Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-05-01 / 5. szám
1995. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 részletet tartalmaz. Ezeket az építési korszakokat és összefüggéseket kell a régész ásójának tisztázni. A szabályos alaprajzú, négy belsőtornyos várnak három fő része van; a domb fennsíkján álló, négyzetes alaprajzú szabályos épülettömb, a négy saroktornyos palota; a domb tövében a sziklákhoz épült várfal, amelynek három oldalán a fal elé ugró kettős tornyok állnak; s az ezenkívül húzódó üres árok, amely sajnos, ma már nagyrészt betömődött, és sok helyen be is épült. Bár a vár falából már sok elpusztult, a szabályos alaprajz megkönnyíti a tájékozódást s az ásatások következtében egyre áttekinthetőbbé válik a vár eredeti elrendezése. Az északi oldalról nyíló várkapun áthaladva szabályos négyszögalakú udvarba érünk, amelynek sarkain hatalmas, négyzetes tornyok állnak. A tornyokat egymás mellett sorakozó helyiségek kötik össze, és keresztezik az udvart a négy oldalon. A helyiségekbe - kettő kivételével - csak az udvarról lehet bejutni, egymásba nyíló ajtajuk nincsen. Az északi oldalon három helyiséget találunk és előttük egy széles kövezett felületet, amely az egykori nyitott, árkádos tornác helye. Az árkádokat hordó, hatszögletű pillérekből csak a lábazati részek maradtak meg. Ez a nyílt, szellős csarnok az udvar egyik legszebb építészeti részlete lehetett. Az előtte elhelyezett széles lépcső az emeletre vezetett. Az árkádos tornác és a mögötte levő helyiségek fölött, az északi szárny teljes szélességében, toronytól toronyig egyetlen hatalmas terem, a lovagterem helyezkedett el 26 m hosszúságban és 13 m szélességben. Ilyen nagyméretű terem ebből a korból még külföldön is ritkaság, s magyarországi várainkban eddig ez a legnagyobb. A keleti palotaszárnyban hat helyiség van. A középső a kápolna, amelynek sokszögű szentélye kinyúlik az épülettömbből. A szentélyt a kápolna hajójától diadalív választja el. A szentélyben az ülőfülkék nyomai még ma is láthatók. A déli szárnyban öt helyiség sorakozik egymás mellett. A falakon a boltozatok indítása még jól látható. Az északi szárny helyiségei az udvarnál alacsonyabban fekszenek. Ebbe a palotarészbe két helyen vezet le lépcső. Mint az összes földszintes helyiség, ezek az északi helyiségek is boltozottak voltak, csak mélyebb fekvésük miatt magasabb belső terük volt, mint a többieknek. A falcsonkjaikban követhető földszinti helyiségek fölött egykor emelet húzódott végig. A négy saroktoronyban is találunk helyiségeket, éspedig emeletenként egyet-egyet (4X4 m). Homlokzataikon hét sorban kinyúló gyámkövek láthatók. Ezeken nyugodott valaha a fából ácsolt, körbefutó védő folyosó. Az alsó védőfolyosó valaha az egész épülettömböt koszorúzta. Az őrség innen tarthatta szemmel a környéket. A délkeleti tornyon, a védőfolyosó alatt konzolokon nyugvó zárt árnyékszék van a falon. A palotaudvar délkeleti sarkában sziklába vágott, 2 m átmérőjű kutat találunk. Ennek mélysége 22 m körüli. A belső vár négytornyos, szabályos alaprajzú, s a feltárásokból előkerült faragott kövek alapján, továbbá az épületen még felfedezhető részletekből megállapítható, hogy a palota kiképzése eredetileg gótikus stílusú volt. Ez az építkezési mód I. Lajos korának felel meg. A későbbi időkben csak néhány ablakot alakíthattak át és az emeleti helyiségek újraboltozását végezhették. Valószínű, hogy a palotának voltak reneszánsz részletei is. Ezek azonban nem befolyásolták az építészeti szerkezetet, inkább csak díszítő szerepük volt (párkányok, nyíláskeretek stb.). Okleveles adatainkból tudjuk, hogy 1477-ben itt dolgozott Mátyás király megbízásából István kassai kőfaragó és szobrászmester. A megtalált szép reneszánsz faragványok valószínűleg az ő nevéhez fűzhetők. Mindenesetre Mátyás király sokszor megfordult Diósgyőrben, és felesége udvart is tartott itt. Ezért feltételezhető, hogy a palota szépítéséről és megerősítéséről is gondoskodott. Az ő idejében bővítették ki a külső várfalövet a mai méretekre, és a quader- burkolatos ikertornyokat is akkor építették. Ezeken ugyanis azonos kőfaragó munka jelei láthatók. Ezek egyidőben készülhettek a négy vártorony legfelsőbb emeleteivel, amelyekről viszont tudjuk, hogy Mátyás király építtette őket magasabbra. A XVI. század első felében a középkori vár újabb védőműveket kapott. Ekkor épülhetett a délkeleti torony előtt elhelyezett, tekintélyes méretű rondella és a palota északnyugati sarka előtt kiképzett ötszögű védőmű, amelyen ágyukat helyeztek el. Ez a védőmű még nem nevezhető szabályos olasz bástyának, hanem annak sokszögű elődje, s az itt talált kút kávájának felirata alapján építése Balassa Zsigmond nevéhez fűződik 1539 körül. Valószínűleg a törökök előretörése miatt vált szükségessé az építése. Mint egyik legjelentősebb és méreteiben is legtekintélyesebb középkori műemlékünk, a kirándulások kedvelt célja lett. Séta a várhoz: Az autóbusz megállótól és a villamos végállomásától kb. 4-5 perc alatt a várhoz sétálhatunk. Először átmegyünk a Szinva hídján, majd a patak partján egészen a Vár utcáig gyalogolunk. Itt jobbra fordulunk, és a szép, gesztenyefákkal szegélyezett úton folytatjuk a sétát. Hamarosan kibontakozik előttünk a négytornyú diósgyőri vár, teljes szépségében és nagyságában. A diósgyőri vár délkeleti tornya - az avasi kilátó után - a legszebb panorámával csábítja a városba érkező túristákat. Igaz ugyan, hogy a látogatónak több mint száz lépcsőfokot kell leküzdenie, amíg feljut a torony terasszára, de a csodálatosan szép körkép megéri a fáradságot. A 8-9 emeletes ház magasságának megfelelő toronyteraszról északra a vár tornyai és a hatalmas rondella látszik, majd mögötte a Szinva-völgy jellegzetes, kisvárosias és falusias házaival. A háttérben szinte díszletszerűen emelkedik a Barát-hegy (250-260 m-es) és a Nagy-Bakos rög (334 m). Gyönyörű szőlőskertek díszítik a Barát-hegy déli meredek lejtőit. Tetejét pedig gyümölcsösök koronázzák. Keleten a Szinva-völgyben a hosszan elnyúló város jól elkülönülő negyedei látszanak. Lent, a vár alatt jellegzetes falusi házak, hangulatos utcák sorakoznak. Távolabb kertes-villás lakónegyed, majd a modern lakótelep látszik toronyházaival. Legmagasabb épület a 15 emeletes toronyház, tőle északra pedig a csillagvizsgáló. Dél felé a Bányabükk fenyőivel és tölgyerdővel borított mészkővonulata látszik. Nyugaton Diósgyőr-Tapolca strandfürdője, a Szinva-völgy elkeskenyedő része (régi falusias házaival és új, modern kertes lakóteleppel) és a Bükk legszebb tájrészletei gyönyörködtetik a nézőt.
