Amerikai Magyar Értesítő, 1994 (30. évfolyam, 1-12. szám)
1994-07-01 / 7-8. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1994. júl.- aug. vük: "Ubi bene, ibi patria" (ahol nekem jó, ott a hazám), itt is maradtak. Területünkön 1,320.000 lélek él. Ennek kb. 22.5 százaléka a magyar. A történelmileg elfogadható nemzetiségek: magyar, ruszin (rutén), német, oláh (román), szlovák, zsidó és cigány. De a mai statisztika szerint több mint 35 nemzetiség él a területünkön. Városunk Munkács a magyar történelembe sokszor írta be a nevét. A vár, mint az ország északkeleti bástyája, sokszor jelentkezett és jeles embereket adott a Hazának. Több műemlék-jellegű épület őrzi Nagy Lajos és felesége, Erzsébet királyné emlékét. A Rákócziak közel 100 évig őrizték- védték-gyarapították-öregbítették hírnevét. Zrínyi Ilona 1685-1688 között két kis árvájával védte a várat és vele együtt a magyar önállóságot. II. Rákóczi Ferenc Munkácson a XVI századba épült "Fehér Házban" 1703- ban bontotta ki a szabadság zászlaját, majd 8 év múltán, 1711-ben innét indult az önkéntes száműzetésbe. De a sors kegyes volt városunkhoz, amikor megadta, hogy itt szülessen meg 1844. február 20-án Lieb Mihály, aki Munkácsy Mihály néven felmagasztosította a XIX. század magyar festészetét. Ennyit a múltról. A Latorca-parti városunk kb. 100 ezer lakosú, melynek csak 11,75 százaléka a magyarság. Miután 1946- ban a helyi ruszin etnikumot" ukránra" és a vallásukat pravoszlávvá tették (egyetlen kormányhatározat alapján), a városunkban az ukránok 57 százalékot, az orosz nemzetiségűek 23 százalékot, a magyarság 11,75 százalékot tesz ki. (A többi százalékot vgy 30-35 féle nemzetiség alkotja.) A Gorbacsov-féle reform idején lehetett először az elmúlt 45 év alatt nemzetiségi kultúr-csoportokat anyanyelvi szinten -- kialakítani. így alakult meg a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Körünk is. Elsődleges célunk volt: összefogni a magyarságot és felkutatni, megismertetni a történelmi hagyományokat. Ekkor indult meg területünkszerte a különböző kultúr-körök (egyesületek) megalakulása, melyek sikeresen működnek. Az elmúlt hat év alatt felvehettük a kapcsolatokat az anyaországi Szövetségekkel, kölcsönös együttműködési lehetőségeink nyíltak. Igaz, ezek a körök iro- dalmi-történelmi-néprajzi-hagyományőrző-tánc-népdal stb. témával foglalkoznak. Most kezdenek már nálunk is alakulni politikai pártok. De ez még a jövő zenéje. Mi, munkácsi magyarság nagyon nyitottak vagyunk minden irányba. Sajnos a gazdasági helyzetünk borzalmas és kilátástalan. Az infláció, a piac gazdálkodás (nem ukrán módra!), az ipar teljes lerobbanása, mind nagyon sújt bennünket. A rendezvényeink saját erőnkből szinte megvalósíthatatlanok volnának. Mind anyagi, mind erkölcsi segítséget kapunk, így azután szép, tartalmas rendezvényeket valósítunk meg, magyarországi művelődési köröktől, egyesületektől kapott segítséggel. 1993. május 23-án ünnepeltük Zrínyi Ilona születése 350-dik évfordulóját. Egy hétig tartottak a különböző megemlékezések: Zrinyi- Thököly kuruckori vándorkiállítás, nemzetközi emlékkonferencia, irodalmi zenés összeállítás, majd a vár belső udvarában a Fejedelem Asszony volt lakosztálya folyosóján lelepleztük a Budapesti Zichy Galéria ajándékát, Zrínyi Ilona bronz mellszobrát és ezzel visszatért közénk Ő, a vár hős védője. Az 1994-es év — az UNESCO rendeletére — Munkácsy Mihály Év. És ő városunk szülötte és díszpolgára. Most azután erre "összpontosítottuk" a kulturmunkánkat. A Rákóczi-kör és a Városi Tanács végrehajtó bizottság kul- turosztálya együttműködésével sokszínű és sokrétű rendezvény sorozatot (nemzetközi előadókkal, résztvevőkkel, festőkkel) — hathatós sponzori és alapítványi támogatással — valósítunk/valósítottunk meg. Munkácsy Mihály mellszobrát Munkács város központjában akarjuk leleplezni. Ez volna a koronája az egész ünnepség sorozatnak. Persze ezt is külföldi segítséggel csináljuk. Hogy miért írtuk mindezt meg? Talán érdekli Önöket a mi kis szórvány-magyar kisebbségünk élete, de mi egyáltalán nem érezzük magunkat kisebb értékűeknek, mint a mostanra kialakult "többségi nemzet"! Ha érdemesnek tartják, kérem válaszoljanak vagy írjanak rólunk is egy- egy rövid "riportot”. Kérjük, küldjenek 1-1 számot a Magyar Értesítőből. Köszönjük! Szívélyesen üdvözlünk mindenkit, aki éreklődik felőlünk! A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör tagsága és vezetősége nevében, válaszukat várva baráti öleléssel: Dr. Vaszócsik Lászlóné, a Rákóczi-kör elnöke * Eddig a levél, amit nem lehet megindultság nélkül olvasni. Ahol öt impériumváltozás megrázkódtatásai és 45 évi szovjet-kommunista diktatúra után még mindig vannak, akik így ragaszkodnak a magyarságukhoz és ilyen büszke öntudattal ápolják a magyar történelmi múlt emlékeit és az ezeréves nemzeti hagyományokat, ott még nincs baj. Hogy a közel félévszázados elnyomó uralom sem tudta kiirtani a lelkekből a magyarságtudatot és a magyar nyelvhez való kötődést, az valóban a csodával határos és e szellemiség képviselőire, a kárpátaljai magyar "kisebbség" vezetőire csak tisztelettel tekinthetünk. Nagy öröm számunkra, hogy kitüntettek bennünket jelentkezésükkel és e levél révén kapcsolat létesülhetett köztünk. A kinyújtott baráti jobbot örömmel fogadjuk és mi is feléjük nyújtjuk a kezünket. * Kérjük azokat az olvasóinkat, akik nem tartják meg a lapot, küldjék el Kárpátaljára. A lapot borítékba kell tenni. A portó, hajópostával 92 cent, és a borítékra rá kell írni: Printed Matter. Third Class. Ha légipostával küldik a portó 1.85 doll. Ez utóbbi esetben azt kell rá írni, hogy: Air Mail. Printed Matter. Mivel "Muszka földön (még mindig) lassan jár a posta" és bizonytalan is, ezért az alábbi címre kérjük küldeni: Dr. Tóth Katalin, (Tilda néni részére), H- 4600 Kisvárda, Tompos-úti ltp. 2/9 sz. Hungary, Europe. Kérjük szerezzünk örömet kárpátaljai magyar testvéreinknek.
