Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-09-01 / 9. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. szeptember működőképessége". Amit ma már a haladéktalanul életbeléptetett szigorú takarékoskodási intézkedések veszélyeztetnek: pl. elhalasztották a gépkocsik cseréjét, letiltották a nagykövetségek különféle beszerzéseit és nyilván szerényebb keretek közé kell majd szorítani a diplomáciai fogadásokat és egyéb rendezvényeket is. A külügyi tárca összes kiadásainak nagyobb részét a a külképviseletek fenntartására fordítják, itt lehet hát leginkább takarékoskodni. Amig még van miből... *** Megnyitás előtt áll a Katolikus Egyetem, aminek megvalósítását pár éve határozta el egy lelkes férfiakból álló csoport. Az egyetem megálmodói megszerezték az államtól a piliscsabai volt szovjet laktanya és tábor létesítményeit s évek óta serény munka folyik a magas szürke betonkerítés mögött, amely a hajdani nagykiterjedésű szovjet katonai komplexum életét takarta el a külvilág szeme elől. Most tárva-nyitva a kapu, építőanyaggal megrakott teherautók közlekednek rajta és bárki betérhet, aki kiváncsi arra, hogyan is halad az építkezés? Makovecz Imre, a neves műépítész készítette a központi előadóépület, a tantermek, a kollégium, a könyvtár, a tornacsarnok, a hálótermek és a többi létesítmény terveit és az ő elgondolása szerint alakul az egyetemi kampusz képe. Az ősfáktól övezett gyönyörű piliscsabai tájba jól illeszkednek be a Makovecz-iskola sajátos stílusában felhúzott épületek. Ősszel két karon indul meg az oktatás: a hittudományin és a bölcsészettudományin. Az intézményt 1992 januárjában fogadta el a Parlament s ezzel állami elismerést nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az ünnepélyes megnyitást szeptember 22-re tervezik, amikor díszvendégként idevárják Habsburg Ottót is. Az első tanévben kb. 700 hallgatóra számítanak, de ahogy fokozatosan bővülnek az épületek, úgy lehet szó még több hallgató felvételéről is. A legnagyobb gond persze az építkezéshez szükséges pénz előteremtése, amiben alapítványok és sponzorok segítenek. * * * ÚJ DEMOKRATA címmel rövidesen új hetilap indul Budapesten. Az újság a nemrég megszűnt (vagy ideiglenesen szüneteltetett) Pest Hírlap pótlására lenne hívatott. Szerkesztői és írói gárdájának a legtöbb tagja a PH volt munkatársai közül kerül ki, ami biztosíték, hogy az Új Demokrata irányzata keresztény és nemzeti lesz. A szerkesztők számítanak a nemzeti emigráció támogatására, akár előfizetések, akár hirdetések révén. Lehet, hogy a kiadó részvénytársasági formában fog működni, ezesetben a nyugaton élő magyarok számára is lehetővé válik a részvények vásárlása. * * * A rossz hír, amivel számolni lehetett a kabinet leszavazta a világkiállítást. A kormány tíz-három arányban úgy döntött, hogy Magyarország visszamondja az EXPÓ rendezését. A szavazás előtt Horn Gyula kifejtette, hogy az előkészületek folytatása további 50-60 milliárd forinttal terhelné a költségvetést amire nincs fedezet. A számítások szerint a világkiállításra összesen 100 milliárd forintot kellene áldoznia az államnak, ám a bevételekből legfeljebb ennek egyharmada térülne meg. Az EXPÓ lemondása - Horn szerint - még mindig kisebb anyagi veszteséget jelent az országnak, mintha folytatnák az előkészületeket és mivel az eddigi beruházások az infrastuktúra számára hasznosíthatók lesznek, a kár nem lesz jelentős. A forma kedvéért a miniszterelnök hozzátette: ez csak a kormány javaslata, amit döntésre az országgyűlés elé terjeszt. Ismervén a parlament összetételét, a szavazás eredményében nem kételkedhetünk. Az új koalíciós kormány hivatalbalépése után az EXPÓ sorsa bizonytalanná vált és a döntés nem lephet meg senkit: az SZDSZ kezdettől fogva ellenezte a világkiállítást s az MSZP-ben is megoszlottak a vélemények. Horn Gyula érvelése mindenesetre különös: amikor először felmerült az EXPÓ lemondásának gondolata, egy szakértői csoport úgy nyilatkozott, hogy a "kiszállás" több költséggel járna, mint a munkálatok folytatása. Számos szerződést kell majd felbontani, ami büntetés, kötbér fizetésével jár. De talán ennél jelentősebb az erkölcsi kár, ami az országot éri. Eddig 29 ország - köztük az Egyesült Államok is - jelentette be részvételét és semmiképp sem lesz jó világviszhangja a visszalépésnek. Aligha fogja öregbíteni Magyarország jóhírét és a magyarok megbízhatóságát is megkérdőjelezi. Egy sikeres világkiállítás mindenképpen haszonnal járt volna s ennek lehetőségétől most önmagát fosztotta meg az ország. Ezt a kezdet kezdetén kellett volna jobban meggondolni: e sorok írója (s ebben nem állt egyedül) akkoriban agályoskodott, hogy a hazai gyakorlat és a pénz is kevés egy ekkora vállalkozáshoz, de ha már olyan döntés született, hogy mégis megrendezik, végig kellett volna csinálni. Jóformán az utolsó pillanatban visszalépni: ez nem vet jó fényt az országra. Az új kormány nem kezdi bíztatóan a működését és úgy tűnik, jogosan aggódunk a jövő miatt... *** Időzített bomba robbant a budavári Mátyás templomban. A nem túl nagyerejű robbanószerkezetet a templomnak a főoltár felőli oldalán lévő külső kriptabejáratánál rejtette el az ismeretlen tettes. Az oltár felöli mozaik ablak és a kapu teljesen összetört. A főoltár, a kripta lejáró és a sekrestye is megsérült. A robbanás előtt egy Ford-Sierra parkolt a közelben. 30 millió forintot tűztek ki a nyomravezetőnek. Mivel ebben az időben senki sem tartózkodott a közelben, személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár meghaladja a 30 millió forintot. A második világháború bombázásait sérülés nélkül átvészelt színes ólomkeretes üvegablakok közül több kitört a szentélyben és néhány kőtömb zuhant le a kapú bolthajtásáról. A rendőrség nagy erővel kezdett a nyomozáshoz. Eddig egyetlen nyom az, hogy a robbanószerkezet ugyanolyan, mint amelyikkel pár hete a parlament egyik kapuját robbantotta fel valaki, így valószínűleg összefüggés van a két merénylet között. Bizonyos jelekből arra következtetnek, hogy szerb terroristák
