Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-05-01 / 5. szám

6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. május ismételgeti mint hivatkozási alapot, mint az eredmények csúcsát, de egyetlen újság, tévé- vagy rádióállomás sem is­mertette február 1-je óta a tartalmát. így még az alapszer­ződés elleni tiltakozó ellenzék sem figyelhetett fel arra, hogy az 1201. számú ET-ajánlás mindvégig úgy fogalmaz, hogy a "nemzeti kisebbséghez tartozó személy" vagy sze­mélyek... Ez azt jelenti, hogy semmiféle kollektív jogról nincs szó, enélfogva pedig semmiféle csoportérdek - nem szólva a nemzetérdekről - szóba sem jöhet, annak képvise­letére nincs jogi alap, még akkor sem, ha netán valamely szomszédunk saját országa törvényei közé iktatja azt. De ilyesmiről persze szó sincs. Olyannyira nincs, hogy a szlo­vákok éppen eme elhíresűlt 1201-es alapján kezdik meg az ún. alternatív iskolák létesítését, vagyis az utolsó szín­magyar tanítási nyelvű iskolák felszámolását. Ezekben csak magyar nyelvet oktathatnak majd, de nem magyar nyelven a tantárgyakat. Meciar szerint ugyanis az 1201-es erre lehető­séget ad, hiszen előírja, hogy a nemzeti kisebbségeknek is ismerniük kell az adott ország hivatalos nyelvét. De lehetőséget ad a szlovák értelmezés szerint arra is, hogy tetszésük szerint átrajzolják közigazgatási határaikat, amelynek befejeztével egyetlen olyan megye vagy járás sem lesz Szlovákiában, ahol a magyarok többségben lesznek, netán meghaladják a 10 százalékos arányt. Ha pedig nem haladja meg, semmi sem jár nekik, még a "nemzeti kisebb­séghez tartozó személy" jogán sem. A magyar félnek minden ellenzéki és felvidéki magyar kérés-követelés ellenére sem fordult meg a fejében, vagy bátorsága nem volt, hogy a hírhedt Benes-féle doku­mentum semmisségének kimondását, eltörlését kérje a szlovákoktól. Azt, amelyben nemcsak a németeket, de a magyarokat is kollektív bűnösnek nyilvánították, amelynek érvényessége miatt, sem német, sem magyar semmijét nem kaphatja vissza, amit a csehek és szlovákok elraboltak tőle, de semmiféle kárpótlás sem illeti meg. A Benes dekrétum érvényben van. Vagyis kollektív bűnösség létezik a szom­szédunknál, de kollektív jogok nem léteznek. Ők mégis Európába mennek... Hornék tehát eladták az ősmagyar Felvidéket, több mint hatszázezer magyar őslakosával együtt. Nem túl nagy vigasz, hogy az Antall-kormány hazaárulásához mérten, amely "precedenst teremtett" Kárpátalja örök időkre szóló eladásával, emezek "mindössze" tíz évre kötöt­ték meg a nemzetárulási szerződést a sosem volt Szlovákiá­val. Ha egyik fél sem szólal fel egy évvel a szerződés lejárta előtt, az mindig meghosszabbodik egy-egy évvel, igy, ha a liberálbolsevikok hatalmon maradnak, akár "örökös barát­sági és együttműködési szerződés" is lehet belőle. Még sze­rencse, hogy a románok Európa ajánlását is túlzásnak tartva, nem voltak hajlandók ilyen szerződés aláírására sem. Ez persze nem véletlen! Ha aláírják velünk a határok sérthetetlenségét és annak örökös voltát, hogyan is lesz akkor Nagy-Románia?... A szlovákok eddig mégcsak a határfolyónkat terelték el, megsértve ezzel minden nem­zetközi szerződést és egyezményt, de legfőképp megsértve hazánk szuverénitását. (Ez bizony háborús ok, persze nem egy olyan országban, ahol annyira leépítették a honvédel­met, hogy még egy várost sem képes megvédeni, nem egy ország szuverénitását! S ahol önként mondanak le minden­ről, ami magyar!) A románok viszont nem mondanak le, és sohasem fognak lemondani arról, hogy határuk a Tisza legyen. S amig ezt el nem érik, minden szerződés nélkül is pusztíthatják a magyart! KÖNYVSZEMLE "Az ember azt gondolná: a GONOSZ eszközei beha­tároltak, mégis több jelből arra lehet következtetni, hogy NEM” - írja Szörényi Levente Stolmár G. Ilona: A DABAS- SÁRI "ISKOLAPÉLDA" — Küzdelem egy katolikus iskoláért című könyvének ajánlásában. S valóban, Dabas-Sári foga­lom lett Magyarországon az egyházi iskolák visszaszerzé­séért vívott harcban. A kisvárosi önkormányzat megszavazta, hogy kato­likus iskola nyíljék a sári általános iskolában, mert a szülők 74 százaléka ezt óhajtotta. A három községből kommunista módszerrel összetákolt városban több általános iskola van, lett volna hely a hitetleneknek is, a botrány mégis túlnőtt az országhatárokon, Sári község szlovák többségű lévén, nemzetiségi ügyet is gyártottak belőle. Az ateista-bolsevik- liberális szülők - a Fidesz, az SZDSZ és az MSZMP bújto- gatására és segítségével - el akarták törölni a föld színéről az egyházi iskolát. Nem riadtak vissza garázda cselekmé­nyektől, Pásztor Győző kanonok-plébános, majd később is­kolaigazgató és a tanárok életveszélyes fenyegetésétől, tö­rés-zúzástól sem. Tehették: a liberálbolsevik sajtó velük volt, s szinte naponta hazudott a Dabas-Sáriban történtek­ről. A Szent János Katolikus Iskola mégis működik - ha sok-sok gonddal küszködve is. Fennállásának első év­fordulójára - és egyben a névadó Nepomuki Szent János ünnepére - jelent meg az a kötet, amely mintegy 4000 oldalnyi dokumentumot, újságcikket, névtelen levelet és nyilatkozatot dolgozott fel, tárgyszerűen, mert összehason­lítja a valós történéseket az azokról megjelent hazugságok­kal. Tökéletes képet ad a mai Magyarországról, s az elrab­lóit egyházi javak visszaszerzésének rettenetes körülmé­nyeiről. Stolmár G. Ilona, A Dabas-Sári”iskolapélda" című könyve megrendelhető az alábbi címen: 16 Dorsey St., Bridgeville, PA 15017. Ára 13 dollár, portóval. (A könyv bevételéről a szerző lemondott a katolikus iskola javára, így minden megrendelt az állami támogatástól megfosztott egyházi iskolát támogatja a vásárló.) Ugyanott megrendelhető a szerző önéletrajzi regénye is, Az asszony, a halál és a szeretet című, ugyancsak a fenti áron. A kettő együtt 24 dollár, portóval. A szerző kérésre szívesen dedikálja a könyveket. TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom