Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-07-01 / 7-8. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. júl.- aug. Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György egyetem visszaállítása veszélyt jelentene a román államra nézve. Grigore Zanc ezzel szemben úgy vélte, hogy az elszigetelődés, a különválás "etnikai alapon létrejövő intézmények révén" csak gyanakvást kelt az állampolgárok széles köreiben. Az állam, vélte a prefektus, gyakorlatilag nem fogadhatja el azt a helyzetet, amelyet az etnikai elven alapuló területi autonómia létrehozása eredményezne. Ez bizony elég egyértelmű elutasítás. * A Békeszerződések és Nemzeti Közösségek Európában címmel június első hetében háromnapos Trianoni konferenciát rendezett Budapesten a Magyarok Világ- szövetsége, karöltve a Rákóczi és a Hunyadi Szövetséggel, a békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A tanácskozáson a hazai előadók mellett felszólaltak külföldön élő magyar szakértők és a határokon túli magyarság képviselői is. A konferencián elnöklő Csoóri Sándor megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Trianon nem csupán egy történelmi esemény volt, hanem olyan organizmus, amelynek következményei máig is hatnak. A 75 évvel ezelőtt Magyarországra kényszerített diktátum pedig a legrosszabb békeszerződés volt, amit Európában valaha kötöttek. Sok minden más mellett ezt bizonyítja az is, hogy rövid húsz évre rá kitört az irtózatos második világháború, melynek magját Trianonban vetették el. így végső soron ennek következménye volt a holocaust és a szocialista rendszer létrejötte, a szovjet világuralmi tervek évtizedes fenyegetése. Csoóri Sándor kifejtette, hogy külföldön nem értékelik kellőképpen azt, hogy az elnyomott magyar kisebbségek sohasem nyúltak erőszakos eszközökhöz, hanem jogi formulákat kerestek érdekeik érvényesítésére. A Nyugat azt sem méltányolja eléggé, hogy az 1956-os magyar forradalom hatása nélkül nem bomlott volna föl a Szovjetunió. A szónok kitért a nemzetiségek autonómiatörekvéseire, melyeknek jogosságát mindenkinek el kell ismernie, mert a kisebbségek csak autonómiák segítségével tudják megőrizni kultúrájukat és hagyományaikat. Ezek hiánya pedig az egész emberiséget tenné szegényebbé. * Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő miniszterelnökségi politikai államtitkár legutóbbi romániai körútja során találkozott Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal, majd erdélyi magyar szórványtelepüléseket keresett föl. Többek között ellátogatott Torockóra, Nagyenyedre és Gyulafehérvárra, tehát olyan kör-nyékekre, ahol a magyarság kisebbségben él. Az államtitkár találkozott az RMDSZ több vezetőjével is, akikkel folytatott beszélgetései után úgy foglalta össze benyomásait, hogy a romániai magyarok nem panaszkodni akarnak, hanem cselekedni és vállalkozni. Kolozs megye vezetőin kívül még Brassó megye prefektusával is tárgyalt Tabajdi Csaba, aki annak a nézetének adott kifejezést, hogy a magyar kormány az alapszerződés tekintetében a stabil és átjárható határok elvéből indul ki. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos lenne a magyarság számára az autnómia és hozzáfűzte: alig hihető, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus vagy a Bolyai* A magyar Országgyűlés hosszú vita után megszavazta az úgynevezett Bokros-csomag megszorító intézkedéseinek jelentős részét. így megkapta a szükséges szavazattöbbséget az új adók kivetésére vonatkozó pénzügyminiszteri javaslat és az egyetemi tandíj bevezetése ellen sem emeltek kifogást a törvényhozók. A "legrázósabb" kérdés, a gyermekgondozási segély lefaragására is igent mondott a t. Ház, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jövőben automatikusan csak a két, illetve három gyermekes családok kapják a családi pótlékot, míg egy gyerek esetében csak akkor fizet az állam, ha a család összjövedelme 17 ezer forint alatt van. A kormány ezekkel az intézkedésekkel 170 milliárd forintot szeretne megtakarítani, ami csökkentené a 450 milliárdos költségvetési hiányt. * A magyarországi piacokon szinte hihetetlen áralakulásokra figyelhet fel, aki végig sétál a standok között. A magyar alma, amiből pár évvel ezelőtt még annyi termett, hogy a fánn rothadt el, mert nem érte meg leszedni, vagy ha leszedték, nem találtak tárolóhelyet, vagy ha akadt raktár, nem volt elég faláda és rekesz, hogy szállítani (exportálni) lehessen, ma kilónként 180-200 forintba kerül és van olyan hely, ahol darabonként árulják az almát, mint valami exo- tikus gyümölcsöt, trópusi csemegét. Darabja 60-80 forintba kerül. Egy alma. Ugyanakkor az exportból származó, szállítási és vámköltségekkel terhelt banánt vagy narancsot, ami még nem is olyan régen ritkaságszámba ment a pesti élelmiszerüzletekben, már kilónként 120 forintért lehet kapni. Hát érti ezt valaki? * Mint ismeretes, a közelmúltban felmerült egy olyan, Budapesten megrendezendő közép-európai konferencia terve, mely fölött a nemzetközi politikai élet három nevezetes konzervatív személyisége Margaret Thatcher volt angol miniszterelnök, George Shultz volt amerikai külügyminiszter és Leszek Balczerovicz volt lengyel pénzügyminiszter vállaltak védnökséget. A konferencia céljául az "atlanti" eszme újjáélesztését és a közép-európai országokra való kiterjesztését jelölték meg a szervezők, akik ezzel a négy "visegrádi" állam - Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország - Európai Unióba és a NATO-ba való beintegrálódását kívánták elősegíteni. Az előkészítés már közel egy éve folyt, amikor most váratlan fordulat történt és annak következményeképp az idén szeptemberre tervezett "Budapest Konferencia" helyszínéül Prágát jelölték ki és időpontját 1996.
