Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-07-01 / 7-8. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. júl.-aug. m&M Bélyeggyűjtők rovata- Szerkeszti Körmöczy Zoltán KÖZLEKEDÉS: A GÉPKOCSI A gondolat, hogy egy nagyobb teherbírású, kényelmesebb, magától mozgó járművet alkossanak már Leonardo da Vinci zseniális agyában is megszületett. Az általa készített vázlatok az "Önmagától járó kocsidról bizonyítják. A kínaiak a XV—XVI. században vitorlákkal hasznosították a levegő mozgását, mint erőforrást. Hollandiában is futott egy háromárbócú vitorlás kocsi 1599- ben. Ez 30 ember terheléssel, 30 km/óra sebességet ért el. 1649-ben Hautsch nürnbergi órás, egy zárt kocsiban két embert bujtatott el, akik egy szerkezetet mozgatva továbbították a járművet. Ugyan Ő tervet is készített, amelyik szerint egy nagy rugótekercs volt az erőforrás. Az első célravezető elgondolásnak látszik Newton (1643-1727) gőzgépe, 1680-ból, mely szerint a kazánból kiáramló nagy nyomású gőzsugár hajtaná a kocsit előre. Vagyis a görög heron elméletét újította fel (lásd ma rakéták, léglökéses repülőgépek). 1799-ben Lebon Párizsban szabadalmaztatta az első elektromos gyujtású gázgépet. Majd egy századnyi pihenés után a francia Gugnot készített el egy kéthengeres gőzkocsit ágyuk vontatására. 1802-ben az angol R. Trevithic már 144 km-t gurúlt gőzautójával minden baj nélkül. Honfitársa Guerney 1828-ban 6 kerekű gőzkocsit készített, amelyiken lábak is voltak a jármű lejtőn való felsegítésére. Ugyancsak Guerney autóbuszjáratot is tartott fenn, amelyik 16 km/óra sebességgel, díjazás ellenében szállította utasait. 1830-ban egy parlamenti bizottság vizsgálta felül és hatálytalanította a Parlament 60 évvel korábbi rendeletét, hogy a motoros járművek előtt 100 yarddal piroszászlós embernek kell haladnia, akik az utonjárókat figyelmeztessék a közelgő veszedelemre. 1836-ban az olasz D. Botto galvánelemek energiáját próbálta hasznosítani. Ugyanebben az évben jelent meg az első N. A. Otto féle négyütemű gázmotor. 1876-ban a magyar Vessely szabadalmaztatta gépkocsiját amelyik a bécsi bemutatón kifogástalanúl működött, azonban mint a legtöbb magyar próbálkozás érdeklődés és anyagiak miatt füstbe ment. 1878-ban a francia Bóléé maga vezette gépét Párizsból Bécsbe. Az ő érdeme a mai kormányszerkezet megalkotása. 1886-ban szabadalmaztatta négyütemű, benzinmotoros gépkocsiját Daimler. Ennek nyomán megindúlt az autómobilgyártás. 1896-ban az angol Dunlop pneumatikus gumiabroncsa segítette elő a további fejlődést. Érdekes kísérlet folyt az angliai Gilligham gyárban. Itt folyékony levegővel kísérleteztek, sőt már hajtottak is egy kis teherautót. 1893-ban Bánki Donát profeszor porlasztóját (karburátor) szabadalmaztatták. Napjainkban világszerte ezt vagy módosított változatát az ugyancsak magyar ESSE védjegyűt használják. 1903-ban készítették az első magyarhoni gépkocsikat a Budapesti Malomipari Gépgyárban. Ugyanebben az évben jelent meg Európában az amerikai Ford autómobil. Aradon alakult meg az első Magyar Autómobil Rt. 1909-ben. Versenyek: 1906-ban a francia Grand Prixgyűztese a magyar Szisz Ferenc volt, aki 96 km/óra rekord sebességet ért el. 1915-ben már átlagos 157 km-es sebességet értek el. 1934-ben egy Daimler gépkocsi 317 km-t teljesített. A Magyar Posta három ízben hozott forgalomba gépkocsikat ábrázoló bélyegsort. Az elsőt 1962-ben "Autó és motorsport", 1986-ban "100 éves az autó" és 1970-ben a most tárgyalásra került "Az autó története" címek alatt. ez; Daimler 1886 Peugeot 1894 Benz 1901 Rolls-Royce 1908 Ford rr 1908 Csonka 1911
