Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-02-01 / 2. szám

1994. február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 19 Szükség van erős rendőrségre Beszélgetés Józsa Fábián államtitkárral Még fontos törvények elfogadása vár a T. Házra. Ezek egyike a rendőrségi törvény, amelyre valóban égetően szükség lenne Igen ám, de kétharma­dos törvényről van szó, így az ellenzék megakadályozhatja megalkotását! Hónapok óta zajlik a hatpárti egyeztetés, amelyen a Belügymi­nisztérium részéről Józsa Fábián poli­tikai államtitkár vesz részt. Tőle először arról érdeklődtünk, milyen társadalmi közegben várjuk a rendőrségi törvényt, milyen ma hazánk közbiztonsági állapota. — A rendszerváltozással Magyarországon a közbiztonság drámai mértékben romlott, úgy is fogalmazhatnék; ez a változás keserű hozadéka volt. Hozzájárult mindehhez az, hogy az előzőekhez képest kiterjedtek a szabadságjogok, teljesen átalakult a jogrend­szer, s átmeneti jogbizonytalanság kelet­kezett például a gazdaság területén. Ehhez hozzá kell tenni: a rendőrség lojális volt az előző rendszerhez, s 1990 után meglazultak szervezeti-irányítási viszonyai. Ráadásul a Magyarországra érkező külföldiek száma megsokszorozódott, s a migráció célorszá­gává váltunk. Felbukkant a szervezett bűnözés is — korábban hazánkban ilyen nem volt. Növekedett a fegyverrel elkö­vetett, erőszakos bűncselekmények száma, a speciális, ázsiai típusú leszámolások, bűnelkövetések előfordulása, a kábítószerrel való visszaélés. — A szüleid magyar demokráciának tehát hatalmas kihívásokkal kellett szem­benéznie! — így van. De hozzáteszem; a fejlett demokráciáknak is a bűnözés a legfőbb ellensége. Szerte a világon nő a potenciális fenyegetettség a bűnözés oldaláról, s vissza­szorításához megfelelő jogi feltételrendszer kell! A magyar kormány, a Belügymi­nisztérium az elmúlt három és fel évben keményen dolgozott ezen, s nem is ered­ménytelenül. Az említett okok miatt 1989 és ’91 között az ismertté vált bűncselek­mények száma megduplázódott. Ezt a ten­denciát 1992-ben megtörtük, s 1993-ban fjedig számottevően csökkent ez a szám. Természetesen így sem ülhetünk a babérokon, s további erőfeszítésekre van szükség a bűnözés elleni harcban. Ehhez kell megteremteni a szükséges jogi feltétel- rendszert. Bátran állítom: a kormány által a Parlamentnek benyújtott rendőrségi törvény tervezete európai viszonylatban is korszerű, s megfelel az ezredforduló igényeinek — Idáig a rendárség működésének nem volt törvényi szintű szabályozása? — Az elmúlt évtizedekben alacsonyabb szintű jogszabályokkal, belső utasításokkal szabályozták e fontos területet. A törvényt az egész rendőri társadalom nagyon várja. Közreműködtek a kidolgozásában: vala­mennyi rendőrkapitányság véleményezte a törvénytervezet szövegét Ha a parlament elfogadja, a törvény rögzíti majd a rendőrség szervezeti rendjét, irányítási vi­szonyait — ezen belül kimondja, hogy „a kormány a belügyminiszter útján irányítja a rendőrséget”, s „a belügyminiszter javasla­tára a miniszterelnök nevezi ki az országos rendőrfőkapitányt”. A törvény rendelkezik a rendőrség önkormányzatokhoz való vi­szonyáról. Itt jegyzem meg, hogy nincs mód Magyarországon „önkormányzati rendőrséget” létrehozni, mert azt nem is lennének képesek fenntartani a helyhatósá­gok. A törvény rögzíti a rendőrség feladat- és hatáskörét, ezen belül intézkedési jogköreit és lehetőségeit, az ezzel kapcso­latos garanciális normákat, valamint az intézkedés során igénybe vehető rendőrt eszközöket. — Gondolom, sokakat két speciális terület érdekel az egyik a „ titkos eszközök” igénybevétele, a másik, bogy lebet-e majd magánnyomozó irodákat nyitni ha­zánkban? — A titkos eszközök alkalmazhatóságát részletesen szabályozza a törvényjavaslat Bár nem kérdezte, megemlítem, hogy szere­pel a szövegben olyan lehetőség is, ami hasonlatos a „vádalkú” intézményéhez. Bár eddig is gyakorlat volt most törvényi szin­ten is rögzítjük a díjkitűzés lehetőségét az informátoroknak. Magánnyomozók műkö­dését azonban nem engedélyezi a törvény — így ugyanis egyes bűncselekményi körök kikerülnének a rendőri bűnfelderítés kö­réből. — Miért jó ennek a törvénynek a megszületése nekünk, állampolgároknak? — Az, hogy a rendőrnek miért jó, egyértelmű: világos és úszta, törvényi szintű felhatalmazást ad neki a fellépésre és intézkedésre. Ez a rendőr szempontjából kulcsfontosságú. És hogy miért jó ez a törvény az állampolgároknak? Mert biz­tosítja az állampolgári jogok érvényesítését azokat a szabályokat biztosítékokat ame­lyeket a rendőri fellépés során meg kell tar­tani. A törvény rögzíti a jogorvoslat lehetőségét is. —A törvénytervezet mostani változatát már tavaly március közepén benyújtotta az akkori belügyminiszter, Borost Péter. Miért késlekedik akkor az elfogadása? — Egyrészt a Parlament napirendje rend­kívül zsúfolt. Másrészt kétharmados törvényről lévén szó tavaly októbertől hat­párti egyeztetésre került sor, több for­dulóban. Most vagyunk e politikai egyez­tetés lezárása előtt. Nekem úgy tűnik, az ellenzéki pártok törekednek a megegyezésre, bár egy-két pontnál megkötötték magukat. Ilyen például a belügyminiszter hatásköre a rendőrség irányításában, az országos rendőrfőkapitány kinevezésének mikéntje. Ragaszkodnának továbbá az önkormányza­ti vétóhoz a rendőrkapitányok kine­vezésekor. A törvény szövegének 90 száza­lékánál egyetértés van, ám ha a többi kérdés­ben nem születik meg a politikai megál­lapodás, mi akkor is végigtárgyaltatjuk a törvényt a T. Házban! — Nem tudnának esetleg enged­ményeket tenni a törvény megszületése érdekében? — Számos kérdésben tettünk enged­ményt, kötöttünk kompromisszumot, de nincs értelme egy „kilúgozott” törvényt megszavaztatni a Parlamenttel. Az ellenzéki pártok a garanciális elemekkel igyekeznek túlbiztosítani a törvény szinte minden egyes pontját Nekünk azonban kényesen kellett egyensúlyoznunk az egyezkedésnél. Egy­részt a rendőri fellépés valóban szabad­ságkorlátozást jelent — ám ez a gyakorlatban a bűnözőket vagy bűnözőknek vélt szemé­lyeket sújtja azért, hogy újabb bűncselek­mények elkövetésében megakadályozzák őket Ezzel szemben ott van az egész tár­sadalom igénye a közbiztonságra. Én a biz­tonságot emberi jognak tartom! Kérdés tehát, hol húzzuk meg azt a határt az egész társadalom érdekében, amikor a rendőr jogszerű fellépése hatékony, de feleslegesen nem jár túl nagy szabadságkorlátozással. Faggyas Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom