Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
1994. február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 21 — Antikrisztusok V an az úgy, hogy az ember csak áll, és gondolkozik egyes társai cselekedetein, és az Istennek sem találja tetteik mozgatórugóját, pedig az bizonyára nagyon kézenfekvő. Csakhogy, ha sejti is ennek mibenlétét, elhessegeti magától a gondolatot, és eltölti a végtelen szomorúság annak láttán, hogy az ember az egyetlen olyan állat, mely saját fészkébe is képes belerondítani. Történt, hogy amikor evidenssé vált szeptemberben Románia felvétele az Európa Tanácsba, az RMDSZ (és nem egyes személyek, hanem a kétmillió erdélyi magyarság nevében a szövetség vezetősége, platformra való tekintet nélkül) egy igen jól dokumentált, kimerítő elemzésből desztillált Memorandumban jelezte az egyesült európai fórumnak: melyek a magyar kisebbség legégetőbb gondjai, melyek mindenképpen megoldásra várnak: akkor is, ha Románia tagja lesz a tanácsnak, akkor is, ha kívülmarad. A Memorandum tehát nem azt követelte, hogy ne vegyék fel az ET-be országunkat, hanem jelezte, hogy ET-tagként Romániának milyen kötelezettségei lesznek, ha valóban hajlandó lenne betartani a demokratikus játékszabályokat. Akkor — szeptemberben — hallottunk arról, hogy Hajdú Győző az Együtt—Impreuná című, havonta megjelenő lapjának egy különkiadását arra áldozta, hogy angol, román, magyar nyelven anti- memorandumot jelentessen meg, és ez állítólag az RMDSZ-beadvánnyal egy időben el is jutott az Európa Tanács illetékeseihez. A Hajdú Győző-féle lap Erdélyben nemigen terjed, nincs rá igény. Viszont a marosvásárhelyi könyvtárban, ahol nem lehet megtalálni például az Erdélyi Naplót, mert a vátrás igazgató nem fizetett elő rá, az Együtt— Impreuná díszhelyre kipakolva kínálja magát az olvasóknak. A különkiadás egyetlen írása az antimemoran- dum. Ebben többek között az áll, hogy az RMDSZ-beadvány szerkesztői egytől egyig szélsőséges egyének, és a Memorandum „teljes joggal váltotta ki a román Parlament mindkét háza egybehangzó tiltakozását, valamint az ország lakossága abszolút többségének a felháborodását". A nemzetféltő aláírók szerint a Memorandum „szélsőséges támadás közös hazánk, Románia ellen. Megengedhetetlen, alkotmányellenes tett... Az RMDSZ sorozatosan megalapozatlan követelésekkel, diverziós akciókkal jelentkezik, melyek gyűlöletet szítanak". Ilyenformán ez az antimemorandutn akár feljelentésnek is tekinthető, szerkesztői még a múlt rendszerből hozták gyakorlatukat. Szerintük rengeteg romániai magyar ember nem ért egyet az RMDSZ megfogalmazta követelésekkel, mert a szövetség megfosztja a romániai magyarságot a demokratikus pluralizmustól és a totalitarizmus egyetlen pártja mintájára diktatórikus módszerekkel működik. Persze a szöveg alkotói elfeledkeznek arról, hogy Romániában van magyar kereszténydemokrata és kisgazdapárt, s nem azért nincs tagságuk, mert valaki megtiltja, hogy a magyarok ezekhez csatlakozzanak, hanem mert a magyarság úgy érzi: azonosak az érdekeik, s egyelőre a jogok kivívása fontosabb a politikai hovatartozásnál. Az antimemorandum magyar aláírói: Antal András újságíró, Antal Carmen egyetemista, Ádám Erzsébet színművésznő, dr. Élthes László orvos, Kelemen József mérnök, a petrozsényi bányagép- gyár vezérigazgatója, Nagy Sándor, Hargita megye kormány által kinevezett alprefektusa, László Károly-Ervin újságíró, Várdai Ferenc újságíró. A beadvány szerint ezek a személyek nem értenek egyet azzal, hogy Erdélyben magyar iskolák legyenek; hogy a többségben magyarok lakta megyékben a törvényszéken a vádlott magyarul védekezhessen; hogy e helységekben ki legyenek írva magyarul is az utca-, intézménynevek ... Mert ilyesmiket kért a romániai magyarság számára az RMDSZ. Máthé Éva Marosvásárhely ________________________r HÍREK INNEN, ONNAN **Január 10-től öt százalékkal emelték a marhahús nagykereskedői árát. Egyenlőre a sertéshús árát nem emelték, de az élősertéspiacon már enyhe áremelkedés tapasztalható. **A szombathelyi BPW-Rába KFT-nél bevezették a négynapos munkahetet. Kevés a megrendelés és a létszámcsökkentés helyett a négynapos munkahét mellett döntöttek. * ‘Kinyitották Siófoknál a Sió-zsilipet s egy hét alatt 20 millió köbméter vizet csapoltak le a Balatonból a veszélyesen megnőtt vizszíntje miatt.
