Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-10-01 / 10. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. október gatná a vagyonadó tervét és erről soha nem is volt szó a koalíciós tárgyalásokon. Ez volt az első nyílt ellentét a két új koalíciós partner között, de a félreértést sikerült tisztázni és a két pártelnök nyilatkozata pontot tett az ügy végére. *** Számos ünnepség zajlott le az utóbbi napokban Németországban abból az alkalomból, hogy ezelőtt öt évvel nyitotta a nyugati határait Magyarország a kelet-német menekülők előtt. A német újraegyesítési folyamatot elindító határnyitás bonni ünnepségén résztvett Horn Gyula miniszterelnök is. Megemlékezett az évfrodulóról a bonni magyar nagykövetség is. A hivatalos ünnepségsorozat egy részének Berlin volt a színhelye, ahol a Reichstag épületében tartottak megemlékezést. Itt Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke képviselte Magyarországot, aki egy parlamenti küldöttség élén érkezett Berlinbe. Kovács László külügyminiszter a Konrad Adenauer Alapítvány emlékünnepségén vett részt, majd beszélt az Európai Intézet kerekasztal-értekezletén, amelyet német és magyar politikusok és történészek közreműködésével "A határnyitás után öt évvel: történelmi változás Európában" címmel rendeztek. Közben újabb több német városban bemutatták a "Határnyitás" című magyar vándorkiállítást, amely tavaly óta járja Nénetországot. *** Békési László pénzügyminiszter előterjesztésére a magyar kabinet kormányülésen tárgyalta meg a pótköltségvetést, amelyet egészében elfogadott. A pótköltségvetés tervezetét az illetékes miniszter meg kívánja vitatni a szociális partnerekkel és csak az egyeztetés után nyújtja be a törvényjavaslatot a parlamentnek. Békési László a kormányülés után elmondotta az újságíróknak, hogy a pótköltségvetést jó kompromisszumos megoldásnak tartja, mellyel 60 milliárd forintos megtakarítást kíván elérni a költségvetési egyenlegben. Az október 1-én életbelépő intézkedések között a hírek szerint több illeték és adó emelése szerepel, de január 1-től változni fognak a személyi jövedelemadók is. A pénzügyminiszter még hozzáfűzte, hogy a kormány létrehoz egy új bankot is, aminek feladata a szerkezetátalakítás meggyorsítása lesz. Az új pénzintézet vezetője Medgyesy Péter lesz. - Idekívánkozik még egy gazdasági vonatkozású hír: Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke újabb százmillió dolláros kölcsön felvételéről írt alá megállapodást Tokióban, a japán kormány hitelintézetével, az Eximbankkal. A hitelt nyolc magyarországi nagy iparvállalat fejlesztési és környezetvédelmi beruházásaira fordítják. A kölcsön futamideje 15 év, kamatlába pedig 4.5 százalék. (Itt hadd említsük meg, mit mondott Békési László egyik legutóbbi sajtótájékoztatóján, aminek szövegét a VILÁGGAZDASÁG című lap közölte: "Egyetlen év alatt 280 milliárd forinttal is növekedhet az országra nehezedő kamatteher, ami azt jelenti, hogy 1995- ben már a költségvetés egyharmadát is felemészthetik az adósságszolgálati kötelezettségek.") * * * Szeptember 20-án a kora reggeli órákban megdöbbentő események játszódtak le a pesti Belvárosban, az V. kerületi Sas utca 25. számú ház földszintjén. Itt dolgozik egy utcai üzlethelységből átalakított irodában a nemrég indult ÚJ DEMOKRATA című hetilap szerkesztősége és ki- adóhivatala. A fenti nap reggelén, a hivatalos munkaidő kezdete előtt, amikor még csak a két titkárnő tartózkodott az első szobában, kivágódott az ajtó és három tagbaszakadt fickó viharzott be a helyiségbe, majd "Nekünk ez a lap nem tetszik!" csatakiálltással az ijedtségtől kővémeredt titkárnők mellett elrohanva, behatoltak a belső szobákba, ahol az írógépek és egyéb technikai felszerelések állnak. A három hívatlan vendég nekigyűrkőzött és módszeresen kezdték földhöz csapkodni a telefonokat, az írógépeket, a fax-masinákat és a komputereket. A külső szobában meg- dermedten figyelő titkárnők csak a recsegés-ropogást, a zuhanások zaját hallották, de mire észbe kaptak, hogy fölhívják a rendőrséget, a három látogató kirohant a belső helyiségből és már az utcán voltak, ahol pillanatok alatt eltűntek a reggeli forgalomban. Az egész percek alatt játszódott le s amikor a többi alkalmazott belépett az irodába, csupán romhalmazt, ócskavassá tört gépeket találtak a földön. Semmi nem tűnt el, a "betörőket" csak a rombolás vágya hajtotta. Az eset híre pillanatok alatt elterjedt a városban, így a televízió esti hírei is kénytelenek voltak beszámolni a történtekről. A kamera előtt megszólaltatták Bencsik András főszerkesztőt is, aki felindultan mondta a riporternek: "Ez a sajtószabadság? Horn úr vajon mit csinál ilyenkor? A pufajkáját hímzi?" Bencsik András elkeseredése érthető: a rombolás lehetetlenné tette a szerkesztőség munkáját és a lap. Kérdés, biztosítva voltak-e az irodagépek (ami valószínűtlen), mert ha nem az anyagi gondokkal küzdő lap egyhamar aligha lesz képes új iroda felszerelést vásárolni. így is meglehet bénítani egy ellenzéki lapot, nem kell ahhoz betiltás. Sajtószabadság Magyarországon 1994. szeptemberben. (Ehhez zárójelben még annyit fűzne hozzá e sorok írója, aki telefonon, elsőkézből kapta a hírt Budapestről, hogy kíváncsian várja: vajon az amerikai sajtó jelent-e egyetlen szót is a vandál pusztításról? Ha a szabaddemokraták vagy netán a szocialista párt lapjával történt volna valami hasonló, bizonyára tele lenne az amerikai liberális sajtó holmi magyarországi fasiszta brigantik garázdálkodásával. Mivel azonban mindez egy keresztény-nemzeti irányú újsággal esett meg, kevés remény van rá, hogy pld. a Washington Post érdemesnek találja akárcsak meg is említeni az esetet. Mint ahogy a Mátyás-templomban történt robbanás hírét is hiába kerestük az amerikai lapokban. Ha ugyanaz a bomba a pesti zsinagógában robban, kolumnás cikkek harsogták volna világgá, hogy magyarországon dühöng az antiszemitizmus. A Mátyás-templom, az más. Az akár össze is dőlhet, az akkor sem fáj senkinek nyugaton. Legfeljebb nekünk magyaroknak.) KÉRJÜK, PÁRTOLJA HÍRDETŐINKET
