Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-03-01 / 3. szám

1994. március AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 25 rendkívül sokat szenvedett Veszprémből elmenekült káp­talan részére engedélyezze Egerszegen erődítmény építését. A király Buda eleste után Zala megyének adott utasítást Egerszeg erősítésére. 1541 után a középkori püspöki ház körül megépítették a palánkvárat, később magát a várost is bástyákkal, rondellákkal erősített palánkfallal, árokkal és sánccal vették körül. 1600 után, amikor Kanizsa török kézre került, Egerszeg vára lett a dél-dunántúli, a Dráva és Balaton közötti főkapitányság vicegenerálisának székhelye. A Rába-Balaton-Dráva között létesített végvárrendszer helyettes parancsnoka itt székelt, innen irányította a mögöttes országrész katonai védelmét. A törökök csak egyszer tudták elfoglalni, 1664-ben a szentgotthárdi csata­térre vonuló nagyvezér hada felgyújtotta. Újjáépítését azonnal megkezdték. A vár 1702-ig állt, ekkor a bécsi hadi­tanács rendeletére lerombolták. Séta a városban A vasútállomásról a Bajcsy-Zsilinszky térre lépünk ki, és jobbra indulunk el a Dózsa-ligetig. Ennek baloldalán, a Zrínyi Miklós úton folytatjuk sétánkat a Csányi térre. Itt áll a szabadságharc vértanújának, Csánvi Lászlónak a szob­ra, Istók János alkotása. A szoborcsoporttól balra a Kál­vária-templomhoz megyünk. Az 1756-ban épült barokk kápolna megtekintése után térjünk vissza a Csányi térre, ahonnan ismét balra, a Kossuth Lajos úton jutunk a városközpontba. A Széchenyi téren találjuk az un. Kvártély házat. 1765 és 77 között épült, katonák részére. Innen az elnevezés. A bíróságok felállításakor ideköltözött át a Megyeháza. A közeli téren emelkedik a plébánia templom, amelyet a XVIII. század derekán építettek Tiethath József tervei szerint. Belső falait Cimball János értékes freskói díszítik. Figyelmet éedemel a téren álló Szentháromság szobor is, amely szintén az 1700-as évekből való. A temp­lom után jobbra hajlik az út. Ha nem követjük a kanyart, akkor egy kedves kis parkhoz, a Várkörhöz érünk. Itt állt valamikor Egerszeg híres végvára, ma azonban hiába keres­sük. Helyén a Régi Vármegyeház vagy Törvényház áll. Ez az épület is mozaikszeme történelmünknek. Itt mondta el Deák híres reformbeszédét a közteherviselésről, valamint itt játszódott le az a követválasztás, amelyet Deák nyert meg Forintos Györggyel szemben. Ezt örökítette meg Jókai Kárpáti Zoltán című regényéban. Ennek emlékét hirdeti a parkban emelt Deák-szobor, Vay Miklós alkotása. Az épületet 1730-32-ben Allio Ferenc tervei alapján építették. A tér nyugati végén levő modern épületben a megyei könyvtárat helyezték el. Ezzel végére értünk a dunántúli várak ismerte­tésének. Következő számunkkal elkezdjük az észak-ma­gyarországi és az alföldi várak ismertetését. * * Csányi László, politikus. Csányon születet 1790- ben. A szabadságharc idején Kossuth odaadó híveként a legkritikusabb helyekre küldték. Megszervezte a nem­zetőrség és népfelkelés fegyverbe állítását, kiképzését, utánpótlását. A Szemere-kormányban közlekedési minisz­ter. Haynau, 1849. október 10-én, Pesten felakasztatta. Veszprémből Győrbe vezető út mattén, festői környezetben fekszik hazánk egyik legromantikusabb várromja. MAGYAROK A NAGYVILÁGBAN...- "Zúg az erdő" a sivatagban ­Angol barátaimmal a "Hilton Khartoum"-ba men­tünk vacsorázni. Ha a budapesti Hiltont a világ legszebb fekvésű szállodájának tartják - akkor ez, a Kék- és Fehér Nílus találkozásánál, félig a sivatagban álló kolosszus, sem­milyen elismerő jelzőre sem tarthat igényt. Az étteremben cigányzene szólt. Nem lepett meg, mert a fiatal Hilton egykori feleségének, Gábor Zsazsának kívánságára a világ összes Hiltonjában a cigányzene szinte kötelező. Három cigány életunt arccal, lélektelenül huzigálta a vonót, a devlába kívánva a sivatagba szóló szerződésüket. Barátaim - tudván magyar származásomat -, meg­kérdeztek: "Mond nem tudsz véletlenül egy varázsigét, amitől halottaiból feltámadna a zenekar?" Véletlenül tudtam! Odamentem a cigányokhoz és halkan súgtam: "Zúg az erdő, zúg a nádas..." Először nem akartak hinni a fülüknek: magyar szót hallanak-e, vagy csak álmodnak? De aztán szemük kitágult, arcukról szinte földöntúli öröm sugárzott...majd halkan és csodálatosan... úgy szólalt meg kedvenc nótám a Nílus partján, ahogyan soha, sehol nem hallottam... Ismét körülvettek barátaim: "Áruld el már a varázsigét, amitől nemcsak feltá­madt, de veled együtt sírt is a zenekar...és te átölelted ezeket a vadidegen embereket...Érthetetlen..." Nem válaszoltam. Hiszen az erdő Angliában is, a nádas itt lent a Nílus partján is zúg... De a varázsige éppen azért varázsige, hogy csak a kiválasztottak érthessék meg... Azok, akik a Duna-Tisza táján születtek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom