Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-07-01 / 7-8. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 1995. júl.- aug. teherbíróképességét és elősegíti a fejlődést. Szakértők szerint a jelenlegi törlesztési összeg csődbe taszítja az országot.- Ugorjunk most egy évet vissza az időben és foglald össze röviden, hogyan ítéled meg a kormány működését? A válasz pár pillanatig késett, mert ilyen hosszú időről valóban nem lehet kapásból véleményt mondani. Aztán rövid csend után újra hallottam a telefonban Varga László hangját: — Az 1994. májusi választás eredménye mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban meglepetést jelentett. Alaposabb vizsgálat után azonban ez a meglepetés eloszlik, mert nem történt más, mint a 40 éven át egyedül uralkodó párt megkapta hajdani, közel egy milliós tagsága többségének szavazatait. Magyarországon még nem a demokráciában egyenlő eséllyel küzdő pártok harcát láthatjuk, hiszen 40 évig csak egyetlen párt működhetett. Az ellenzék pártjai csak négy évvel ezelőtt jelenhettek meg a politikai porondon, ezért körülbelül még egy évtizedre van szükség hogy a pártok egyenlő eséllyel küzdhessenek A demokráciákban szokatlan módon a közel 53 százalékos többséget kapott MSZP nem merte egyedül vállalni a kormányzati felelősséget, hanem partnerül maga mellé vette a hatalom mámorától megszédült antikommu- nista SZDSZ-t. A furcsa összetételű koalíciós kormány működésének első szakaszában nem az országot érdeklő fontos gazdasági kérdésekkel foglalkozott, hanem hatalmának megerősítésére törekedett. Ezt szolgálta többek között az új önkormányzati törvény is, amellyel az MSZP és az SZDSZ elérte, hogy a polgármesterek törvényhozók is lehetnek: ez a két párt biztosította helyi hatalmát s ez lényegében az ország politikai megszállását jelentette.- Köztudott - vetettem közbe hogy a sajtó és az elektronikus hírközlés (közkeletű gyűjtőnéven: a média) majdnem százszázalékig a szabaddemokraták ellenőrzése alatt áll. Ezt hogyan használja ki a kormány? — A polgárok véleményét a kormány érdekeinek megfelelően befolyásolja a teljesen kézbentartott média. Hogy ezen a téren mennyire korlátlan a kormány hatalma, azt bizonyítja az is, hogy márciusban egyszerűen elrendelte a Tele- vizó alkalmazotti létszámának ezer fővel való csökkentését, amihez nem volt joga. Én a parlamentben kétszer is szóvá tettem, hogy ez a rendelet törvénytelen, mert a Televízió önálló intézmény, de Kósáné dr. Kovács Magda munkaügyi miniszter, aki az interpellációmra a kormány nevében válaszolt, kiállt a döntés jogossága mellett. Ezt követően május 25-én született meg az Alkotmánybíróság határozata, mely szerint a döntés alkotmányellenes, tehát semmis. Nem válik a televíziós munka javára, hogy az intézmény falain belül az elbocsátások miatt nagy pánik támadt, a munkatársak alkotó tevékenységre alkalmatlan légkörben dolgoznak Hozzá kell tennem, hogy az alkotmánybíróság határozata után sem csillapodott a zavar és a bizonytalanság sőt inkább növekedett.- Nemrég kezdte meg az országgyűlés a szlovákmagyar alapszerződés vitáját. Ha az alapszerződést törvénybe iktatja a Parlament - ami nem kérdéses, mert a többségi szavazatok felett rendelkező kormánynak érdeke a mielőbbi ratifikálás, hogy esélye legyen az Európai Unióba való felvételre --, kedvezően befolyásolhatja-e az a felvidéki magyarság életkörülményeit? Ehhez persze, tudom, az is szükséges, hogy a pozsonyi parlamentben is megszavazzák a ratifikálást, ami már nehezebb ügy, de tegyük föl, hogy ez is megtörténik.- A vita során június 7-én elmondtam a Parlamentben - jött a válasz Pestről --, hogy hazánk a szomszédaival és más országokkal is jó kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatokra törekszik Ez mindenki számára kölcsönös érdek, ami a térség békéjét és fejlődését szolgálja. Ebben a szellemben jött létre a magyar-szlovák alapszerződés is, aminek azokban van egy külön érdekessége. A szlovák kormány ugyanis a magyar nemzeti kisebbségre vonatkozóan olyan kötelezettségek teljesítését vállalta, amelyeket már régen teljesítenie kellett volna. Semmi új nincs a szerződésben, mert az abban foglaltak már szerepelnek egyrészt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenziókat érintő 1990. június 29-i dokumentumában, másrészt az ENSZ közgyűlés 1993. február 3-i AIRESI47/135. számú határozatában, ami a nemzeti, etnikai, nyelvi és vallási jogokra vonatkozik, továbbá az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének sokat vitatott 1201. sz. 119931 ajánlásában s ezek mind arra kötelezték a szlovák kormányt, hogy az ott élő magyarság gyakorolhassa az összes nemzeti kisebbségi jogokat. Mindez nem történt meg. Vajon milyen reményeink lehetnek arra, hogy a szlovákok most eleget tesznek az alapszerződésben vállalt kötelezettségeiknek?...- A szónoki kérdésre sajnos kevés meggyőződéssel tudnánk pozitív választ adni, dehát egyebet nem tehetünk, mint figyelemmel kísérjük a fejleményeket. Más vonatkozásban hogyan értékeled az alapszerződést?- A kisebbségi magyarság jogainak érvényesítése reményében a magyar kormány végleg lemondott a határok rendezéséről, holott elég lett volna megerősíteni a Helsinki Záróokmányban foglaltakat, amelyek kimondják, hogy az érdekelt országok, így Szlovákia és Magyarország is, tiszteletben tartják egymás területi épségét, erőszakot nem alkalmaznak, de a vitás kérdések békés megoldására nyitva hagyják az ajtót. Itt meg kellett jegyeznünk, hogy persze a szlovákok szerint a két ország között nem léteznek vitás határkérdések, mert ők jogosnak, sőt valamiféle történelmi igazságtételnek tartják a trianoni "rendezést" (aminek egyébként éppen most volt 75. évfordulója...) és jószántukból aligha ülnének tárgyalóasztalhoz. Egyéb kérdésekben pedig - mint láthatjuk a Duna körül évek óta zajló vitát - - mindig keresztül tudják vinni az akaratukat a magyar állásponttal és érdekekkel szemben. Varga László is egyetértett ezzel, majd még egy figyelemreméltó észrevételt fűzött az alapszerződéshez:- Az alapszerződéssel kapcsolatban számomra azért is érthetetlen a szlovák kormány magatartása - mondotta —, mert az őt megillető nemzeti kisebbségi jogok gyakorlásával nemcsak a magyarság élhetne teljes jogú polgárként Szlovákiában, de a magyarok kulturális, gazdasági és politikai munkája révén Szlovákia is erősödne, abból Szlovákia számára is haszon származnék És van ennek egy másik oldala is: 1994. július 8-án az akkor Bécsben ülésező Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet javasla
