Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-05-01 / 5. szám
1995. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19- De őket valaki felbujtotta és a börtönben ráadásul, a nyomozó szervek orra előtt. Nem gyanakszik valakire, valakikre?- Ami fura, hogy azokban az ellenem tett tanúvallomásokban, rólam olyan információk is voltak, melyeket csak a rendőrségtől lehet beszerezni. A másik, hogy a kihallgatás idején megtudtam, a rendőrség azért is gyanakodott rám, mert a gyilkosság napján, harmincöt évvel előbb - 1957. február 27- én - egy Szarka Gyula nevezetű százados csapatával - éjszaka - körbefogta nagyapám házát és elhurcoltatta. Hetvenkét órán át verték. Belehalt. Ezek szerint a rendőrség regénybe illő rituális gyilkosságra gyanakodott. De miért nem az apámat gyanúsították?- A fő érv mégis az ön ellen tett három tanúvallomás volt. Mennyit, mit ígérhettek a három romának azért, hogy vállalják a kettős rablógyilkosságot, csak hogy Horx áth Sándor börtönbe kerüljön.- Szerintem a kisgazdapárti Horváthok lejáratásáról, befe- ketítéséről lehet szó. Biztosan állt valamilyen hatalom a hátuk mögött. Dabason a „kommunista maffiának" fontos, vagy annak vélt tagjai élnek és politizálnak. A Kádár-rendszerben is ugyancsak hulltak rám a vörös csillag repeszda- rabjai. Elég sűrűn. S ez ma is folytatódik. Hogy a dabasi kisgazdapárti Horváthék kálváriája mögött milyen álnok erők és hatalmak húzódnak meg, azt csak sejteni lehet. A nyomozás egy ilyen esetben már a rendőrség, illetve az igazságszolgáltatás dolga lenne. Ha volna. /Magyar Fórum/ Bágyi Bencze Jakab Budapestről érkezett hír szerint Kubinyi Ferenc újságíró, több sikeres könyv szerzőja szívrohamban váratlanul meghalt. Kubinyi Ferenc a magyarországi rendszer- váltás óta céljának tekintette, hogy leleplezze azokat, akik a kommunizmus évei alatt vezető állásokban voltak, bűnöket követtek el, de sohasem érte el őket a megérdemelt büntetés. Különösen az olyan ügyeskedők múltját firtatta előszeretettel, akiknek a pártállami időkből sikerült magukat átmenteniük az új rendbe és továbbra is vezető szerepet vittek a közéletben. Ezek közül többen beperelték Kubinyi Ferencet, egyebek közt bírói úton követelt magának elégtételt Király Béla is, aki — noha köztudott, hogy Kubinyi csak a színtiszta igazat írta róla — rejtélyes úton-mó- don végül is megnyerte a pert. Ez és más bíróságokon elszenvedett kudarcok lelkileg nagyon megviselték Kubinyit és mindez siettette hirtelen halálát. Kubinyi több sikeres kötete foglalkozott a hírhedt Katonapolitika módszereivel, legutóbb pedig "Vaskorona" címmel Horn gyula életrajzát írta meg. * Belgrádi otthonában április 20-án elhunyt Milovan Gyilasz, a háború utáni jugoszláv politikai élet egyik legérdekesebb alakja, Titó egykori harcostársa, majd ellenfele, aki a kommunizmust bíráló és leleplező úttörő könyvével nagy szolgálatot tett a világnak. Gyilasz 83 éves kort ért el s ezalatt többízben ült börtönben, egyebek közt 1956 után is, amikor a magyar forradalom dicsérete miatt tartóztatták le és ítélték el. A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE JELENTI hogy tizenhat éven keresztül tagja, tíz év óta pedig alelnöke GYIMESI GYULA író, római katolikus lelkipásztor 82 éves korában elhunyt. Gyimesi Gyula az emigrációs irodalmi élet haláláig fáradhatatlan munkása és kiemelkedő alakja 1913-ban született Budapesten, majd szüleivel Kolozsvárra került, ahol gyermekkorát töltötte, de ezek az évek egész életére meghatározták Erdély iránti érzéseit. Nem sokkal a trianoni döntés után a család visszaköltözött Budapestre, ahol középiskoláit végezte, majd vonzódást érezve a papi hivatás iránt, az esztergomi hittudományi főiskolán folytatta tanulmányait. Később két évet töltött az innsbrucki egyetemen. Áldozópappá 1936-ban szentelték. Különböző lelkipásztori és hittanári beosztás után az érseki papnevelő intézet lelki igazgatója, majd a hit- tudományi főiskola tanára lett, ahol magyar irodalomtörténetet és misztikát adott elő. Az 56-os forradalom után nyugatra menekült és kezdetben Ausztriában élt, majd 1971-ben Kanadába települt át. Első írásai a harmincas évek végén jelentek meg Magyarországon, főképp az irodalom történet, a hitvédelem és a lélektan körébe tartozó témákról. Irodalmi működése később más tárgykörökre is kiterjedt és Kanadába érkezése után sikerrel próbálkozott szépirodalommal is. Főleg elbeszéléseket irt és ezek gyakran jelentek meg az emigrációs lapok, elsősorban a Katolikus Magyarok Vasárnapja és a torontói Magyar Élet hasábjain. írásai helyet kaptak a Kanadai Magyar írók Szövetségének két antológiájában is. Ezek alapján a Kanadai Magyar írószövetség meghívta tagjai közé, majd később éveken át a Szövetség elnöki tisztét is betöltötte. A Szabad Magyar Újságírók Szövetségének 1979-ben lett tagja, 1985-ben pedig a Szövetség kanadai alel- nökévé választották. E minőségben rendkívül aktívan vett részt a Szövetség munkájában és évről-évre ott volt a Szövetség clevelandi gyűlésein, ahol mindig volt mondanivalója a tagság számára. Tagja volt a clevelandi Árpád Akadémia irodalmi főosztályának és egyik elbeszélését 1978- ban bronz Árpád éremmel tüntette ki a clevelandi Magyar Társaság. Gyimesi Gyulával egy igaz ember és a magyar toll mestere távozott körünkből, nagy űrt hagyva maga után. Nyugodjék békében! Emlékét mindig őrizni fogja: A Szabad Magyar Újságírók Szövetsége.
