Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-07-01 / 7-8. szám

18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. júl.- aug.--Mi ez?-A magyar nép 1848-49-es szabadságharcának emlékoszlopa. - Olyan kísérői voltak a vendégnek, akik nem feledték, hogy Berzsenyi Dániel szülőföldjén ringott a bölcsőjük.-Nagyon szép — jelentette ki Furceva asszony. Amiről pedig Hruscsov kedvence így nyilatkozott, vé­dettséget élvezett jóidőre. Akkor már ez az egyetlen tria­noni emlékmű állt az országban. Hruscsov aztán megbukott. Hoz is hamarosan ha­tározatot a járási tanács elnöke: "A nem kívánatos jelképet el kell tüntetni!" És ekkor Dani uraság földjén megmoz­dulnak az emberek. Vajda Lajos, Dala József, Kerék Lajos és a többiek. Az emlékkereszthez nyúlni? Azt már nem! A határozathozók visszahúzódtak, jobb időkre vár­va. Amikor magától omlik, amit ők bontanának. Hiszen láthatja bárki: meglazultak a bazaltkockák, elhanyatlik a kereszt magától is... Ám a tanú még kitart. Hetvenöt esztendővel 1920. június negyediké után ott állok előtte. Kosztolányi Dezsőt hallom az 1920-as esztendők­ből: "Jaj, hol az arcom? Jaj, hol a múltam? Jaj, hol az ágyam? Jaj, hol a sírom?" Egy túlélő előtt állok. Krinthy Frigyes Levelére gondolok, amelyet az 1920-as esztendőkben írt a fiához: "Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról — arról, hogy akinek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár és ezt: Erdély és ezt: Kárpátok - megfogod tudni mire gondoltam." (EZ a HÉT) * Trianonra emlékeztek Budapesten Március 15-e után újra megtöltötte a Szabadság tér déli felét a méltóságteljesen ünneplő tömeg. Június 4-én a Magyar Igazság és Élet Pártja a Magyar Út körök Mozga­lommal karöltve nagygyűlést rendezett a háromnegyed év­századdal ezelőtt aláírt Párizs környéki békediktátum em­lékére. A színpadi emelvény dekorációja az ünnepélyessé­gen túl - mint egy régi iskolai osztályteremben ~ okulást is szolgálta: a történelmi Magyarország hatalmas térkép­abrosza az elszakított vármegyék tarka foltjaival, mellette a híres "Magyar Hiszekegy", amelyen a két világháború kö­zötti nemzedék nevelkedett, A két transzparens előtt maga­sodó keresztfára pedig a magyarországot jelképező virág­koszorút feszítette föl a szögesdrót. Bessenyei Ferenc és Horváth Sándor után Raffay Ernő hadtörténész, majd a bécsi ügyvédasszony, Éva Maria Bárki szólt az egybegyült több tízezres hallgatósághoz. Ezu­tán a MIÉP elnöke, Csurka István mondott félórás be­szédet. Az író-politikus megvonta a trianoni békediktátum hét és fél évtizedes mérlegét, és világosan megfogalmazta, mit jelentenek ma Magyarországnak — és Európa egész térségének — e gyászos döntés következményei. A pontban 6 órakor felzúgó harangok az elszakí­tott területekre, az elrabolt magyar hazára: a Felvidékre, Kárpátaljára, a Délvidékre — Bácskára és a Bánságra -, a Muraközre, Őrvidékre és Erdélyre, a Székelyföldre emlé­keztettek. A magyar főváros Szabadságról elnevezett terén. * EMLÉKTÁBLÁK... ■ -T - % . ' - 'WHTVHnKMI KOSZORÚS FERENC V.K. EZREDES ÉS HŐS KATONÁI EMLÉKÉNEK, AKIK MEGAKADÁLYOZ­TÁK A BUDAPESTI ZSIDÓSÁG DEPORTÁLÁSÁT * Ez a plakett a Dohány utcában található, de nem a zsinagógán, hanem a szemben lévő ház falán. A felírat alig olvasható. Ezzel szemben a most restaurálás alatt álló zsi­nagóga falán egy hálaadó tábla van a hős szovjet hadsereg­nek, mely felszabadította a zsidóságot. Wallemberg, aki csak 100 ezer zsidót mentett meg, szobrot, emlékművet kapott, utcákat neveztek el róla. Ko­szorús Ferenc, aki Horthy parancsára megmentette az egész budapesti zsidóságot - mely abban az időben kb,300 ezer volt -, csak egy ilyen kisszerű emléktáblát kapott. Ide kívánkozik az a legújabb hír: a londoni West­minster negyed tanácsa területet adományozott arra a cél­ra, hogy azon szobrot emeljenek Raoul Wallenbergnek. * *Franciaország legtekintélyesebb napilapja, a Le Monde hosszú cikkben foglalkozik a magyar-szlovák alap- szerződéssel. Megállapítja, hogy a szlovákiai magyarok kö­rében nő a nyugtalanság, mert a szlovák nacionalisták el­lenzik az alapszerződés ratifikálását. *A kárpátaljai magyarságnak sürgős szüksége van magyar tanárokra és tanítókra, ezért helyi tanítóképző fel­állítását tervezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom