Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-11-01 / 11. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. november * A lengyeleknek sikerült átütemeztetniük a nyugati adósságukat és a nemzetközi pénzvilág helyeslőén vette tudomásul ezt a megoldást. A tárgyalások a Londoni Klubban tömörült kereskedelmi bankokkal már hónapok óta folytak az átütemezés módozatairól és pár nappal ezelőtt sikerült tető alá hozni a megállapodást, amit egyrészről Gregorz Kolodko lengyel pénzügyminiszter, másrészről a hitelezők képviseletében a Londoni Klub tíz legnagyobb bankjának vezetői írtak alá. A felek abban egyeztek meg, hogy a hitelnyújtók eltörlik a 14 milliárdos adósság 50 százalékát, a visszamaradt összegre pedig rendkívül kedvező törlesztési felételeket szabnak. A szakértők kedvezőnek tartják a döntést, mert véleményük szerint ez méltányosabb hitelfelvételi lehetőségekkel és a külföldi befektetések látványos növekedésével járhat, feltéve, hogy meggyorsul a privatizációs folyamat. Általános vélemény, hogy ezzel gyakorlatilag normalizálódik Lengyelország és a nemzetközi pénzvilág csaknem két évtizede rendezetlen viszonya. Az aláírási ünnepségen jelen volt Waldemar Pawlak miniszterelnök is, aki hangsúlyozta, hogy a szerződés mindkét tárgyaló fél közös sikere. A lengyel példa ösztönző lehet más országok számára is. Érthetetlen, hogy a magyar kormány miért nem folyamodik hasonló módszerhez, annak érdekében, hogy lélegzethez jusson a nyomasztó adósságteher törlesztése közben és a felszabaduló összegeket a hazai vállalkozások serkentésére fordíthassa. Az adósságcsökkentés vagy átütemezés gondolatát Antall József mindig mereven elutasította, noha sok magyar közgazdász helyeselte volna, ha a kormány ilyen kéréssel fordul hitelezőkhöz. A jelek szerint a Horn-kabinet sem foglalkozik ezzel a gondolattal. * Viktor Gerascsenko, az Orosz Központi Bank elnöke bejelentette, hogy Oroszország megállapodásra jutott a Londoni Klub tagjaival arról, hogy banki hitelezői átütemezik 26 milliárd dolláros adósságát. Közlése szerint 600 pénzintézet adta előzetes hozzájárulását az átütemezéshez, amit az orosz gazdasági élet szempontjából igen kedvező lépésnek tartanak a szakemberek. Megjegyzik ugyan, hogy az egyezményt minden banknak külön is ratifikálnia kell és az még hónapokat vehet igénybe, de ha a szerződés életbe lép, minden bizonnyal elő fogja mozdítani a stabil gazdasági kapcsolatok kialakulását Oroszország és a nemzetközi pénzpiac között. * A közép-európai térség egyik legstabilabb országában, Ausztriában meglepő választási eredmény született az október 9-én, vasárnap tartott parlamenti választásokon. Joerg Haider szélsőjobboldali nacionalista pártja, a Szabadság Párt, amely idegen- és menekültellenes jelszavakkal indult a kampányban, 22,6 százalékos kiugró eredményt ért el. Ez azt jelenti, hogy az 1990-es helyzethez képest a párt 6 százalékkal növelte szavazatainak arányát és így megháromszorozta a parlamentben képviselőinek számát: eddig 13 volt, most 42 képviselője lesz. Ennél több képviselővel egyetlen európai állam szélsőjobboldali mozgalma nem rendelkezik az ország parlamentjében. A populista milliomos Haider, akit eddig nem vettek túl komolyan a hivatásos politikusok, ezzel Ausztriában hatalmi tényezővé vált, akivel ezentúl számolni kell. A szélsőjobboldal szavazatainak számát ilyen mértékben az uralmon lévő két koalíciós párt rovására növelte, amelyek ~ habár kormányzati többségüket továbbra is megtartották - akár vereségnek is elkönyvelhetik az eredményeiket: a Franz Vranitzky kancellár vezette szociáldemokraták 7,4 százalékot adtak le 1990-hez képest, de 35,2 százalékos eredményükkel még mindig a parlament legerősebb pártja maradtak. Csaknem hasonló arányban vesztett szavazatokat a kormányzó koalició másik pártja, a konzervatív Néppárt: az 1990-es 32 százalékkal szemben most be kellett érnie 28 százalékkal. Jóllehet a koalició ezután is birtokában van a biztos kormányzáshoz szükséges 63 százalékos többségnek, a szélsőjobboldal váratlan előretörése meglepetésként érte az osztrákokat és figyelmeztetés kell legyen a jövőre. * Mint ismeretes, a két Németország újraegyesülése után a bonni parlament határozatot fogadott el, miszerint Németország fővárosa ismét Berlin lesz és a törvényhozás, valamint a kormányhivatalok visszaköltöznek a régi fővárosba. Ez természetesen rengeteg pénzbe fog kerülni és hatalmas építkezéseket igényel a helyenként még mindig foghijjas Berlinben. Az előzetes munkálatok már megindultak s ezek során több olyan helyen kezdődtek alapozási munkálatok, ahol évtizedek óta nem bolygatták meg a földet. A munkások és a munkagépek fokozott figyelemmel hatolnak a felszín alá, mert óvatos becslés szerint Berlin területén még mindig kb. 8 ezer fel nem robbant repülőbomba van, nem is szólva a kisebb robbanó eszközökről, aknákról, grátánokról és egyéb munícióról, amelyek száma szintén jelentős. Máris több robbanás történt és emberéletben is kár esett. A városi hatóságok most 6 ezer légifelvételt szereztek be az amerikai és angol katonai archívumoktól, amelyek alapján megállapítható, melyek voltak a városnak azok a részei, ahová a legtöbb bombát dobták le a szövetséges repülők? Adatok vannak arról, hogy a háború folyamán összesen százezer bomba hullott a városra s a fel nem robbant bombák aránya 10 százalék körül kell legyen. 1945 óta eddig kétezer "döglött" repülőbombát találtak meg és hatástalanítottak, tehát még nyolcezer bomba lapul a föld, vagy a törmelékek alatt. Az építkezésre kijelölt területeket most különleges műszerekkel felszerelt tűzszerész alakulatok fésülik át és keresik a bombákat, amelyeket kellő biztonsági intézkedések mellett felrobbantanak. * Anyagtorlódás miatt az Ismeretterjesztő rovatunk (a várak sorozat) e számunkból kimaradt. Olvasóink megértését kérjük.
