Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1994-07-01 / 7-8. szám

14 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. júl.- aug. közbenjárni és sikerült elérniük, hogy egy fellebbezési tanács felülvizsgálja Mirzayanov ügyét. A tanács úgy találta, hogy bűncselekmény nem történt és nemcsak a kémikus azonnali szabadlábrahelyezéséről intézkedett, hanem nagy­összegű kártérítést is megítélt számára. A határozat értelmében az állami ügyészség 20 millió rubelt köteles fizetni, míg Mirzayanov utolsó munkahelye, egy vegyigyár 10 millió rubel kártérítéssel tartozik neki. (A hivatalos át­számítási kulcs szerint az egész összeg nem tesz ki többet 15-16 ezer dollárnál, de itt nem is a pénz értékéről, hanem arról van szó, hogy az állam alulmaradt egy állampolgárával folyó vitában és viselnie kell ennek anyagi következményeit is. Ezt olvasva az ember kezd hinni abban, hogy Orosz­ország is elindult a demokrácia útján, mert Sztálin és utó­dai idejében az ilyen renitens alattvalókat egyszerűen Szi­bériába küldték, ahol nyomuk veszett... * A rwandai testvérháború lankadatlan erővel folyik és Kigaliban, a fővárosban újabb gyilkosságok történ­tek. A kisebbségben lévő, de harciasabb Tutsi törzs egy ter­rorista csoportja betört a Hutu törzsből származó római katolikus érsek rezidenciájára és őt, valamint a segítségére siető 12 papját géppisztollyal lemészárolták. Ugyanakkor Kigali egy másik pontján egy csapat katona kilenc katolikus papot gyilkolt meg, 63 hívükkel együtt, akik a templomban kerestek menedéket. A gyilkosság-sorozat nagy megdöb­benést keltett világszerte és II. János Pál pápa elítélte a történteket. A kormány szigorú vizsgálatot rendelt el az ügyben, de Rwandában annyira zavaros a helyzet, hogy a tettesek kézrekerítésére nincs sok remény. * A MAGYAROK VILÁGLAPJA májusi számában kétoldalas illusztrált cikk jelent meg "A csipkeverés tudo­mánya - Ujjáéled-e egy régi szép kézimunka?" címmel. Az érdekes írásból megismerkedhetünk a mintegy 400 éves múltra visszatekintő csipkeverés titkaival és azzal a most jelentkező spontán "mozgalommal", mely a kézimunkát visszaszorító gépi csipkeveréssel szemben arra törekszik, hogy felújítsa a kézi csipkeverés nemes hagyományait. A cikk végén felhívást olvashatunk, mely azoknak szól, akik még művelik ezt a szép kézimunkát és érdeklődnek új minták után. Ezek írjanak Gervai Máriának (H-1192 Buda­pest, Hungária u. 10.) vagy Hábel Györgyné Gabriellának (H-1122 Budapest, Városmajor u. 82.), akik szívesen adnak felvilágosítást. TERJESSZE LAPUNKAT! * Az AMOSZ hírszolgálata jelenti, hogy az amerikai Kongresszus Helsinki Bizottmánya május 5-én, majd egy héttel később a Külügyi Bizottság kihallgatásokat tartott az Egyesült Államok Boszniával és a Balkánnal kapcsolatos politikájáról. A kihallgatásokat DeConcini szenátor ve­zette és azok sorában Tore Bogh norvég diplomata, a Hel­sinki Bizottmány balkáni missziójának volt vezetője, Dr. Várady Tibor pofesszor, a Panic vezette szerb kormány volt igazságügyminisztere és Dr. Alush Gashi orvosprofesszor, a koszovói emberi jogok tanácsának tagja tettek tanú­vallomást. A Kongreszus külügyi bizottsága többek között Vladimir Matic, volt szerb külügyminisztert, Michael Djor- djevich amerikai szerb vezetőt, Warren Zimmermann volt amerikai követet Belgrádban és Jane Kirkpatrick volt amerikai ENSZ-delegátust hallgatta meg. Mindkét kihall­gatás oda konkludált, hogy az Egyesült Államoknak hatá­sosabban kellene fellépnie a Balkánon, aktívabb szerepet vállalva a rendezésben. A két kihallgatáson magyar részről jelen volt Pásztor László, az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége elnöke, valamint Dr. Chászár Ede professzor. * A Magyar Amerikaiak Országos Szövetsége (MA- OSZ) nevében Harkay Péter igazgatósági elnök helyre­igazító levelet küldött a New York Times szerkesztő­ségének, mellyel tiltakozott a lapban a Holocaust évfor­dulója alkalmából április 18-én megjelent cikkében írottak ellen. A tárgyi tévedéseket és tendenciózus ferdítéseket tar­talmazó cikk állításaival szemben Harkay levele leszögezte, hogy Magyarországon a zsidók egészen az 1944. március 19-i német megszállásig biztonságban éltek és Horthy Miklós kormányzó még ezt követően is mindent megtett a magyar zsidóság megmentéséért: végülis 200 ezer budapesti zsidó neki köszönheti, hogy megmenekült a deportálástól. * A Külföldi Magyar Cserkészszövetség jelentette, hogy a nyugati magyar cserkészet vezető alakja, a Szövetség sok éven át volt elnöke, Dr. Némethy György május 18-án, hatvan esztendős korában elhunyt. 1951-ben került szüleivel nyugatra, ahol ragyogó tudományos karriert futott be. A cserkészet munkájába 1953-ban kapcsolódott be: 1961-ben már az exil Cserkészszövetség vezetőtisztje, 1973- ban pedig annak elnökévé választják. Életének központ­jában állt a külföldi magyar cserkészmozgalom, melynek felvirágoztatásáért hűséges hitvesével együtt mindent megtett. Egy alkotó pálya delelőjén ragadta el őt a halál és a veszteség nemcsak a cserkészeté, de az egész magyarságé. Négy világrész 14 országának magyar cserkészei gyászolják Dr. Némethy Györgyöt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom