Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-09-01 / 9. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. szeptember TÓTH LÁSZLÓ: EGY TV-FILM MARGÓJÁRA 1994. június 6-án volt 50 éve annak a világraszóló katonai bravúrnak, a németek által megerősített Atlanti Fal elleni inváziónak, amelyet az egyesült amerikai és brit kötelékek hajtottak végre. Ezzel megalapozták a második frontot és a II. Világháború utolsó felvonása megkezdődött. Az első napokban a partraszállóknak veszteségei hatalmasak voltak, különösen az ejtőernyős egységek, és a csapatszállító vontatott, majd lekapcsolt vitorlázógépek egységeiben. A partraszálló inváziós járművek katonái között is aratott a halál... Nagy ünnepségek voltak a franciaországi Norman- diában, ahol Deauville városka környékén az elesettek fehér kőkereszt-erdejeit a hozzátartozók "második inváziója" lepte el, megtalálni szeretteik sírját. Az angolok által készített 90 perces filmet "A Foreign Field"-et láttam a TV-ben. Egyszerű történet volt: három veterán amerikai, Cyril, Valdo és Amos elmennek Normandiába felújítani emlékeiket a partraszállásukról. Amos /Alec Guinness/ a partraszálláskor próbálta menteni a menthetőt és biztonságba cipelte a súlyosan sebesülteket, köztük Cyrilt is. Egy srapnell közelében robbant és ő is súlyosan megsebesült: az ő részére az Omaha Beach-en véget ért a háború. Éveket töltött kórházakban, fejsebét acéllemezzel pótólták és majdnem teljesen elvesztette beszélőképességét. Valamennyire összetoldozták és magas kitüntetésekkel honorálta a hadsereg hősiességét. És most mindhárman itt voltak, Deauville-ben, megkeresni bajtársaik sírját, megnézni a homokos partot, ahol sokszáz bajtársuk áldozta életét Európa szabadságáért. Egy philadelphiai hölgy Lisa /Laureen Bacall/ és egy öregedő francia kurtizán /Jeanne Moreau/ csatlakozott a három veteránhoz a deauvillei hotelban. Amos állandóan furcsán, félkegyelműen viselkedett, némán köztük maradt Cyril segítségével és támogatásával. Lisa azt tanácsolta nekik, hogy mielőtt meglátogatnák a katonai temetőket, jöjjenek vele bátyja sírjához. Egy olyan temetőrészhez értek, ahol kőtáblák jelezték az ott nyugvókat. Az egyik sírnál Lisa megállt. A síron név: Horst Schweizer. A német katonai temetőben voltak és Lisa elmondta, hogy ő is német volt, a háború urán került Amerikába. A kis társaság megdöbbenten, szótlanul, földbegyökerező lábakkal nézte a sírt. A "félkegyelmű" Amos hirtelen vigyázzba merevedett, karját tisztelgésre emelte, majd elővette szájharmonikáját, és a "Lily Marleen" népszerű német induló hangjai mellett díszlépésben kiment a temetőből, a többiek próbáltak lépést tartani vele... A halálba nincs politika és nincs ellenség. A film a legnagyobb besorolást, négy csillagot kapott. A 80 éves Alec Guinness, Amos alakítója, az angol filmgyártás egyik nagy sztárja, többszörös Oscar-díjas művész. Nagyobb filmjei: Oliver Twist, The Bridge on the River Kwai, Lawrenc of Arabia, Doctor Zhivago, stb. "Vannak egészen Ids kenguruk is." AMI A NAPLÓBÓL KIMARADT... Márai Sándor - 1949 Este egy ausztráliai - angol - bennszülött nő és Epstein úr, aki fiatalember, s a bemutatkozás szerint"örményszármazású amerikai állampolgár”. Hamarosan megtudom, hogy orosz zsidó, s most valamilyen amerikai zsidó segélyszervezet Európában lebzselő hivatalnoka. Lapítva, su- nyító hangon hitet tesz a bolsevizmus mellett és megvetéssel beszél Amerikáról, ahol "nincs szabadság”. Figyelmeztetem, hogy Amerikában talán nincs szabadság, de a Szovjetunióban és csatlós részeiben még sokkal kevésbbé van... De látnivalóan nem hiszi ezt. A Szovjetunióban, mondja, a kis nemzetiségek megőrizhetik autonómiájukat, nyelvüket, kultúrájukat. Azt felelem, hogy ez a legnagyobb világcsalás, s a szovjet kis nemzetiségeinek mindössze ahhoz van joguk, hogy nemzeti nyelven is olvashatják Lenin és Sztálin műveit. Pislog. Mégis, ott nincs munkanélküliség, mondja, s Amerikában elkerülhetetlen a válság.. Bizonyos, hogy mindaz, amit Amerikáról hallok, nem vonzó. Csak a pénz számít, a szellemi, egyéni érték pénz nélkül nem becses az átlag-amerikai szemében. A rendszer, a kapitalizmus, tele van erőszakos hibával, igazságtalansággal, s bizonyos az is, hogy a bolsevizmustól való félelem egyféle fasiszta polarizálódás felé hajtja a fejlődés szekerét... Mindez ellenszenves. De mindez nem ok arra, hogy a hibás tőkés rendszer ellenszerét bárki is a bol- sevizmusban lássa. A zsidók, különösen azok -, sőt elsőrendűen azok -, akik nem éltek a szovjet rendszerben, csak azt látják, hogy a szovjetben "nincs antiszemitizmus” (ez nem igaz), a zsidók ott boldogulhatnak, miniszterek lehetnek, mert "megbízhatók”. (És ez igaz.) De a fasizmustól való félelem senkit sem jogosít fel, hogy bolsevista legyen, tehát az erőszakkal és igazsággal szemben az erőszak és igazságtalanság fegyvereivel védekezzék. Ez az, amit nem értenek a zsidók. Csodálatosan rövidlátó nép. Mindig csak azt látják, ami az orruk előtt van. Az ausztráliai nő azt mondja, vannak egészen kis kenguruk is, nem nagyobbak, mint egy öleb. * Reggel Krónika II. 20:25. "Akkor elméne Josafát és az ő népe, hogy azoknak jószágait megzsákmányolják és találának nálok temérdek gazdagságot és a holttesteken drága szép ruhákat, melyeket lefosztanának róluk, oly sokat, hogy alig vihették el és harmadnapig kapdosták a zsákmányt, mert felette sok vala." Az oroszok bibliás nép; ez pesten is így történt. Malinovszki az ostrom után háromnapos rablást engedélyezett a csapatainak. (Kanadai Magyarság) *** KÉRJÜK, HÍVJA FEL BARÁTAI FIGYELMÉT LAPUNKRA
