Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-05-01 / 5. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. május képtelenek feldolgozni azt a tényt, hogy más országok testéből kiszakított területeken jöttek létre. Ideológiákat és verziókat agyainak ki azóta is, hogy bizonyítsák nemlétező több száz, vagy ezeréves államiságukat A trianoni dekrétum túl a mérhetetlen igazságtalanságán, megpróbált valamilyen kisebbségi jogokat biztosítani az elcsatolt területeken élő magyarságnak. Ezeket a jogokat az akkori /és a mostani/ kormányok figyelmen kívül hagyták és Franciaország valamint Anglia szemet húnyt efölött. Az első világháborút lezáró és egyes nemzeteket mélységesen megalázó békeszerződés már csírájában magán viselte a második válágháború lehetőségét. Hitler hatalomra jutásával az események felgyorsultak. Az ország két lehetőség előtt állt. Vagy elfogadja a nemzetközileg garantált határmódosítást és ezzel törvényesen hozzájut jogos területeinek egy részéhez, vagy valamilyen semlegességbe menekül, és ezáltal megpróbál kimaradni a következő világégésből. Az első esetben, melyet végül is az akkori kormány választott a visszakapott területekért cserébe, el kellett fogadnia Németország szövetségét, mely óhatatlanul háborúba sodorta az országot. A másik esetben, az a bizonyos semlegesség /mely geopolitikai helyzetünknél fogva kivitelezhetetlen/ azzal járt volna, hogy Magyarország megszállására legkésőbb 1940-ben sor kerül. Ebben az esetben az ország elveszti nemzeti identitását, és ez lényegesen több veszteséggel járt volna. Arról nem is beszélve, ki garantálta volna, hogy szomszédaink ezt a semlegességet tiszteletben tartják. Nagy valószínűség szerint ha Magyarországot ilyen formában szállják meg a németek, ma már a zsidóság nem tényező itt a Kárpátmedencében. Ezt azért érdemes kihangsúlyozni, mert pont a zsidóság érvel azzal, hogy szerencsésebb lett volna a semlegesség. A második világháborút lezáró párizsi szerződés, a határokat az 1920-ban Trianonban meghatározott helyen húzta meg, illetve hagyta jóvá. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert maga a szovjet diktátor Sztálin sem ragaszkodott ehhez a határhoz és valami engedményre képes lett volna hazánk javára. Osztotta véleményét a két nagyhatalom, Anglia és az Egyesült Államok is. Sztálin esetében arról volt szó, hogy a körülöttünk lévő államok mohósága már a szovjet diktátort is elgondolkoztatta. Ezekután meglepő volt, hogy a magyar küldöttséget vezető Gerő Ernő minden szívfájdalom nélkül lemondott a felkínált lehetőségről. Néhány történész ezt ma úgy látja, hogy mindezt bosszúból tette, mivel fajtája, a zsidóság nagy veszteséget szenvedett a háború alatt. Egyszer majd, ha lesz objektív történelemírás, el kell majd dönteni a zsidóság történelmi szerepét e vonatkozásban is, hazánk történelmének ilyen irányú fordulatában. Visszatérve Trianonra, ez az ország azóta sem tudta és talán nem is tudja kiheverni ennek sokkját. Még akkor sem, ha Horn Gyula és csapata alapszerződést írt alá - jól-rosszul előkészítve -, Szlovákiával. Még akkor sem, ha Románia hasonló szerződés után ácsingózik. Nem is heverheti ki, mivel naponta jönnek a szomorú hírek, hogy a volt Jugoszlávia területén több tízezer magyar vált földönfutóvá. Arról is vannak hírek, hogy a szerb hadseregbe besorozott magyar katonát arra kényszerítik, hogy a horvát hadseregbe behívott szintén magyar testvérét gyilkolja. Olyan hírek jönnek Romániából, hogy a Székelyföld felett naponta katonai helikopterek zúgnak el, hogy félelmet keltsenek. A kolozsvári polgármester, mintegy etnikai tisztogatás keretein belül a város szívéből ki akarja telepíteni a magyarokat. Március 15-én Romániában egy olyan hisztériakeltés volt, mely könnyen egy új marosvásárhelyi vérengzéshez vezethetett volna. A román kormányban jelen vannak azok az erők, melyek nyíltan hangoztatják, hogy a magyar kisebbségtől egyszer s mindenkorra meg kell szabadulni, hogy ezáltal nemzetállammá váljon Románia. Az egészben az a groteszk, hogy ennek a pártnak a jelenléte biztosítja csak a román kormány fennmaradását. Jó lenne Szlovákiával kapcsolatban valami biztatóbbat írni. Talán azt, hogy az ott élők nagy örömére magyar egyetem nyílt. Vagy arról beszámolni, hogy a magyar nyelvű iskolákat nem fenyegeti veszély. Jó lenne írni kollektív jogokról, kulturális autonómiáról, európai mércével mért kisebbségi jogokról. Jó lenne írni, de nem tehetem, mert ilyenek nincsenek. Szomszédaink mindent elkövetnek, hogy Trianonról elvonják a világ figyelmét, miközben folyamatosan úgy cselekednek, hogy Trianont ne tudjuk mi magyarok elfelejteni. Nem kell ehhez más, csak odafigyelni a határon túliak jajkiáltásaira. Ez pedig minden tisztességes magyart elkeserít, idehaza és távol a hazától. Ezért ez a 75 éves évforduló egy nemzet gyásza Magyarországon. Minden zenekedvelő magyarnak ajánljuk STIRLINGNÉ TÁRCZYKOVÁCS ERZSÉBET Árpád-aranyérmes mezzoszoprán énekművésznő hanglemezeit és kazáttáit. Az ár darabonként 12 dollár portóval. Megrendelhetők: 4301 Columbia Pike, apt. 729. Arlington, VA 22204. Tel. 703-553-0473 GÁBLER ANTAL: KATONÁKRA EMLÉKEZÜNK Isonzó, Doberdó - olasz égbolt És hősök városa Budapest, Május végén hársfák alatt: ma Térzene szól, ha leszáll az est. Katonák jönnek süni sorban, Mellükön teli - kitüntetés Anyák szólnak, fiú rohan S megindul lassan az ünneplés. Fegyver csillog - néma fohász, Öreg honvéd nyújtja a kezét: Már ideért a doni-század, S kard díszíti a Hősök terét.
