzeti Banknak azt a választ adta, hogy a cselekmény csak deviza-szabálysértésnek minősül. Ezen tájékoztatást a kérdés törvényes rendezését kezdeményező könyvvizsgáló a Nemzeti Bank jogi főosztályának illetékes vezetőjétől kapta. Az ügyészség minősítése nem felel meg az 1968. évi I. törvény 116. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásoknak, mivel deviza-szabálysértésnek csak az ötvenezer forintot meg nem haladó deviza-szabálysértés minősíthető. A 120 millió dolláros érték forintra átszámítva nyilvánvalóan ötvenezer forintnál nagyobb összeget képviselt a folyósítás időpontjában is. mmw&M&MMMiM Álláspontunk szerint erre az ügyre a Btk. 309. §-ának (4) bekezdése vonatkozik, mely szerint a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy értékre követik el. Az előadottak után a legfőbb ügyész úrhoz az alábbi kérdéseket intézem: A feltehetően széles körű ügyészi feltáró munka során kik ellen történt vádemelés? Elismeri-e az ügyészség, hogy a 120 millió dolláros hitel folyósítása törvény- sértő módon történt? Egyrészt azért, mert megfelelő fedezet biztosítása nélkül történt, másrészt a Nemzeti Bank engedélye nélküli folyósítás deviza-bűncselekménynek minősül, miután az ötvenezer forint értéket a folyósítás pillanatában meghaladta. Vizsgálta-e az ügyészség, hogy a hatalmas összegű hitelnyújtás csak felelőtlenség, vagy szándékosan és titokban előkészített és végrehajtott összejátszás alapján történt? A tranzakció óta eltelt időben visszatérült-e valamennyi összeg a magyar néptől elrabolt pénzből? Markovics Béla őrizetbevétele megtörtént-e? Az ország közvéleménye a korrupciók minél gyorsabb megfékezését kívánja elsősorban a rendőrségtől és az ügyészségtől. Ennek szellemében várom és várja a magyar közvélemény legfőbb ügyész úr megnyugtató válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.) Köszönöm. A kérdésre dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol, megadom a szót. ; legfőbb ! ügyész: Elnök Úr! Képviselő Ür! Tisztelt Ország- gyűlés! A Magyar Nemzeti Bank jogi főosztálya 1993. május 14-én kelt iratban tett följelentést a budapesti V, VIII. és XIII. kerületi ügyészségnél dr. Markovics Béla, a Magyar Külkereskedelmi Bank részvénytársaság volt ügyvezető igazgatója ellen, mert a devizahatóság engedélye nélkül külföldinek hitelt nyújtott, és ezért alaposan gyanúsítható különösen nagy értékre elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bűntettével. A devizakódex 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint csak devizahatósági engedéllyel szabad külföldinek hitelt nyújtani. Aki engedély nélkül nyújt hitelt a külföldinek, az megszegi a devizakódexet. 1993-ban született meg a XVII. törvény, amely ’93. május 15-én lépett hatályba. Ez módosította a Btk.-t és a szabálysértési törvényt a devizajogsértések következményei tekintetében. Míg korábban a külföldinek engedély nélküli hitel nyújtása az értékhatártól függően bűncselekménynek minősülhetett, az új szabályozás szerint az engedély nélküli hitelezés értékre tekintet nélkül szabálysértésnek minősül, így szól a módosított szabálysértési törvény 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja. Ha az elkövetés és az elbírálás között új törvény lép hatályba, és az új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, akkor az új törvényt kell alkalmazni a hatálybalépése előtt elkövetett cselekményre is. így szól a hatályos Btk. 2. § -a. A képviselő úr által említett ötvenezer forintos értékhatárnak csak a Btk. 309. §-a (1) bekezdésében az a) és a b) pontban meghatározott esetekben van jelentősége. A devizakódex 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja nem tartozik ebbe a körbe. Ezért a törvénynek megfelelően járt el az ügyészség, amikor a följelentés nyomán a nyomozást megtagadó határozatot hozott arra hivatkozással, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény. Arra illő tisztelettel fel kellett hívnom az Országgyűlés figyelmét, hogy a képviselő úr által előrebocsátott jogi okfejtés téves, mert a feltett öt kérdés ebből a téves feltevésből indul ki. Ezekre a következőkben sorban válaszolok. Az első kérdésre: vádemelés nem történt, mert az ügyészség a nyomozást is megtagadta. A második kérdésre. A Magyar Nemze-
