Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-11-01 / 11. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. november GABLER ANTAL: A CLEVELANDI MAGYAR TALÁLKOZÓ HÍREI HATVAN EVE MAR Genfben Eckhardt Tibor megvédte a magyar igazságot 1934. október 9-én, /. Sándor szerb király ellen, halálos merényletet követtek el horvát és macedón na­cionalisták a franciaországi Marseille városában. A me­rénylet folyamán a királyt üdvözlő Louis Barthou, francia külügyminisztert is találat érte, aki néhány órán belül bele­halt sérüléseibe. A gyilkosság nagy megdöbbenést váltott ki az európai sajtóban. A Genfi Népszövetségben, a Kis-An- tant ösztönzésére, Magyarországot akarták a vádlottak padjára ültetni a szerb király halálával kapcsolatban. Időközben, egy nemzetközi nyomozás során ki­derült: a magyar kormánynak egyáltalán nem volt tudo­mása a készülő merényletről. S a későbbiek folyamán az is kiderült, hogy a hazugság akkor is hazugság marad, ha bizo­nyítéknak keresztelik is el. A Genfbe akreditált magyar küldöttség vezetője a kiváló diplomata, és több világnyelvet beszélő dr. Eckhardt Tibor volt. November hónapjában a drámai események egy­mást követték a genfi tárgyaló teremben. Bizonyítékok hiá­nyában azt hozták fel vádként, hogy Magyarország anya­gilag támogatta a horvát menekülteket és Jankapusztán, közel a jugoszláv határhoz, kiképzőtábort létesített a hor­vát nacionalisták részére. Az igazságot Eckhardt Tibor Regicide at Marseille (Királygyilkosság Marseille-ben) című angol nyelvű köny­vében részletesen dokumentálta. A Népszövetség 1934. de­cember elején kiadott zárójelentésében felmentette Ma­gyarországot a bűnrészesség vádja alól. Néhány nappal később a Lausanne-i francia lap tudósítója így öszegezte a genfi eseményeket: "Monsieur Eckhardt sikeresen megvédte a magyar igazságot, és győz­tesen került ki ebből a politikai összecsapásból Kiváló dip­lomata, brilliáns ügyvéd és félelmetes tudással rendelkező elő­adó. A hosszú és sokszor ellenséges légkörben folytatott viták folyamán, dr. Eckhardt fényesen bebizonyította, hogy méltó utóda a nagy Apponyi Albertnek Hosszú hetek alatt, mint egy római patrícius, féltve őrizte a magyar nemzet be­csületét. " Eckhardt Tibor, távol szeretett hazájától, 1972- ben, Amerikában halt meg. Ismét kaphatók hangszalagon Stirlingné Tárczy Kovács Erzsébet mezzoszoprán énekművésznő legszebb magyar népdalai. Kiséri Rózsa Béla és zenekara. A kazetta ára Postaköltséggel együtt) 12 dollár. Megren­delhető a következő telefonszámokon: 415/345-8878 vagy 703/553-0473. Szétvitte a posta a harmincnegyedik Magyar Kong­resszus részletes programját. Nagy vonalakban már az előzetesen szétküldött tájékoztatóból értesülhettünk, hogy mik azok a témakörök, amelyekkel az idei Kongresszus elsősorban foglalkozni kíván, de a részletes műsor és az előadók neveinek ismeretében most már pontosabb képet alkothatunk arról: mit várhatunk az amerikai magyarság háromnapos nagy találkozójától, ahol négy-ötszáz magyar "összehajol", hogy meghányja-vesse közös gondjait és ta­nácskozzék a magyarság sorsproblémáiról. Kézbevéve a gazdag eseménysorozatot ígérő prog­ramfüzetet, először a pénteki nap megkoronázását jelentő közkedvelt Irodalmi és Művészest műsorát érdemes végig­olvasni. A könyv-, újság- és iparművészeti kiállítás megnyi­tása után kezdődő műsorban mindenki megtalálhatja a leginkább kedvérevalót: felolvasás, ének, zene, vers válto­gatják egymást ismert előadók, neves művészek közre­működésével. A Kongresszus résztvevői — a péntek reggeli ün­nepélyes megnyitó után - három kérdéscsoportról hall­hatnak majd előadásokat, illetve vehetnek részt az ezekről tartott tanácskozásokon: az első konferencia magyarságunk és ifjúságunk jövőjének kérdéseivel foglalkozik s az érdek­lődők itt kilenc előadót hallhatnak, köztük három Euró­pából, illetve Magyarországról meghívottat. Az ezt követően összeülő tanácskozáson a legutóbbi hazai választásról és az emigráció további feladatairól lesz szó, amivel kapcsolatosan hat előadó fejti ki a véleményét. Vé­gül szombaton az elszakított területek magyarságának kér­dése kerül szőnyegre s erről öt előadás hangzik el. A ren­dezvénysorozatot olvasva meg kell állapítani, hogy szín­vonalas előadásokra lehet számítani, amelyek mindannyi­unk közös problémáival foglalkoznak és hozzásegítenek majd a magyar sorskérdésekkel szemben elfoglalt egyön­tetű, hazafias nemzeti szellemű álláspont kialakításához. A szombati nap eseményeihez tartozik a közös tár­sasebéd, amelyet a Magyar Nemzeti Világtanács ülése kö­vet. Este következik a Találkozó fénypontja, a nagy bálte­remben tartott díszvacsora és az évről-évre jelentős társa­dalmi eseménynek számító hagyományos Magyar Bál, amin hajnalig szokott táncolni és szórakozni a fényes közönség. A Kongresszus harmadik napja közös istentisz­teletekkel fog kezdődni, aztán kerül sor az Árpád Akadé­mia évi rendes közgyűlésére és annak keretében öt fi­gyelemreméltó előadásra. Délután tartják a Kongresszus záróülését, ahol megfogalmazzák a zárónyilatkozatot is. Este még közös búcsúvacsora kötetlen vidám programmal. A meghívó feltünteti még azokat az üléseket is, amelyeket más magyar szervezetek tartanak a Kongresszus keretében: ezek közül hadd említsem meg a Szent László Társaság és a Vitézi Rend ülését, a Szabad Magyar Új­ságírók Szövetségének ülését, a Magyar Mérnökök és Épí­tészek Világszövetsége ülését és az Árpád Akadémia Ori­entalisztikai Osztályának ülését. Valamennyi nyilvános és érdekes előadásokat ígér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom